184213. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növények permetezésére
1 184 213 2 A találmány tárgya eljárás növények permetezésére, amelyben a növényre permetezó'szert poriasztunk. A találmány tárgya továbbá berendezés az eljárás foganatosítására, amely permetezőszer-tartályböl, a permetezőszer-tartályhoz csővezetéken át csatlakoztatott szórófejből, továbbá légkompresszorból vagy permetezőszerszállító nyomószivattyúból áll. Növények permetezése ismert módon úgy történik, hogy a növényre permetezőszert porlasztanak. A permetezőszert a szemcsék porlasztáskor nyert mozgásenergiája vagy a nehézségi erő juttatja el a növényre. A permetezésre alkalmas ismert berendezések permetezőszer-tartályhoz csővezetéken át csatlakoztatott szórófejből, továbbá a permetezőszer-tartályhoz csatlakoztatott légkompresszorból vagy permetezőszerszállító nyomószivattyúból állanak. Az ismert permetezési eljárások hiányossága, hogy nagyon nagy a permetezőszer veszteség (50-90%). A permetezőszernek csak kisebb hányada jut a növényre, nagyobb hányada a talajra hull, kárbavész. Az ily módon kárbavesző permetezőszer nemcsak veszteség, hanem kárt is okoz, mert szennyezi a környezetet. Ezen a hiányosságon az ismert megoldások oly módon kívánnak segíteni, hogy a szórófejet a permetezendő növényre irányítják és a permetezendő növényfelülethez közel viszik. Ily módon azonban csökken a permetezés termelékenysége, gépi permetezés esetén a berendezést drágítja a szórófejek bonyolult mozgatása, a különféle permetezésekhez különféle, speciális permetezőgépeket kell használni. Célunk a találmánnyal a fenti hiányosságok csökkentése olyan permetezési eljárás kidolgozásával, amely a permetezőszer veszteség jelentős csökkentését teszi lehetővé a termelékenység számottevő korlátozása nélkül ill. a termelékenység javítása mellett. A találmány alapja az a felismerés, hogy a mezőgazdaságtól távoleső szakmai területen, a tárgyak festékkel történő bevonására már alkalmazott elektrosztatikus festékszórás elvi alapjainak felhasználásával a találmány szerinti feladat is megoldható. Az elektrosztatikus elven történő permetezőszer-továbbítás repülőgépes permetezés esetén is lehetővé válik oly módon, hogy a repülőgép testének nagymértékű sztatikus feltöltődését a permetezőszer részecskék töltése és az elektrosztatikus tér polaritásának periodikus változtatásával megakadályozzuk. A feladat találmány szerinti megoldásában a növényre irányuló elektrosztatikus gyorsító teret hozunk létre, majd a permetezőszer részecskéit villamos töltéssel látjuk el, és a villamos töltéssel ellátott permetezőszert a növényre irányuló elektrosztatikus gyorsító tér irányában, a gyorsító téren át permetezzük a növényre. Az elektrosztatikus gyorsító teret célszerűen a permetezőszer pályájának a növénytől meghatározott távolságban kezdődő utolsó szakaszán hozzuk létre. Repülőgépes permetezés esetén a permetezőszer részecskéi villamos töltésének polaritását periodikusan változtatjuk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezés szórófeje a növénytől és annak talajától villamosán szigetelten van elrendezve, a szórófejhez 1000 V-nál nagyobb feszültségű egyenfeszültségforrás egyik kivezetése van kapcsolva, amely egyenfeszültségforrás másik kivezetése földelő vezetékkel van ellátva, vagy villamos töltéstároló testhez van csatlakoztatva. 2 A berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál a szórófej előtt elektrosztatikus rács van elrendezve, amely az egyenfeszültségforrás szórófejjel összekötött kivezetésére van csatlakoztatva. A találmány szerinti megoldás előnye, hogy az ismert eljárással elérhető 50-90% permetezőszer-veszteséggel szemben 5—50% permetezőszer-veszteséggel jár a permetezés, így kevesebb permetezőszer szükséges és jelentősen lecsökken a környezet szennyeződése. Az alábbiakban kiviteli példára vonatkozó rajzok alapján részletesen ismertetjük a találmány lényegét. Az 1. ábra permetező elrendezés permetező berendezés tömbvázlatával, a 2. ábra repülőgépes permetező elrendezés, a 3. ábra repülőgépes permetező berendezés tömb vázlata. Az 1. ábrán permetező elrendezés van feltüntetve, amely 1 talajon álló 2 növény permetezését mutatja, ami a talajon elrendezett permetező berendezéssel történik. A permetező berendezés 3 permetezőszer-tartályból, a permetezőszer-tartályhoz 4 csővezetéken át csatlakoztatott 5 szórófejből, továbbá permetezőszállító 6 nyomószivattyúból áll. A szórófej a növénytől és annak talajától villamosán szigetelten van elrendezve. Az 5 szórófejhez 1000 V-nál nagyobb feszültségű 7 egyenfeszültségforrás egyik kivezetése van kapcsolva, amely 7 egyenfeszültségforrás másik kivezetése földelő vezetékkel van ellátva. Az 5 szórófej és a 2 növény között dróthálóként kivitelezett elektrosztatikus 9 rács van elrendezve, amely a talajtól villamosán szigetelve van, és a 7 egyenfeszültségforrás 5 szórófejjel összekötött kivezetésére van csatlakoztatva. A permetezés úgy történik, hogy a 7 egyenfeszültségforrás segítségével az elektrosztatikus 9 rács és a 2 növény között 1000-100 000 V feszültségkülönbséggel elektrosztatikus gyorsító teret hozunk létre. A permetező berendezéssel permetezőszert poriasztunk át a 9 rácson. Az 5 szórófej és az elektrosztatikus 9 rács között nincs potenciálkülönbség, a permetezőszer porlasztóit részecskéit csak a porlasztásból nyert mozgásenergiájuk viszi át a rácson. A részecskék mozgásenergiája az 5 szórófej közelében még viszonylag nagy, így ezen a szakaszon kismértékű permetezőszer-veszteség keletkezik. A levegőben mozogva a permetezőszer-részecskék lelassulnak, de közben átjutnak a rácson. Az 5 szórófej szigetelőanyagból készült, a kilépőnyílás körül és közepén fémből készült tű ill. körgyűrű alakú ionizátor elektróda van elrendezve. Ez az ionizátor elektróda van a 7 egyenfeszültségforrás kivezetésére csatlakoztatva. Az ionizátor elektróda segítségével a permetezőszerrészecskéit a porlasztás során villamos töltéssel látjuk el. A villamos töltéssel ellátott permetezőszer-részecskére az elektrosztatikus 9 rács és a 2 növény között kialakult, a növényre irányuló elektrosztatikus tér gyorsítólag hat. A részecske további mozgása során közelítőleg az elektrosztatikus tér erővonalának irányába, 8 pályán mozog. A növény nedvei a becsapódó villamos töltéseket elvezetik, így a növény és a talaj egyetlen, bonyolult alakzatú ekvipotenciális felületet képeznek. A növény felülete tehát villamosán vezető elektróda-felületnek tekinthető. A növény felülete bonyolult alakzat. A levelek éle, csúcsa, a rügyek, ágak villamos csúcsként viselkednek, begyűjtik az elektrosztatikus tér erővonalait. így a nö5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
