184250. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányok tartósítására és takarmánykészítmény előállítására

1 184 250 2 nyomást létesítve 30 percen át főzzük. Ezt követően a dezinfektort ismert eljárás szerint ürítjük és 28% ammóniumhidroxidból-, 5 % kvaternerammónia vegyület­­ből-, 56% formaldehidből-, 5,5% vasszulfátból-, 1% káliumjodátból-, 0,5 % ketonaldehidből fizikai hatáson alapuló művelettel előállított tartósító vegyszerkeverék 0,2% mennyiségével kiegészítjük, majd pedig tároljuk. Tárolást követően szárítjuk, vagy a szárítást mellőzve önmagában ismertek szerinti eljárással etetjük. 3. példa Baromfiistállóban keletkező trágyát a szárazanyag­tömeg növekményhez viszonyítva 0,1% nátriumszulfit­­tal-, 0,05 % kobaltszulfáttal-, 0,05 % parabenzoésawal-, 0,5% titántartalmú légszáraz timföldgyári vörösiszap­pal-, 0,05% vasszulfáttal-, 0,5% tőzegkorpával (hiánya esetén növényi hamuval) kiegészítjük és istállóban mély­alomként, vagy trágya aknában (telepen) erjesztjük. Ezúton takarmányértéket jelentő mikrobákban, vitami­nokban-, és nyomelemekben gazdag ferment-trágyát készítünk. Amikor állományváltáskor a ferment-trágyát eltávolítjuk az istállóból, ill. elszállítjuk a trágyatelep­ről, a trágyatömeg szárazanyag mennyiségéhez viszo­nyítva 0,01% káliumjodátból-, 0,5 % ketonaldehidből-, 0,6% metilénkék vegyületből-, és 0,5 % nátriumszelenát­­ból-, 0,5 % káliumpermanganátból fizikai hatáson alapuló keverő művelettel készített vegyszerkeverékkel homo­genitásra törekedve lepermetezzük. Ily módon takar­mányalapanyagot állítunk elő. Ezt követően — a) megoldás szerint a takarmányalapanyagot szárít­juk, majd önmagában ismert módszerekkel takar­mánykeveréket készítünk, — b) megoldás szerint 25 % alapanyagot, 25 % friss szőlőtörkölyt (hiánya esetén nedvesrépa szeletet)-, 50% kukoricaőrleményt összekeverünk és silóba tömörítve a keveréket légmentes viszonyok között eresztjük, — c) megoldás szerint 50—60 °C hőmérsékletű vízben, ügyelve arra, hogy a művelet során az oldat hő­foka ne csökkenjen 40 °C alá, feloldunk 125% tömegű karbamidot. Ezt követően a hőmérséklet tartása mellett az oldathoz literenként 50 ezer nemzetközi egység A vitamint-, és keverés közben 0,5 % felületaktív ásványi olajat-, 3 % ammónium­­szulfátot-, 3 % alkoholpárlat készítése során kelet­kező szeszipari fuzli kozmaolajat (hiánya esetén egy, vagy kettő, vagy háromértékű alkoholtar­talmú anyagot)-, 0,2% ketonaldehidet-, 0,1% hemiacetilklorátot-, 0,2% parabendazolt-, 0,1% metoxiklórt, 15% kalciumhidroxiddal együtt 20% formaldehidet-, 5 % musteijesztés mellékterméke­ként nyert borseprőt-, 1 % sósavval együtt 25 % melaszt elegyítünk. Ily módon takarmány-kon­­centrátumot állítunk elő. Az előbbi takarmányalapanyagból 20 %-ot, az utóbbi takarmánykoncentrátumból 10 %-ot, őszi idényszerűen nedves kukoricaőrleményből 68 %-ot és hígított sósavból 2 %-ot homogenitásra törekedve összekeverünk, majd formába préseljük és tároljuk. 4. példa Sörgyárakban keletkező mellékterméket az 1. példa szerinti vegyszerkeverékkel 99,-5:0,5 arányban össze­keverjük és melléktermék szárazanyag tömegre számítva a keveréket 0,2% lenolajjal-, 0,01% hemiacetilkloráttal-, 0,01 % parabendazottal-, 0,01 metoxiklórral-, és 100 ezer nemzetközi egység A vitaminnal-, 0,08% alkil­­csoportot tartalmazó amin-vegyülettel homogenitásra törekedve kiegészítjük, majd tároljuk. 5. példa 22% nedvességtartalomig szárított lucernát a 2. példa szerinti tartósító vegyszerkeverék 0,3 % mennyiségével-, és további 0,1% vasszulfáttal-, 0,01% metilénkék vegyü­­lettel-, 0,01% alkilcsoportot tartalmazó aminvegyület­­tel-, és 0,1% rézammónszulfáttal homogén pótlékolásra törekedve kiegészítünk és önmagában ismertek szerint pelettáljuk. Az így előállított takarmánykészítményt gázt nem áteresztő tárolóba helyezzük és a porozitás megszüntetésének, ill. nyomásigény mértékéig molekula­­súly egyenértékben karbamidot és tömény salétromsavat összekeverünk, majd a reakció beindításához hőmérséklet függvényében szükséges mennyiségben sósavat adagolva (hideg viszonyok között 0,5 % nátriumnitrit bevitellel a folyamat gyorsítható) zárt térben disszociációt idézünk elő. Az ily módon keletkező nitrogén- és széndioxid gázzal 1 kg/cm2-t meghaladó nyomás alá helyezett tér­ben a takarmánykészítményt tároljuk. 6. példa Sörgyárunkban keletkező mellékterméket a 3. példa c) megoldásában ismertetett takarmánykoncentrátum­mal 10:1 arányban összekeverünk és a keveréket száraz­anyagra számítva 0,01% nátriumszelenáttal-, 0,01% kobaltszulfáttal-, 0,01% metilénkék vegyülettel-, 0,1% nátriumszulfáttal kiegészítjük, majd tároljuk. 7. példa Folyékony tejipari melléktermékhez a művelet első szakaszában 400 000 :1 :0,5 arányban klórtimolt és káliumpermanganátot, majd 0,2% nátriumkloridot keve­rünk. Három percet meghaladó pihenési idő után az alábbiak szerint tartósított termékben ferroszulfát-, szorbinsav és fólsav 10:3:1 arányú összekeverésével előállított elegyből 0,07 %-ot-, jódkazeinből 0,03 %-ot, majd 2% sósavval és kilogrammonként 20 ezer nemzet­közi egység A vitaminnal kiegészített 77 % szárazanyag tartalmú cukoripari melaszból 10 %-ot, továbbá 0,08% metilénkék vegyületet-, 0,05 % rézammónszulfátot-, 0,05% aromás aldehidet-, 0,1% timföldgyári vörösisza­pot bekeverünk, majd tároljuk. 8. példa Szemeskukorica etjedésmentes tartósítása céljából 80% szeszmoslékból, 0,5% kénessavból-, 0,05% mono­­jódecetsavból (hiánya esetén fluoridból)-, 0,01% nát-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents