184300. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víznek mély kútból való kiemelésére

1 184 300 2 ne kelljen kenést alkalmazni. Ilyen alkatrész például a 18 gőzdugattyú dugattyúgyűrűi, a gőzoldali 20 töm­­szelence, a 27 tQmszelence, valamint a 26 tolattyú súr­­lódó felületei. Ilyen anyagok, például műanyagok a gya­korlatból jól ismertek. A 2. ábrán az is látható, hogy a 4 gőzgép egyszeres működésű és szabadlöketű. Az előbbi azt jelenti, hogy a 18 gőzdugattyúnak csak az egyik oldalára vezetjük be a gőztöltetet, munkavégzés tehát csak a 18 gőzdugattyú­nak felfelé irányuló lökete során történik. A rendszert lefelé a szerkezeti részek súlya mozgatja. A biztos mű­ködés érdekében helyeztük el a 34 ellensúlyt a 33 szi­vattyúhengerben. A 34 ellensúly nagyságát a kút mély­sége, a kiemelendő víz mennyisége, a berendezés méretei, de elsősorban a 4 gőzgép maga határozza meg. A 4 gőz­gép szabadlöketű volta azt jelenti, hogy a löketet kon­strukciós elem nem korlátozza, kizárólag csak az, hogy mekkora gőztöltetet adagolunk be. Miután a 4 gőzgép nemcsak szabadlöketű, hanem egy­szeres működésű is - amely azt jelenti, hogy a 18 gőz­­dugattyúnak csak az egyik oldalán, jelen esetben a hen­gernek a 18 gőzdugattyú alatti részén vezetjük be a gőz­töltetet —, a hengernek a 18 gőzdugattyú feletti része nem vesz részt a gép működési ciklusában. Ezt kiegészítő funkciók ellátására használhatjuk fel, például kompresz­­szorként vagy vákuumszivattyúként vagy folyadékszi­vattyúként stb. Ehhez természetesen különböző kiegészí­tő alkatrészeket kell a 4 gőzgéphez csatlakoztatni. A 2. ábrán bemutatott kiviteli alak esetében ezt a teret szeleppel zártuk le és a 4 gőzgép működése során az alter­náló mozgást végző gépelemek lassítására használjuk fel. A 3. és a 4. ábrán bemutatott kiviteli alak a 2. ábrán bemutatott függőleges elrendezéssel szemben a 4 gőzgép vízszintes elrendezését mutatja. Itt a 4 gőzgép nem a mélykút tetejére van felépítve, hanem melléje. Ha ez szükséges vagy kívánatos, akkor a kút és a hajtó gép­egység hossztengelye nemcsak 90°-ot, de bármilyen más szöget is bezárhat. A 3. ábrán bemutatott kiviteli alak esetében a 4 gőz­gép 21 gőzdugattyúrúdja 39 szögemelő útján van az 5 dugattyúidhoz csatlakoztatva. A 39 szögemelő a 4 gőz­gép helyhez kötött alapozásához 38 forgáspontnál van rögzítve. Hasonló elrendezést mutat a 4. ábra, ahol azonban a 39 szögemelőt 41 hajlékony dugattyúid és 40 kötél­vezető helyettesíti. A 41 hajlékony dugattyúid lehet kötél, drótkötél, kábel stb. A 41 hajlékony dugattyúid alkalmazása azért lehet­séges, mert a dugattyúrudakat csak húzóerő terheli. A 18 gőzdugattyú felfelé mozgása során a 4 gőzgép húzza őket, a lefelé történő mozgás közben pedig a szer­kezeti egységek, valamint a 34 ellensúly húzóereje érvé­nyesül. A 18 dugattyú felfelé mozgásakor jut szerep a 18 gőzdugattyú feletti térnek, eközben ugyanis itt a levegő összesűrűsödik és ez fékezi a haladó tömegeket, a megállás végül is nem ütközésszerű, hanem folyamatos lassúlás eredménye lesz. Ez egyúttal elősegíti a 4 gőzgép egyenletes járását is. Egyéb tekintetben a 3. és 4. ábrán látott kiviteli alak éppen úgy működik, mint a 2. ábrán bemutatott. Az 5. a) és 5. b) ábra a találmány szerinti berendezés másik részletét: a vízvisszanyerő készüléket mutatja két különböző keresztmetszetben. Az 5. a) ábrán függő­leges középsík mentén metszettük el a vízvisszanyerő készüléket, az 5. b) ábrán pedig az 5. a) ábra B-B vonala mentén. Mint ahogy már említettük, a 7 felületi konden­zátor és a 8 táptartály 42 ejtőcsövek útján vannak egy­mással összekötve, valamint 44 és 43 hűtőcsövekkel vannak ellátva. A 7 felületi kondenzátoron 46 légtelenítő és 45 szabadra fúvató is el van helyezve. A vízvisszanyerő készülék a következőképpen műkö­dik. A 4 gőzgép fáradtgőze a 6 csövön át a 7 felületi kondenzátorba jut és a 44 hűtőcsöveken lecsapódik. A kondenzátumot a 8 táptartályban gyűjtjük. Miután a 7 felületi kondenzátorban kismértékű vákuum van, nem a teljes mennyiségű kondenzátum fog a 42 ejtőcsöveken a 8 táptartályba folyni, hanem egy része a 7 felületi kondenzátorban fog maradni, aminek a szintjét 50 hivatkozási számmal jelöltük. Látható tehát, hogy a 44 hűtőcsövek egy része víz alatt van, ezek nem érint­keznek tehát a gőzzel, itt kondenzáció sem játszódhat le. Ha azonban ennek következtében a fáradtgőzt nem lehet kellőképpen lehűteni, mert a 7 felületi konden­zátor kicsi, a vákuum csökkenni fog, a kondenzátum 50 szintje lejjebb megy, aminek következtében újabb 44 hűtőcső válik szabaddá, növekszik tehát a 7 felületi kondenzátor felülete. Ennek következtében több gőzt lehet kondenzálni, a hőmérséklet pedig csökkenni fog. Ha pedig a kondenzáló felület túlságosan nagy, több gőz kondenzálódik, mint amennyi szükséges, a hőmér­séklet csökken a 7 felületi kondenzátorban, a vákuum növekszik és az 50 szint emelkedik. Ennek következté­ben a hűtőfelület csökken, a kondenzáció mértéke is csökken, a hőmérséklet pedig emelkedik. Láthatjuk tehát, hogy a vízvisszanyerő készülék önszabályzó mű­ködésű, a 7 felületi kondenzátor hűtőfelületének nagy­sága automatikusan beáll a szükséges értékre, önműkö­dően követi a változó körülményeket. A 44 hűtőcsövekben a mélykútból kiszivattyúzott víz a hűtőközeg. Az egész berendezés hatásfokának nö­velése érdekében a 2 gőzkazán 8 táptartályban gyűjtött tápvizét is hűti a kútból érkező víz, ezért nemcsak a kondenzátor 44 hűtőcsövein, hanem a 8 táptartály 43 hűtőcsövén is áthalad. A berendezés indításakor vagy ha a kútból érkező hűtővíz áramlása megszakad, a víz­visszanyerő készülék vízzárként működik, a gőz pedig a 45 szabadra fúvatón át a szabadba kipufog. A konden­zációt zavaró levegő a berendezés indulásakor a 46 lég­telenítőn át tud távozni. Az 5. b) ábrán az is látható, hogy a 15 előgyűjtő a pótvíz számára a 7 felületi kondenzátor gőzoldalához és a 8 táptartály vízoldalához van csatlakoztatva. A benne lévő víz szintje tehát megegyezik az 50 szinttel, amely a 7 felületi kondenzátorban van. A pótvíz gőze csak a 7 felületi kondenzátoron át tud a 8 táptartályba jutni, ennek következtében a pótvíz 12 elgőzölögtetője (1. ábra) sosem kerülhet vákuum alá. A találmány szerinti berendezés dugattyús mélykút­­szivattyú hajtására igen egyszerű és viszonylag kisméretű, könnyű gépegység. Ennek következtében könnyedén elhelyezhető akár teherautó platóján is, de mindeneset­re könnyen szállítható és áthelyezhető. \ 4 gőzgépnek egyszeres működésűként és szabadlö­ketűként való kialakítása következtében nincs kényszer a löketek hosszát és időtartamát tekintve. Az aktív ütem (a szivattyú felfelé történő mozgása) hosszabb lehet vagy időben is tovább tarthat, mint a passzív ütem (a szivaty­­tyú lefelé történő mozgása). Ennek következtében a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents