184205. lajstromszámú szabadalom • Sineket aljra erősítő szerkezet
külső o>J"la mellett kiképezzünk oldalütközőket annak ércekében, hogy oldalirányú eltolódással és elfordulással szemben különösen hatásos megtámasztást kapjunk. Abból a célból, hogy belső oldalütközőkkel elérjük a szorítókengyelnek előzőkben említett szimmetrikus elhelyezését, a belső oldalütközők külső ütköző felületeinek egymástóli távolsága előnyösen úgy van meghatározva, hogy ez a lap felületétől távolodva csökken. A két oldal ütköző, amelyek a szorítókengyel U alakot képező szárainak rögzítő csavar felé levő belső oldalai mellett vannak elhelyezve, előnyösen egy részesen, széles ütközőbordaként képezhetők ki. Ezen a széles ütközőbordán vannak az ütköző felületek, amelyekhez hozzáfekszenek a szorítókengyel U alakot képező szárainak belső oldalai. Az ütközőborda megközelítően olyan széles, mint a rögzítő csavar szárának átmérője, amely szár átbocsátása céljából az ütközőbordában egy furat van, amely a lapon is áthalad. Ezen a belső ütközőbordán a külső ütközővel szemben egy megfelelő belső ütköző felület van, amelynek külső ütközőtől mért távolsága egyenlő a szorítókengyel rúdacél anyagának átmérőjével abból a célból, hogy a szorítókengyelt az ütközőborda belső ütköző felülete és a külső ütköző között rögzíteni tudjuk. A találmány szerinti, síneket aljra erősítő szerkezetet részleteiben a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetjük. A rajzokon vázolt, előnyös példaképpeni kiviteli alakoknál a lap vezetőlapként van kiképezve. Az 1. ábra a találmány szerinti, síneket aljra erősítő szerkezet egy előnyös példaképpeni kiviteli alakjának vázlatos oldalnézete, részben metszete. A 2. ábra az 1. ábrán vázolt kiviteli alak vázlatos fölülnézete. A 3. ábra az 1. ábrán föltüntetett HI—III vonal menti síkban készített metszet, illetve e síkból látható nézet. A 4. ábra egy belső ütközőbordával kialakított, síneket aljra erősítő szerkezet egy példaképpeni kiviteli alakjának oldalnézete, részben metszete. Az 5. ábra a 4. ábrán látható kiviteli alak fölülnézeti vázlata. A 6. ábra a 4. ábrán látható, belső ütközőbordás kiviteli alak sín felőli nézete, részben metszete. A 6 síntalp 4 közdarab közbeiktatásával beton anyagú 2 aljon nyugszik. A 2 aljon 8 lap van elhelyezve, melynek 10 pereme a 2 alj vályú alakú 12 mélyedésébe nyúlik be. A 8 lap 14 sík felülete 16 szorítókengyelt tart, amelyet 20 rögzítő csavar 18 feje a tartó 14 sík felületre nyom. A 18 fej és 16 szorítókengyel közé alátéttárcsát is lehetne helyezni, azonban ez az alátéttárcsa, illetve alátétlemez nem minősülne olyan „ütköző tartó nyomólemeznek”, amilyet a 2 528 650 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás ismertet. A 2. ábra az 1. ábrán látható, síneket aljra erősítő szerkezet fölülnézetét mutatja. A 16 szorítókengyel U alakúra van kiképezve. A 22 és 24 szabad végek rugalmasan fekszenek föl a 6 síntalpra. A 2. ábrán látható fölülnézetben a 20 rögzítő csavar 18 feje körként van föltüntetve, és látható, hogy a 18 fej külső átmérője olyan nagy, hogy a fej a rúdacélból kialakított 16 szorítókengyelt fölülről nyomja. Ez a 3. ábrán is látható, amely az 1. ábrán látható kiviteli alak III—III vonallal jelzett síkból látható nézete, részben metszete. A 20 rögzítő csavar 18 feje csak arra szolgál, hogy a 16 szorítókengyelt a 8 lap tartó 14 sík felületére nyomja. Ebbőlcélból a 20 rögzítő csavar 34 tengelye pontosan merőleges a 14 sík felületre. A 16 szorítókengyel 8 laphoz éi ezáltal 6 síntalphoz viszonyított eltolódásának vagy elfordulásának megakadályozására a 8 lap a sínre lényegében merőleges helyzetű 36 és 38 oldalütközőt tart. Az oldal ütközők belső ütköző felületei a 16 szorítókengyel U alakot képező 26, 28 szárainak külső oldalaihoz fekszenek és megakadályozzák a szorítókengyel sínnel párhuzamos eltolódását, valamint a szorítókengyel elfordulását. A vázolt példaképpeni kiviteli alaknál a 36 és 38 oldalütközők keskeny bordákként vannak kialakítva, amelyek a sínre merőlegesen nyúlnak el. Arra is van lehetőség, hogy ezeket az ütközőket egy bordás alátétlemez bordájában képezzük ki, amely esetben az ábrázolt rögzítő csavart egy horgas szorító csavarral kell, illetve lehet helyettesíteni. A 3. ábrából kitűnik, hogy a 36 és 38 oldalütközők ütköző felületei a 16 szorítókengyel rúdacél anyaga keresztmetszetének megfelelően vannak kiformálva és e keresztmetszetre merőlegesen egyenesvonalúan nyúlnak el, úgyhogy azok a síkok, amelyek a 8 lap 14 sík felületével párhuzamosak, a 36 és 38 oldalütközők ütköző felületeit párhuzamos egyenesekben metszik, amelyek a 3. ábra síkjára merőlegesek. A 3. ábrán kevésbé jól az is fölismerhető, hogy a 36 és 38 oldalütközők ütköző felületei között olyan távolság van, amely a lap 14 sík felületétől távolodva nő. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a 16 szorítókengyelt a 20 rögzítő csavar 18 feje az ütköző felületek közé nyomja és ezáltal egy a 2. ábrán látható 40 szimmetriasíkhoz viszonyítva szimmetrikus helyzetbe kényszeríti. A 22, 24 szabad végek a 6 síntalp egy ferde felületére feküdnek. Ennek az lehet a következménye, hogy a 16 szorítókengyelre egy a síntől távolító tolóerő hat. E tolóerő az 1. és 2. ábrán nézve baloldali irányban hat. Ennek a tolóerőnek fölfogására a 8 lap egy a sínnel párhuzamosan elhelyezett külső 42 ütközőt tart. Ennek ütköző felülete a 16 szorítókengyel rúdacél anyaga keresztmetszetének megfelelően, azonos módon ívelten van kialakítva, és előnyösen kissé ferde úgy, mint a külső 36 és 38 oldalütközők ütköző felületei. A külső 42 ütköző megfelelő kialakítású ütköző felülete fölfogja a síntől távolító irányú tolóerőt. Előnyösen a 16 szorítókengyelt a külső 36 és 38 oldalütközők is a külső 42 ütköző irányában nyomják és ez a találmány szerint azáltal érhető el, hogy e külső oldalütközők ütköző felületeinek egymástóli távolsága ügy van meghatározva, hogy ez a síntől távolodva nő, azaz — az előzőleg ismertetett kialakítástól eltérően - a külső 36 és 38 oldalütközők ütköző felületei nem pontosan merőlegesek a sínre. Az U alakot képező 26, 28 szárak 50 alsó felületének és az ívelt szakaszok, a 30, 32 ívelt szakaszok 51 alsó felületének a síntalp 52 fölső felületétől való távolsága úgy van meghatározva, hogy a sín nagyobb billenő mozgásakor a sín talp 52 fölső felülete az 50, illetve 51 alsó felületekhez ütközik, még mielőtt a 16 szorítókengyel plasztikus deformálódása következne be. Ennek a távolságnak meghatározásához a 8 lap tartó 14 sík felülete csak valamivel magasabb, mint a síntalp 52 fölső felületének legkülső része (1. ábra). A 4., 5. és 6. ábrák egy olyan síneket aljra erősítő szerkezetnek 8 lapját és 16 szorítókengyelét mutatják, amely az 1-3. ábrákon látható megoldástól abban tér el, hogy a rögzítő csavar 34 tengelye pontosan függőleges, azaz nem hajlik el a síntől úgy, mint az 1. ábra mutatja. 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
