184311. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés két vagy több egymástól tárközzel elválasztott transzparens réteggel, legalább részben határolt zárt hasznosterek klimatizálására
1 184 311 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés két, vagy több, egymástól térközzel elválasztott transzparens réteggel legalább részben határolt zárt hasznosterek, előnyösen növényházak klimatizálására. Az üzemszerű növénytermelés fontos követelménye az időjárási viszonyoktól független, állandó hőmérsékletű és nedvességtartalmú klíma biztosítása. A mesterséges, állandó hőmérsékletű és megfelelő nedvességtartalmú klíma általában növényházakkal biztosítható. A növényházakban folytatott melegházi termesztéssel nemcsak az általánosan ismert növények termesztési időszakát tudjuk kiterjeszteni, hanem ezek lehetőséget biztosítanak olyan növények termesztésére is, amelyek az adott éghajlat mellett szabadon nem volnának termeszthetők. A növényházakban folytatott melegházi termesztés eltekintve a növényház költséges beruházásától, igen sok energia felhasználással is jár, ami nagy mértékben megemeli a termesztett termékek árát. Számos eljárás és növényház kialakítás ismert, amelylyel részben a növényház beruházási költsége, részben az üzemeltetés során felhasznált fajlagos energia lényegesen csökkenthető. Az utóbbi időben a mezőgazdaság a hagyományos üvegházak mellett egyre inkább alkalmazza a fóliasátrakat, amelyek beruházási költsége lényegesen kisebb. Bebizonyosodott az is, hogy egyes fóliák anyaga sokkal szélesebb spektrumban bocsátja át a növény termesztését elősegítő hullámhosszú napfény sugarakat, mint a hagyományos üvegfedés. Különösen vonatkozik ez az UV sugarakra. A növényházak belső hasznos terének klimatizálására is számos eljárás és megoldás ismeretes. így például ismert olyan megoldás, amelynél a fűtőcsöveket a növényház hasznos területe alatt a földre vagy a földbe fektetve magát a lefedett talajt és ezen keresztül a levegőt és/vagy csak a levegőt melegítik. Hátránya ennek az eljárásnak, hogy mind az energia szükséglet, mind a beruházási költség igen nagy. Ismert olyan megoldás is, ahpl termoventilátorokkal fűtik a növényház belsejét, hogy a külső hőmérséklet hatására a növényzet ne károsodjon abban az esetben, ha a külső hőmérséklet csökkenése a növényzetet károsítaná. Hátránya az ilyen hőntartásnak az, hogy a transzparens rétegek csekély hőszigetelőképessége miatt a hőntartáshoz szükséges energia mennyisége igen nagy. Az energia költségek csökkentésére ismeretes eljárás az is, amelynél hasznosítási folyamatokból származó víz, például hűtőtoronyvíz hőtartalmát, — költséges felületi hőcserélők alkalmazásával — hasznosítják a növényház belső terének fűtésére. Ennek a megoldásnak hátránya az, hogy a felületi hőcserélők alkalmazásának szükségessége miatt a beruházási költségek nagyon nagyok. További hátrányt jelent az is, hogy a hőleadóközeg hőtartalmának hasznosítása a felületi hőcserélők gazdaságos üzemeltetéséhez szükséges hőfok különbség miatt alacsony. A drága felületi hőcserélők alkalmazásának kiküszöbölése érdekében alkalmazzák az olyan kettős borítású fólia sátrakat, ahol a kettős borítás között vizet áramoltatnak. Hátránya ennek a megoldásnak az, hogy az áramló víz útjának növelése érdekében a kettős borítás között bonyolult járatokat kell kiképezni, terelőelemek beépítésével, ami eltekintve a kivitelezési nehézségektől, a költségeket lényegesen növeli. Végezetül ismert olyan kettős borítású fólia sátor is, amelynél a kettős borítás közé vizet porlasztanak az atmoszférikusnál nagyobb nyomáson. A beporlasztott víz a kettős borítás belső falán lefolyva hőenergiájának egy részét átadja a levegőnek és ugyanakkor azt vízgőzzel telíti. Bár ezen az úton igen jó hőszigetelő képességű réteget tudunk biztosítani, mégis ennek a megoldásnak legfőbb hátránya az, hogy a vízben levő oldott és szilárd anyagok, például vas; olajszennyeződések; stb. a fólián kiválnak, illetve lerakódnak és azt elszínezik. Ezen kívül a felhasznált víz olyan anyagokat is tartalmazhat, amelyek a fóliát megtámadják, és azt elhomályosítják, például lúg és származékai, vagy oldják, például savak. Az elszínezett fóliafelület a napsugarak számára áthatolhatatlan, ami a növénytermesztés hatásfokát csökkenti, súlyosabb esetben a fólia cseréjét teszi szükségessé. Ezek a megoldások üvegházaknál nem is alkalmazhatók, mert az elszennyeződött üvegfelületek állandó, szükséges tisztítása, illetve cseréje a növénytermesztést teljesen gazdaságtalanná tenné. A találmány célja legalább két egymástól térközzel elválasztott transzparens réteggel határolt hasznos tereknél, előnyösen növényházaknál a felsorolt hátrányok kiküszöbölése mellett lehetővé tenni oldott és/vagy szilárd anyagokat tartalmazó természetes forrásokból és/vagy hasznosítási folyamatokból származó vizek felhasználását a kettős borítású növényházak hőveszteségének csökkentésére és a belső tér fűtésére-hűtésére anélkül, hogy a transzparens rétegek, üveg, vagy fólia elszíneződnének, illetve költséges felületi hőcserélőkre volna szükség. A találmány tehát eljárás két, vagy több, egymással térközzel elválasztott transzparens réteggel legalább részben határolt zárt hasznos terek, előnyösen növényházak klimatizálására, amelynek során a zárt hasznosteret a két, vagy több egymástól térközzel elválasztott transzparensréteg közötti klimatizálótérben levő vízgőzzel telített levegővel hőntartjuk. A találmány szerinti eljárás lényege abban van, hogy a zárt hasznosteret legalább részben határoló két egymástól térközzel elválasztott transzparens rétegek közötti klimatizáló tértől elkülönítve elrendezett keverő hőcserélő kondenzátorban vizet tartalmazó folyadékot levegővel érintkeztetve, a levegőt vízgőzzel telítjük, és a vízgőzzel telített levegőt klimatizáló téren és/vagy a zárt hasznostéren keresztül áramoltatjuk. A találmány szerinti eljárásnál tehát minden hasonló megoldástól eltérően a levegő vízgőzzel való telítését a kettős borítás közötti klimatizálótértől elkülönített keverő-hőcserélő kondenzátorban végezzük. A levegőnek vízgőzzel való telítésére bármilyen vizet tartalmazó folyadék, például ásványi anyagokat tartalmazó forrásvíz, vagy hasznosítási folyamatokból származó szennyezettvíz, esetleg szennyvíz használható fel anélkül, hogy a transzparens réteg vagy a kettős borítás színeződésének veszélye fennállna. A kettős borítás közötti klimatizálótérbe ugyanis vízgőzzel telített, de szennyeződésmentes levegő kerül. A víz és levegő közvetlen érintkezése során ugyanis a levegő csak vízgőzt, vízpárát tud felvenni. Oldott anyagok, például különféle sók, vagy szilárd szennyeződések, például olaj a levegő számára „oldhatatlanok”, így azok a levegőbe nem kerülhetnek. A szenynyeződésmentes vízgőzzel telített levegőréteg biztosítja azután a kiváló hőszigetelést és egyben a hasznos tér hőtartását, illetve temperálását. A találmány szerint előnyös, ha a keverő-hőcserélő kondenzátorban a klimatizálótérből és/vagy a zárt hasznostérből átvezetett levegőt és/vagy külső szabadtérből 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
