184278. lajstromszámú szabadalom • Rendrakó, forgató és szétterítő szénagyűjtő gép
1 184 278 2 get szemlélteti, hogy a fogtartókat a szétterítéshez úgy lehet fölemelni, hogy ezek a forgógereblye tengelyéhez fölfelé egy hegyes szögben hajoljanak úgy, amint ez az ismert szétterítő-forgató szerkezeteknél szokásos, azaz hogy ezáltal a gép olyan helyzetet tudjon fölvenni, ami a szétterítést messzemenően elősegíti. Annak érdekében, hogy ezt az állapotot el lehessen érni, a fogtartók 200 ágyazásainak elfordítható 202 hüvelye van, amelynek kerületéből sugárirányban 203 csap nyúlik ki, amely a 201 fogtartót körülvevő, 205 forgógereblye agyon levő 204 ágyazórészen vízszintesen nyúlik keresztül. A 201 fogtartók az elfordítható 202 hüvelyben ennek két végén levő 206 rögzítőgyűrűk révén vannak biztosítva vagy - mint az ábra mutatja - a fogtartón az elfordítható 202 hüvely külső végének terében egy sugárirányban kinyúló 207 csap van elhelyezve abból a célból, hogy a fogtartó elfordulásának mértékét a 202 hüvelyen levő 208 ütközővel együtt határolja. Erre azért van szükség, mert a 31 menetes hüvely lesüllyesztésekor ez túlságosan mélyre süllyeszthető és ennek következtében ez a talajhoz viszonyítva egy nem kívánatos helyzetbe kerülhet. A fogtartó fölfelé fordításának lehetővé tételére 'a 202 hüvelyhez egy ferde 209 felület tartozhat. Kifogástalan futási lehetőség biztosítása céljából a vezérlőpálya karimájának alsó oldala kúposra van kialakítva. Ennél a kiviteli alaknál is egy torziós rugó nyomja a görgőt a vezérlőpályához. Ha az egész hosszán állandó huzalátmérőjű torziós rugó nem tudja a görgőt a vezérlőpályához nyomni, akkor egy részén megerősített rugó is alkalmazható. A 13. ábrán látható kiviteli alak abban tér el a 8. ábrán szemléltetett kiviteli alaktól, hogy a két egymás mellett levő görgő helyett egy szélesebb 210 görgő van alkalmazva, amely rendhúzáskor a 164 vezérlőtest 163 vezérlőpályájához van nyomva. Annak érdekében, hogy a fogak rendhúzáskor terhelésük vagy talajjal való érintkezésük következtében ne emelkedjenek szétterítő helyzetbe, a fogtartó belső végén 219 nyúlvány és ezen támasztó 211 görgő van, amelynek 212 futópályája a 214 vezérlőhüvely gyűrű alakú 213 vállán van kiképezve. Ha most a gépet szétterítő helyzetbe kívánjuk állítani, akkor a 214 vezérlőhüvelyt a 165 emelő segítségével lefelé kell eltolni. Ennél a mozgásnál a széles 210 görgőt a vezérlőhüvely fölső 215 karimáján levő 216 vezérlőpálya nyomja, miközben a vezérlőhüvely fölső 215 karimáján levő 218 vezérlőpálya a 211 görgőt támasztva ezt szétterítő helyzetben tartja. A 201 fogtartó ugyanúgy van ágyazva, mint a 12. ábra szerinti megoldásnál. A 12. ábrán látható 208 ütköző a 13. ábra szerinti kivitelnél nem szükséges, mivel a vezérlőpályákra fölfekvő 210, 211 görgők gondoskodnak a fogak korlátozott mértékű mozgásáról. A forgógereblye agy alul nyitott kiképzése a konstrukciót és ezzel együtt az előállítást is nagymértékben leegyszerűsíti. A 14. ábrán vázolt kiviteli alak a 8. és 13. ábrák szerinti megoldások egy alternatív kiviteli alakja, amelyeknek a 8. ábra szerinti megoldáshoz hasonlóan emelője és egymás mellett levő görgői, és a 13. ábra szerinti megoldáshoz hasonlóan fölfelé elfordítható ágyazásai vannak. Egy lefelé nyitott forgógereblye agy minden további nélkül megvalósítható és a 15. ábrán van szemléltetve. Az ágyazórészek csak annyiban térnek el az előző ábrákon szereplő ágyazórészektől, hogy a nyitott forgógereblye agy következtében az ágyazó 220 hüvely másképpen van fölerősítve. A forgógereblye agy kerületén a fogtartók terében a 220 hüvely fölfogására, függesztett fölfogására szolgáló kiszélesített rész van, amely rész hevederszerű 221 bordával 222 csapra vízszintes tengely körül elfordítható an van erősítve. E vezérlésmódból további előnyök származnak. A görgőknek vezérlőpályához nyomásnál egy torziós rugó alkalmazása következtében a fogak bizonyos rugalmassággal rendelkeznek és ezáltal a talajon levő idegen tárgyak elől ki tudnak térni anélkül, hogy megsérülnének. A 16. ábrán látható kiviteli alak a 13. ábrán vázolthoz hasonló, amely azonban egy fontos részében eltér a 13. ábra szerinti kiviteli alaktól. A 16. ábra szerinti megoldásnál ugyanis az első vezérlőkaron levő támasztó 210 görgőt nem a fogtartón levő torziós rugó tartja a 164 vezérlőtest 163 vezérlőpályáján, hanem ez alakzáróan van vezetve a 163 vezérlőpálya és egy 230 vezetőpálya között. E 230 vezetőpálya a 163 vezérlőpályával párhuzamosan van kialakítva és ezzel szemben úgy van elhelyezve, hogy a 163 vezérlőpályával együtt a 210 görgő fölfogására egy rést képez. A 230 vezetőpálya egy 231 tárcsán van kiképezve, amely a forgástengely hosszirányában eltolható. A vázolt példaképpeni kiviteli alaknál a 231 tárcsa egy darabot képez azzal az alkatrésszel, amelyen a második 216 vezérlőpálya van. A 230 vezetőpályát hordozó 231 tárcsának a második 216 vezérlőpályát hordozó résszel való összeerősítésére egy a forgástengelyt körülfogó hengeres vezérlőhüvely szolgál. Ez az összeerősítés azonban nem szükséges. Arra is van lehetőség, hogy a 231 tárcsát a 230 vezetőpályával úgy képezzük ki, hogy ez csupán az első vezérlőkarnak kényszerrel való első vezérlőpályához fektetése céljából mozogjon az első 163 vezérlőpálya felé, egy második állásban azonban lehetővé tegye a vezérlőkar végén levő támasztó görgőnek első 163 vezérlőpályától való elválását és a második vezérlőpályával való érintkezésbe kerülését. A 230 vezetőpályának az a feladata, hogy a vezérlőkart, illetve az ennek végén levő görgőt a vezérlőpályához tartsa. A 230 vezetőpálya tehát a torziós rugó feladatát veszi át, amely a 13. ábra szerinti kiviteli alaknál a támasztó 210 görgőt a 163 vezérlőpályához tartja és így rendhúzásnál, illetve rendrakásnál gondoskodik a.fogak fölemelkedéséről. A 231 tárcsán a 230 vezetőpályán kívül egy 212 futópálya is van a támasztó 211 görgő számára, amely megakadályozza, hogy rendhúzásnál a 16. ábra bal oldalán pont-vonalas vonalakkal jelölt elfordulás következhessen be. A 231 tárcsa merőleges a forgástengelyre, és ennek fölső, azaz a 163 vezérlőpálya felé levő oldalán, ennek kerületi szélén a 212 futópálya, ettől beljebb pedig a 230 vezetőpálya van kiképezve. Ha a fölső 215 karimát és az ezen levő 216 vezérlőpályát a 165 emelő segítségével lesüllyesztjük,ezzel egyidejűleg az első 163 vezérlőpályától lefelé mozog a 230 vezetőpálya is, úgyhogy ekkor a fogtartók lefelé, a pont-vonalas vonalakkal jelölt helyzetbe tudnak elfordulni és a sík 216 vezérlőpálya magával viszi a 210 görgőt. Ekkor az előzőleg a 13. ábrával kapcsolatban ismertetett módon létrejön a szétterítés. A szétterítéshez a forgógereblye szokásos módon a haladási irányban lejtő. Újból utalunk arra, hogy a 230 vezetőpálya párhuzamos az első 163 vezérlőpályával és ettől olyan térközzel van elválasztva, amely az első vezérlőkaron levő 210 görgő átmérőjének felel meg. Az első 163 vezérlőpálya alakja megegyezik a 230 vezetőpálya alakjával, azonban a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
