184194. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új, királis szénatomot tartalmazó éterek előállítására

1 184 194 2 b) (Iß) általános képletű diasztereomer elegyek (eze­ket a vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy a [II] általános képletű laktonok egy élőié meghatározott optikailag aktív izomeijét olyan alkoholokkal vagy fenolokká reagáltatjuk, amelyek legalább egy élőié meg nem hatá­rozott térbeli konfigurációjú királis atomot tartal­maznak); és c) (Ic) általános képletű diasztereomer elegyek (eze­ket a vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy a [III] általános képletű alkoholok vagy fenolok egy előre meghatározott optikailag aktív izomerjét olyan [II] általános képletű laktonokkal reagáltatjuk, amelyek legalább egy előre meg nem határozott térbeli konfigurációjú királis atomot tartalmaznak). A kapott diasztereomer elegyekből fizikai módszerek­kel elkülönítjük az egyedi optikailag aktív izomereket. A (II) és (111) általános képletű vegyületek reakciója során savként például szulfonsavakat, perklórsavat vagy 5-szulfo-szalicilsavat használhatunk fel. A (II) és (III) általános képletű vegyületek reakciója során előnyösen úgy járunk el, hogy a reakcióban kép­ződő vizet vagy alkoholt azeotrop desztillációval folya­matosan eltávolítjuk a reakcióelegyből. Ebben az esetben a reakcióban oldószerként klórozott vegyületeket, aro­más vagy alifás szénhidrogéneket vagy étereket hasz­nálunk fel, és a reakciót az oldószer forráspontján hajt­juk végre. Előnyösnek bizonyult az az eljárásváltozat is, amikor a reakciót csökkentett nyomáson, oldószer távollétében hajtjuk végre. A diasztereomer elegyek formájában kapott termé­kekből előnyösen kristályosítással vagy kromatográfiás úton különítjük el az egyedi izomereket. Ha kiindulási anyagokként olyan (II) általános kép­letű laktonokat, valamint (III) általános képletű alko­holokat vagy szubsztituált fenolokat használunk fel, amelyek előre meghatározott térbeli konfigurációjú (/R/ vagy /S/) királis atomokat tartalmaznak, termékként az (Ia) általános képletű egyedi, optikailag aktív izome­reket kapjuk, amelyekben a királis atomok megtartják eredeti térbeli konfigurációjukat. Amennyiben a (II) általános képletű laktonok egyedi optikailag aktív izomereit (tehát az előre meghatározott térbeli konfigurációjú királis atomokat tartalmazó vegyü­leteket) olyan (III) általános képletű alkoholokkal vagy fenolokkal reagáltatjuk, amelyek legalább egy rezolválat­­lan aszimmetriacentrumot tartalmaznak, a reakció ter­mékeként (Iß) általános képletű diasztereomer elegyeket kapunk. Ezekből a diasztereomer elegyekből fizikai módszerekkel, elsősorban kromatográfiás úton vagy ol­dószerből végzett kristályosítással különíthetjük el az egyedi optikailag aktív izomereket. Az utóbbi eljárásváltozat különösen jelentős. Az (Iß) általános képletű diasztereomer elegy egyedi komponenseinek elkülönítése - például az (Ia) általános képletű egyedi optikai izomer elválasztása — után az egyedi optikai izomereket felhasználhatók arra, hogy belőlük hidrolízissel vagy alkoholízissel visszanyeljük a kiindulási anyagként felhasznált, optikailag tiszta (11) ál­talános képletű laktont, és ugyanakkor tiszta optikai izo­merek formájában kapjuk a (III) általános képletű al­kohol- vagy fenol-reagenst. Megjegyezzük, hogy ha ki­indulási anyagként m számú rezolválatlan aszimmetria­centrumot tartalmazó (III) általános képletű alkoholt vagy fenolt használtunk fel, az optikailag tiszta (II) általános képletű laktonnal végzett reakcióban 2m számú egyedi izomer képződik. Kívánt esetben valamennyi egyedi izomert elválaszthatjuk, és valamennyi egyedi izoméiból felszabadíthatjuk a megfelelő, optikailag tiszta (III) általános képletű alkoholt vagy fenolt. Abban az esetben, ha előre meghatározott térbeli konfigurációjú (/R/ vagy /S/) királis atomokat tartalmazó (III) általános képletű alkoholokból vagy fenolokból in­dulunk ki, és ezeket a vegyületeket szintén előre megha­tározott térbeli konfigurációjú (/R/ vagy /S/) királis ato­mokat tartalmazó (II) általános képletű laktonokkal reagáltatjuk, termékként ugyancsak az (Ia) általános képletű egyedi, optikailag aktív izomereket kapjuk, amelyekben a királis atomok megtartják eredeti térbeli konfigurációjukat. Ha az utóbbi eljárásban olyan (II) általános képletű laktonokat használunk fel, amelyek legalább egy rezol­válatlan aszimmetriacentrumot tartalmaznak, a reakció termékeként (1c) általános képletű diasztereomer elegye­ket kapunk. Ezekből a diasztereomer elegyekből fizikai módszerekkel, elsősorban kromatográfiás úton vagy ol­dószerből végzett kristályosítással különíthetjük el az egyedi optikailag aktív izomereket. Az utóbbi eljárásváltozat különösen jelentős. Az (le) általános képletű diasztereomer elegy egyedi komponenseinek elkülönítése — például az (1a) általános kcplctű egyedi optikai izomer elválasztása — után az egyedi optikai izomerek felhasználhatók arra, hogy be­lőlük hidrolízissel vagy alkoholízissel visszanyerjük a ki­indulási anyagként felhasznált, optikailag tiszta (III) álta­lános képletű alkoholt vagy fenolt, és ugyanakkor tiszta optikai izomerek formájában kapjuk a (II) általános kép­letű lakton-vegyületet. Megegyezzük, hogy ha kiindulási anyagként n számú rezolválatlan aszimmetriacentrumot tartalmazó (II) általános képletű laktont használtunk fel, az optikailag tiszta (III) általános képletű alkohollal vagy fenollal végzett reakcióban 2n számú egyedi izomer kép­ződik. Kívánt esetben valamennyi egyedi izomert elvá­laszthatjuk, és valamennyi egyedi izomerből felszabadít­hatjuk a megfelelő, optikailag tiszta (II) általános kép­letű laktont. A (II) és (III) általános képletű vegyületek reakciójá­ban - a kiindulási anyagok optikai tisztaságától függően - a következő termékek képződhetnek: a) amennyiben a kiindulási anyagok egyetlen királis centruma sem rendelkezik előre meghatározott (/R/ vagy IS/) konfigurációval, termékként racém enantiomerek elegye képződik: b) amennyibeír a kiindulási anyagok egyes királis centrumai előre meghatározott (/R/ vagy /S/) konfigurá­cióval rendelkeznek, mások azonban nem, termékként diasztereoizomerek elegye képződik; illetve c) amennyiben a kiindulási anyagok valamennyi ki­rális centruma előre meghatározott (/R/ vagy /S/) konfi­gurációval rendelkezik, termékként egyetlen tiszta opti­kai izomer képződik. Az (I) általános képletű vegyületek a (II) és (III) álta­lános képletű kiindulási anyagokban lévő királis centru­mok konfigurációiból adódó izomereken túlmenően egyéb izomereket is képezhetnek. A kettős kötés(eke)t tartalmazó (I) általános képletű vegyületek geometriai izomerek (azaz fZf és /E/ izomerek) formájában képződ­hetnek. További izoméria-lehetőség adódik abból, ha a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents