184257. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-helyettesített piranon-származékok előállítására

1 184 257 2 Egy másik eljárás szerint a (IV) általános képletű in­termediereket úgy állítjuk elő, hogy egy (VII) általános képletű vegyületet - R3, R2 és Ra a fenti jelentésű - az acilezési reakció megszokott körülményei között, pél­dául 0°C-150°C hőmérsékleten acilezünk. Alkalmas acilezőszerek például az R4 ,CH2 COX általános képletű vegyületek, ahol X halogénatomot, különösen klór­atomot jelent. Alkalmazhatók az (R4CH2C0)20 álta­lános képletű vegyületek is. A (VII) általános képletű enaminok az alkalmas acetaldehidek és dialkil-aminok bázis, például kálium-karbonát jelenlétében végrehajtott reagál tatásával állíthatók elő. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a fenti eljárással előállí­tott olyan vegyületek, amelyek képletében R1 -COOR5 általános képletű csoportot jelent, ahol Rs jelentése hid­rogénatom vagy 1-6 szénatomos alkilcsoport, könnyen átalakíthatok már R1 helyettesítőket tartalmazó vegyü­­letekké a következő eljárások szerint. Az R1 helyén -COOR5 csoportot tartalmazó vegyü­­letekből — ahol R5 1—6 szénatomos alkilcsoportot jelent - előállíthatjuk a megfelelő szabad savakat úgy, hogy a vegyületeket sav, például egy ásványi sav, így sósav jelen­létében hidrolizáljuk, vagy inert oldószerben bór-trihalo­­geniddel, dimetil-formamidban lítium-jodiddal vagy me­­til-etil-keton és piridin elegyében nátrium-jodiddal reagáltatjuk. Ezek az eljárások jól ismertek az irodalom­ból. Megfordítva, azok a vegyületek, amelyek képletében R1 olyan -COOR5 csoportot jelent, ahol R5 1-6 szén­atomos alkilcsoportot jelent, úgy állíthatók elő a meg­felelő szabad savakból, hogy azokat egy megfelelő alko­hollal észterezzük, vagy egy bázis jelenlétében egy meg­felelő alkil-halogeniddel kezeljük. A szabad savak sói ter­mészetesen könnyen előállíthatok egy megfelelő bázissal történő reagáltatással. Azok a vegyületek, ahol R1 —CONHR5 általános kép­letű csoportot jelent — R5 a korábban megadott jelen­tésű - a megfelelő, R1 helyén -COOR5 általános kép­letű csoportot tartalmazó vegyületekből kiindulva állít­hatók elő - R5 a fenti jelentésű - ammóniával, vagy a megfelelő, RSNH2 általános képletű aminnal történő reagáltatással. Előállíthatok úgy is, hogy az ammóniát vagy a megfelelő R5 NH2 általános képletű amint alkal­mas savkloriddal reagáltatjuk. A savkloridhoz a meg­felelő szabad sav és tionil-klorid reakciójával juthatunk. Ezek a reakciók jól ismertek az irodalomban. Az R1 helyén -CN csoportot tartalmazó vegyületek az R1 helyén -CONH2 csoportot tartalmazó aminok dehidratálásával állíthatók elő. Dehidratálószerként pél­dául trifenil-foszfin és széntetraklorid elegyét használ­hatjuk. Az R1 helyén 5-tetrazolil-csoportot tartalmazó vegyü­letek a fenti ciano-származék és például nátrium-azid és ammónium-klorid dimetil-formamidban végzett reagálta­­tásával állíthatók elő. Az 5-tetrazolil-származékok sóit megfelelő bázisok hozzáadásával szokásos módon állít­hatjuk elő. Különböző (I) általános képletű vegyületek állíthatók elő úgy, hogy az R6 helyettesítőként kapcsolódó fenil­­csoporthoz különböző szubsztituenseket kapcsolunk. így például a megfelelő, nem helyettesített R6 csoportot tartalmazó vegyületet nitráljuk, például tömény salét­romsav és kénsav elegyével, szokásos nitrálási körülmé­nyek között. Ezután a nitrocsoportot átalakítjuk amino­­csoporttá. Az amino-helyettesítőt tartalmazó vegyület diazotálható, és a kapott diazonium-só számos más át­alakításnak vethető alá. Például alkoholban végzett meg­bontással a megfelelő, alkoxi-helyettesített vegyületek­­hez jutunk, míg a diazónium-sót réz(I)-halogeniddel rea­­gáltatva a megfelelő halogén-helyettesített vegyületet kapjuk. A hidroxi-helyettesített vegyületeket a megfelelő metoxi-vegyületekből állíthatjuk elő a metoxicsoport lehasításával, például bór-tribromid segítségével. AÍkil­­szulfonil- és alkil-szulfinil-csoportokkal helyettesített aril-származékokhoz juthatunk a megfelelő alkil-tío-ve­­gyületek oxidálásával. Ha az (I) általános képletben Z -SO- vagy -S02 -csoportot jelent, a vegyületeket az analóg tio-vegyületek oxidációjával - például m-klór-pe: roxi-benzoesav segítségével - állíthatjuk elő. Az (I) általános képletű vegyületek értékes gyógyásza­ti tulajdonságokkal rendelkeznek, különösen alkalmasak túlérzékenységgel kapcsolatos állapotok kezelésére. Közelebbről, az (I) általános képletű vegyületek jól használhatók közvetlen túlérzékenységgel kapcsolatos betegségek, így például asztma megelőzésére és kezelésé­re, illetve a status asthmaticus enyhítésére. A vegyületek toxicitása csekély. A vegyületek gyógyhatásút tengerimalacokkal véglett kísérletekkel igazoltuk. Két módszert használtunk: a „felvágott tengeri malac tüdő” („guinéa-pig chopped lung test”) tesztet [Mongar és Schild: Journal of Physio­logy (London) 131, 207 (1956); Brocklehurst: Journal of Physiology (London) 151, 416 (I960)] vagy a „Herx­­heimer” tesztet [Journal of Physiology (London) 117, 251 (1952)]. Az első teszt során a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek 15%-nál nagyobb mérték­ben ptolták a mediátor felszabadulását. A második tesztben, amely lényegében az emberi asztmával szoros rokonságot mutató, tengerímalacokon kiváltott allergiás bronchospazma vizsgálatán alapul, a vegyületek 25 mg/testsúly kg és 200 mg/testsúly kg közötti adagok­ban bizonyultak hatásosnak. A vegyületek megfelelő gyógyszerkészítmények for­májában különböző úton adagolhatok, bár a találmány egyik alapvető jellemzője éppen abban áll, hogy az elő­állított vegyületek orálisan adagolva hatásosak. így a vegyületek adagolhatok orálisan vagy rektálisan, topikáli­­san vagy parenterálisan, például injekció formájában. A megfelelő gyógyszerkészítményeket a gyógyszergyártás jól ismert módszereivel állítjuk elő. A készítmények álta­lában legalább egy hatóanyagot és egy gyógyászatiig el­fogadható vivőanyagot tartalmaznak. Az előállítás során a hatóanyagot általában elkeverjük a vivőanyaggal vagy hígítjuk a vivőanyaggal, vagy beépítjük a vivőanyagba, amely például kapszula, ostya vagy papír formáját is ölt­heti. Ha a vivőanyag hígítóként szolgál, lehet szilárd, fél­szilárd vagy folyékony anyag, amely a hatóanyag hígító­anyagaként vagy közegeként szolgál. A készítmények kiszerelhetők például tabletták, szögletes tabletták, elixí­­rek, szuszpenziók, aeroszolos készítmények (szilárd for­mában vagy folyékony közegben) legfeljebb 10 súly% hatóanyagot tartalmazó kenőcsök, lágy és kemény zsela­tin kapszulák, kúpok, injekciós szuszpenziók és sterilen csomagolt hintőporok formájában. Alkalmas vivőanyagok például a következők: laktóz, dextróz, szacharóz, szorbitol, mannitol, keményítők, akácia gumi, kalcium-foszfát, alginátok, tragant, zselatin, szirup, metil-cellulóz, metil- és propil-hidroxi-benzoát, talkum, magnézium-sztearát vagy ásványi olaj. A talál­mány szerinti készítmények kiszerelhetők gyors, tartós vagy késleltetett hatású formákban. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents