184241. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezéselem folyadék-folyadék, folyadék-szilárd fázisok közti hő és/vagy anyagátadásos folyamatok megvalósitására és intenzifikálására.

1 184 241 2 — Köztudott, hogy a homogén, vagy heterogén fázisú kémiai reakciók adott hőmérsékleten, adott sebes­séggel mennek végbe. A reakciók nagy része hőtermelő, azaz exoterm. Nagyon fontos a képződött reakcióhő gyors és pontos elvezetése. Ellenkező esetben nemkívá­natos, esetleg veszélyes további reakciók is beindulhat­nak. Az is természetes, hogy az oldatban a helyi túl­­hűtést illetve túlmelegedési el kell kerülni. A célreakció minél teljesebb lefolytatásához pedig biztosítani kell a reagáló fázisok intenzív érintkeztetését, a termék elve­zetését. Ennek ellenére az autoklávokat ma még elteijed­­ten alkalmazzák reaktorként. Az említett nehézségeket több, kis térfogatú egységből megépített reaktorkaszkád kialakításával igyekeznek elkerülni, meglehetősen energia­­igényesen. A találmány szerinti eljárás alkalmazása lehetőséget ád a kereskedelemben kapható, illetve már üzemelő autoklávok, mint a legköltségesebb berendezéselem megtartására. Az eljárás a köpenyfűtést, illetve hűtést mint temperáló lehetőséget használja fel, a tulajdon­képpeni hőcserét a tartályon kívüli cirkulációs körben, a hőtehetetlenséget kiküszöbölve intenzíven valósítja meg. Ugyanakkor egy speciális hatású, megfelelően méretezett betételem biztosítja a tartályban a fázisok hatásos keveredését, érintkeztetését. A találmány szerinti eljárás elvét és a speciális hatású betételem működését egy általános feladatra összeállított berendezés leírásával szemléltetjük, melynek elrendezési vázlatát az 1. ábra mutatja. Az 1 temperálóköpennyel ellátott 2 tartály szolgál a műveletben részt vevő folyadék, folyadék-folyadék, vagy folyadék-szilárd fázisok fogadására, érintkezteté­­sére, reagáltatására. Két különálló fázis esetén természe­tesen a nagyobb sűrűségű fázis helyezkedik el 2 tartály „A” térfelében. A 2 tartály temperálása 3 csonkokon keresztül történik. A művelet indításakor 6 szivattyú 10 elszívó csonkon keresztül elszívott folyadékot a 7 hő­cserélőn keresztülnyomja, ahol 9 csonkon belépő hő­cserélőközeg azt a művelethez szükséges hőfokra hűti, illetve fűti. A számított áramlási sebességgel érkező folyadékoszlop a 8 betételemhez érve, a 8 betételemben lévő levegőt csak oly mértékben szorítja ki, hogy a betét­elem adott művelethez méretezett 12 kiöblösödő részé­ben 11 levegőbuborék, illetve rugalmas gázdugó a művelet további teljes időtartama alatt fennmarad, miközben a 8 betételem 12 kiöblösödő részének belső falán, film­szerű rétegben megváltozott sebességgel érkezik 13 határ­rétegbe. All gázdugó 5 szelep működtetésével szükség esetén kívülről történő bevezetéssel inert gázból is ki­alakítható. All gázdugó térfogata ugyancsak 5 szelep működtetésével szükség szerint változtatható. A 13 határ­rétegben a kivánt folyamat irányíthatóságát és intenzi­­fikálását a rétegbe felülről és alulról érkező komponen­sek kvázi konstans, vagy adott függvény szerint változó hőmérséklet és koncentráció-viszonyai teszik lehetővé. A 13 határréteg folytonos megújulását a 11 gázdugó folytonos rugalmas mozgása és a 8 betételem 12 belső falán érkező folyadékfilm mozgási energiája biztosítja. Ezek együttes hatására all betételemből kilépő folya­dék a kilépés helyén és a gázdugó alatti folyadéktérben erős örvénylést hoz létre, s impulzusokat továbbít a betét­elem alatt elhelyezkedő szilárd fázisú részecskék felé, s azokat mozgásba hozza. A gázdugó dinamikus egyen­súlyából adódó oszcilláló mozgást a betételem alatt levő szilárd szemcsék átveszik. Kristályosításnál és ol­dásnál ez előnyös feltételeket jelent az anyagátadási folyamatok végbemeneteléhez, mert az oszcilláló moz­gást végző szilárd szemcsék, s a mellettük a cirkulálta­­tás hatására elmozduló, s állandóan megújúló folyadék­rétegek közti viszonylagos sebességkülönbség (slip) fog megnőni, mely, mint ismeretes, a diffúziós folya­matok intenzifikálásában játszik nagy szerepet. A képződő termék a 4 csonkon távolítható el a 2 tar­tályból. Heterogén fázisú kémiai reakcióknál, vagy folyadék-folyadék extrakcióknál a fázisok szintén haté­kony érintkezését biztosítja. Kiviteli példa oldásra: A folyadék és szilárd fázisok 2 tartályba való adago­lása után 6 szivattyú indításával, 11 gázdugó kialakulá­sával indul a művelet. A fajsúlykülönbség hatására ki­alakuló „A” és „B” többé-kevésbé élesen elhatárolható, szilárdanyagra nézve különböző tartalmú térrész, melyek közül „A” általában szilárdanyagra, oldandó kristályokra nézve a dúsabb. 10 elszívócsonkon 6 szivattyú által „B” térrészből elszívott oldószer 7 hőcserélőben felmelegszik és 12 betételem belső falán felgyorsulva érkezik 11 gáz­dugó által intenzíven mozgatott, szilárdanyagban dús 13 határrétegbe, ahol telítődik. A folyamat a szilárdfázis teljes feloldódásáig tart. Kiviteli példa kristályosításra: A telített oldat 2 tartályba való táplálása, 6 szivattyú indítása és a 11 gázdugó kialakítása után a 10 elszívó­­csonkon elszívott folyadékáram a 7 hőcserélőben lehűl, a működési paraméterek megválasztásától függően lehű­tött folyadékáram a 12 betételem belső falán a szivattyú­­zási sebesség által meghatározott sebességű film alakjá­ban érkezik all gázdugó és az érkező film mozgási energiája által intenzíven keveredő 13 határrétegbe, ahol a kristálynövekedés az adott hőmérsékleti és koncentrá­cióviszonyok következtében adott értékig tart. A hőmér­sékleti és áramlási paramétereken keresztül a képződő kristályok nagysága befolyásolható. A képződő kristá­lyok a 13 határrétegből, ill. ennek közvetlen környeze­téből kikerülve bizonyos szeparáción mennek keresztül, miszerint az „A” térfélben helyezkedik el a nagyobb szemcséket tartalmazó sűrűbb szuszpenzió „B” térfélben pedig a híg fázis, mely a keringető szivattyú által a 2 tar­tályra nézve meghatározott áramlási sebességnél nem ülepedő apró szemcséket tartalmaz. Ezért 10 elszívócső szintjének állításával a képződő kristályhalmaz szemcse­méret-tartományának alsó határa is befolyásolható, mivel az elszívott apró szemcsék az ismételt folyamat­ban tovább növekednek. Időmegtakarításról itt sem lehet beszélni, hiszen itt éppen gondosan választott, lassú, szabályozott hűtést akarunk megvalósítani, össze lehet hasonlítani azonban egy, a hagyományos duplikátorban előállított kalcium­­klorid termék minőségét és az új eljárással kapott termé­ket. Duplikátorban: heterogén szemcseméret eloszlású termék. A szemcseméret 0,02 mm-től 0,3 mm-ig változik, átlagméret 0,1 mm. A szemcsék szabálytalanul fejlődött, lemezes szerkezetűek. Új eljárással: a hatásos keverés és az irányított növe­kedésnek megfelelően a szemcsék minden irányban egyenletesen fejlődött izometrikus (kocka) habitusúak. Szemcseméret 0,1-0,25 mm között változik, átlagméret 0,16 mm. Az eloszlás tehát lényegesen homogénebb. 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents