184200. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványolajok ésvagy olajipari termelvények folyadék-gáz arányának illetve a folyadék víztartalmának meghatározására
1 184 200 2 A találmány szerint ez esetben előnyös, ha a víztartalommérés mellett radiometrikus térkítöítésmérést végzünk és a két mérés eredményeinek összevetését, valamint egymással való összehasonlítását elektronikus úton végezzük el. g A találmány szerinti eljárásnál tehát a gázfázis zavaró hatását a víztartalom mérésétől független radiometrikus eljárással kell figyelembe venni és a kapott értékkel kell korrigálni a víztartalom mérési eredményét. A víztartalomméréstől független Tadiometrikus tér- 1Q kitöltésmérés történhet gammasugár reflexiós, vagy abszorpciós elven, attól függően, hogy milyen az a csőátmérő, amelyben a mérés történik, illetve milyen nagyságrendű a gáztartalom térfogatszázalékos értéke. A találmány szerinti térkitöltés mérési eljárás önállóan is alkalmazható. Alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a mérésnél érdektelen a folyadékfázis összetétele, csak a szabad gáztartalom mérése a feladat. Az olajiparban gyakran merül fel ilyen mérési igény is. A találmány szerinti térkitöltés mérési eljárásnál az 20 alkalmazott gammasugár energiájának, a sugárforrások geometriai elhelyezésének, a detektor és a sugárforrások előtt alkalmazott kollimátorok helyes megválasztásával elérhető, hogy a folyadékfázis, ill. a gázfázis anyagi minőségváltozása nem zavaija a mérést. Az előző tényezők, 25 illetve a mérésnél alkalmazott mérési (integrációs) idő optimális megválasztása lehetővé teszi a különböző jellegű áramlások (lamináris, turbulens, dugós stb.) mérést zavaró hatásának kiküszöbölését is. Abban az esetben, ha a térkitöltésmérést önállóan végezzük, az eljárás 30 0— 100%-os térkitöltési tartományban egyaránt alkalmazható. A két mérés eredményének összevetése és egymással való korrigálása elektronikus úton történhet. A találmány szerinti eljárásnál az impulzusszám-válto- 35 zásokat értékelvé azokkal folyamatszabályozást is végezhetünk. A találmány szerinti mérési eljárás mind dinamikus üzemben, mind statikus üzemben alkalmazható a neutronforrások aktivitásának alkalmas megválasztásával. 49 A rajz a találmány szerinti eljáráshoz kivitelezett berendezést — példaként — ábrázolja. A gyors neutronokat kibocsátó 1 neutronforrások az — elemekből álló, reflektor és sugárvédelem célját szolgáló - 2 grafittömbben lévő furatokban helyezkedik el. 45 Az 1 neutronforrásból kilépő, illetve a 2 grafittömbből visszaverődő neutronok 3 kadmiumlemez szűrőn, illetve a 4 cső falán keresztüljutnak a 4 csőben áramló 5 mérendő közegbe. A közeg áramlási iránya közömbös. A mérendő anyagon lejátszódó kölcsönhatásokban kelet- 50 kezeit szóródott és nem abszorbeálódott lassú neutronokat a 6 lassú neutrondetektorral detektálják. A 6 lassú neutiondetektorhoz kapcsolt 7 erősítő az elektromos jelek erősítését szolgálja. A 6 lassú neutrondetektorból és 7 erősítőből álló „detektor rendszert” a zavaró háttér- 55 sugárzástól — célszerűen kettős — 8 kadmiumlemez borítás védi. A 8 kadmium borításnak sugárvédelmi szerepe is van. (1 á A 7 erősítőben kialakított jelet a 9 kábel vezeti a feldolgozó, kijelző egységhez. Az egész berendezés 10 bilincsel van a 4 csőre felerősítve. Az említett elemekből á'Ió sugárforrásegységet, valamint a teljes detektoregységet 11 szorítócsavarok rögzítik. A 12 bórparaffinburkolat szintén sugárvédelmi célokat szolgál. Mérete az alkalmazott 1 neutronforrások fajtájától és aktivitásától függ. A 12 bórparaffmt kívülről - a rajzon fel nem tüntetek - szilárd burkolat tartja. K serietek során bizonyítást nyert, hogy a mérési pontosság eléri a ±2,5%-ot, - az olajipari főgyűjtővezetékként használt - 70 mm-nél nagyobb csőátmérők esetén is. A találmány nagy előnye, hogy a mérési eredmény kialakításában a csővezetéken átáramló anyagmennyiség teljes volumene részt vesz, tehát a kapott mérési eredmény igen nagy átlagra vonatkozó, valóban reprezentatív víztnrtalomérték. A csőben az anyag szabad áramlását a vízt irtalommérés módszeréből következően semmi sem akadályozza, nincsenek benyúló szerelvények, elektródák, amelyek elszennyeződhetnének. À víztartalommérés eredménye a méréssel egyidőben azonnal rendelkezésre áll és az eredmény, mint elektronikus jel, nemcsak regisztrálható, hanem az szükség szerint a folyamat szabályozására is felhasználható. Végezetül szükséges megjegyezni, hogy a találmány szerinti eljárásnál a mérendő közeg maga tölti be a mode: átor szerepét. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás ásványolajok és/vagy olajipari termelvények folyadék-gáz arányának, ill. -folyadék víztartalmának maghatározására, amelynek során az ásványolajat és/vagy olajipari terméket pl. üzemi körülmények között csőveze fékben áramoltatjuk, azzal jellemezve, hogy a csővezetékben áramló közeg mennyiségének mérésével egyidejűleg az áramló közegre állandó gyors-neutron fluxust bocsátva detektáljuk az áramló közegben keletkezett 1í ssú-neutronokat és a kapott, a víz- és olajemulzió, vagy keverék vízturlalmával arányos impulzusváltozásokat regisztráljuk. 2. Az l. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a víztartalom mérése mellett radiometrikus térkitöltésmérést végzünk és a két mérés eredményeinek összevetését, valamint egymással 'aló összehasonlítását elektronikus úton végezzük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítást módja, azzal jellemezre, hogy az impulzusszámváltozásokat érzékeljük, majd azokkal önmagában ismert módon - folyamatszabályozást végzünk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a folyadék -gáz arányának meghatározása során az áramló elegyre gammasugárzást bocsátunk és annak abszorbcióját vagy reflexióját mérjük, az impulzusszámból a térkitöltést százalékban digitálisan kijelezzük. Kiadja az. Országos Találmányi Hivatal A kiadásért felel: Kimer Zoltán osztályvezető Megjelent: a Műszaki Köryvkiadó gondozásában COPYLUX Nyomdaipari és Sokszorosító Kisszövetkezet I 3
