184175. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tartályok és csővezetékek tömörségének ellenőrzésére hőkompenzált differenciál nyomásmérés útján
184 175 tött 10 mérőcsonk, továbbá a referencia-tartályként alkalmazott 8 cső kivezető csonkja. A 6 feltöltőcsonkhoz a 7 csőelzáró elemen keresztül a feltöltővezeték, a 8 cső kivezető csonkjához a 12 vezeték útján a 14 differenciál manométer (az ábrán „U” csöves manométer) egyik 5 bemenete, a 10 mérőcsonkhoz a 13 vezeték útján a 14 differenciál-manométer másik bemenete van kapcsolva. A 14 differenciál-manométer a 15 csőelzáró elemmel ellátott megkerülő-vezetékkel van ellátva, (l.sz. ábra). Ha a csővezeték végpontjához technológiai okból nem , ^ lehet hozzáférni, a csővezetékhez a hegyes szögben csatlakozó hajlékony 8 referenciatartály behelyezéséhez 20 csőtoldatot erősítjük (az ábra szerint hegesztjük) és annak végén képezzük ki a mérőhelyet az elmondottaknak megfelelően (2. sz. ábra). g Ha a referencia-tartályként alkalmazott cső belső térfogatát növelni kívánjuk, több csövet alkalmazunk, hogy a térfogatnövekedéssel a hőátadó felület is megfelelő mértékben növekedjék. Ez esetben az 1 csővezeték szabad nyílásához erősített 3 záróelemen a 6 feltöltő- .,q csonkon és a 10 mérőcsonkon kívül a 16 csőcsonkot helyezzük el, amely a 3 záróelem belső oldalára erősített — az ábra szerint hegesztett - 17 harang 18 belső légterébe vezet, a 17 harang furataiba vezetjük a referenciatartályként alkalmazott 19 csöveket, amelyek így cső- og köteget képeznek úgy, hogy a csövek között a vizsgálandó technológiai berendezés belső terében lévő vizsgáló közeg valamennyi csővel érintkezik, illetve áramlik. A 19 csövek végeit elzárhatjuk, vagy egymással összeköthetjük. (3. sz. ábra.) Az így szerkesztett berendezés működtetése során nyitott állapotba hozzuk a 7, 9, 11 és 15 csőelzáró elemeket, ezzel a megkerülő vezeték segítségével a differenciál-manométert a mérőkörből kiiktatjuk, és a 7 csőelzáró elemen, valamint a 6 fel tői tőcsonkon keresztül a ^ teljes rendszert a vizsgálóközeggeí feltöltjük. Amikor a vizsgáló közeg nyomása elérte az előírt próbanyomási, a feltöltést befejezzük, és zárjuk a 6 feitöltőcsonk 7 csőelzáró elemét, de zárjuk egyben a megkerülő vezeték 15 csőelzáró elemét is, amivel a differenciál-manométert a í0 mérőkörbe iktatjuk. A manométer a külső hőmérséklet változásaitól gyakorlatilag függetlenül a tényleges szivárgásból eredő nyomásesést mutatja, mivel a referenciatartály és a vizsgált tér azonos hőmérsékletváltozású. Az előírt idő elteltével a nyomásesés mértékét leolvassuk, és azt összehasonlítjuk, (egybevetjük) a szabályzatok, vagy műszaki előírások szerint megengedhető nyomásesés mértékével. Ha a differenciál-manométer ’ egyáltalán nem mutat nyomásesést, akkor a 6 feltöltőcsonk 7 csőelzáró elemét kismértékben, egész rövid időre megnyitjuk. Ha most a manométeren nyomásesés olvasható le, akkor azzal az extrém esettel kerültünk szembe, amikor a rendszer elméleti pontosságig tömör. Ha a manométer ekkor sem mutat nyomásesést, 5c akkor a referencia-tartály nem bizonyult tömörnek, — így, ezzel a módszerrel a mérés megbízhatósága a befejezéskor még extrém esetben is ellenőrizhető. _________ (- rajz. A 15 csőelzáró többszöri mérés közbeni kinyitásával a nyomáskülönbség műszer által korlátozott mérés határa növelhető. Az ismertetett eljárás és berendezés különösen előnyösen alkalmazható a terep felszínét követően elhelyezett csővezetékek, különösen középnyomású gázvezetékek tömörségének ellenőrzésére. Nincs szükség bonyolult hőmérséklet- és légköri nyomásváltozás korrekciós számításaira. A találmány szerinti külső zavaró hatásokat kiküszöbölő differenciál nyomásmérés mindenütt alkalmazható ahol a nyomásváltozás nem túl gyors. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés tartályok és csővezetékek tömörségének ellenőrzésére hőkompenzált differenciál nyomásmérés útján azzal jellemezve, hogy a vizsgálandó tér határoló felületéhez (1) tömítetten hozzáerősített záróeleme (3), ezen bárhol elhelyezett feltöltőcsonkja (6) és mérőcsonkja (10), ezen keresztül a vizsgálandó térbe benyúló referencia-tartályként alkalmazott csöve (8) és ennek a záróelemen (3) kinyúló csonkja, a feltöltőcsonkhoz (6) csőelzáró elemen (7) keresztül csatlakozó feltöltővezetéke, a referencia-tartályként alkalmazott cső (8) csonkjához csőelzáró elemen (9) és vezetéken (12) keresztül, ezenfelül a mérőcsonkhoz (10) csőelzáró elemen (11) és vezetéken (13) keresztül csatlakozó, csőelzáróelemet (15) tartalmazó megkerülő vezetékkel ellátott differenciálmanométere (14) van. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a vizsgálandó tér határfelülete (1) és a referenciatartály (8) fala között a referenciatartály (8) bordázattal van ellátva. 3. Az 1—2. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vizsgálandó teret képező csővezetékhez hegyes szögben csatlakozó csőtoldata (20) és erre erősített, feltöltőcsonkot (6), mérőcsonkot (10) és a referencia-tartályként alkalmazott cső (8) csonkját tartalmazó záróeleme (3) van. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy feltöltőcsonkot (6) és mérőcsonkot (10) magán viselő záróelemén (3), annak belső oldalán harangja (17) ennek belső terébe (18) vezető csőcsonkja (16), és a harang (17) furataiba erősített referencia-tartályként alkalmazott csövei (19) vannak. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemez ve, hogy a referencia tartályként alkalmazott csövei (19) a haranggal (17) ellentétes végükön le vannak zárva. 6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a referenciatartályként alkalmazott csövei (19) a haranggal (17) ellentétes végükön egymással össze vannak kapcsolva. 5 ábra) Kiadja az Országos Találmányi Hivatal A kiadásért felel: II ímer Zolinn osztályvezető Megjelent a Műszaki Könyvkiadó gondozásában Zöldért Nyrmdn - Miskolc 4
