184169. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet szemcsés anyagok szellőztetésére, szárítására és tárolótérből való eltávolításának elősegítésére
1 184 169 A találmány szerkezeti elrendezés szemcsés anyagok szellőztetésére, szárítására és tárolótérből vaió eltávolításának elősegítésére, ahol a szemcsés anyagok tárolása egy vagy több szintben, sík felületeken történik, a tárolt anyagnak a tárolótérbe való eljuttatása célszerűen teljes egészében, eltávolítása pedig legalább részben gépesített szállítással, részben pneumatikus úton megy végbe, melynek érdekében a szellőztetésre, szárításra és a tárolótérből való eltávolítás elősegítésére szolgáló szerkezetek e műveleteket végző levegőt bejuttató, előnyösen elzáró szervekkel rendelkező főcsatornát, a levegőt a szemcsés anyaghoz vezető és kopoityúszerű nyílásokkal ellátott oldaicsatomákat, valamint az oldalcsatornákhoz csatlakozó kihordó szerveket tartalmaznak. A szemcsés anyagokat, főleg a gabonaféléket igen gyakran sík felületű tárolóterekkel bíró építményekben tárolják. Az ilyen ún. sík magtárakat el szokták látni olyan berendezésekkel, amelyek egyrészt a tárolt anyag kiszárítására, másrészt a tárolótérből való eltávolítására alkalmasak. Az ilyen berendezések legtöbbjénél a tároló tér alján csatornarendszert helyeznek el, amelybe egy betápláló főcsatornán keresztül száraz levegőt hivatnak, a csatornarendszer vezetékeit pedig azok nyomvonalává általában ferdeszöget bezáró légfúvó nyílásokká látják el. A légfúvó nyílásokon keresztül áramlik ki a száraz és átalában túlnyomás áatt áló levegő, amely a tárolt anyaggá váó táálkozás során a belőle kipárolgó nedvességet magába fogadja és elszállítja. Megfelelő nyomású és sebességű légáram segítségével a szemcsés anyag a tárolótérből például: szárítóvályúba továbbítható, és azon keresztül az épületből eltávolítható. A már említett légcsaíomáknak levegővel váó tápláása az eddig ismert berendezések esetében i olyan főcsatornán keresztül történik, amely a légcsatornákká derékszöget zár be. Ennek következtében a főcsatorna és valamennyi oldácsatorna táálkozási pontjánál a levegő 90°-os iránytörés megtételére kényszerül. A tapasztalatok szerint a csatornák kapcsolódási pontjai közelében minden esetben légörvények keletkeznek, amelyek hatásfok rontóak, a helyenként létrejövő depressziós zónák pedig a berendezés folyamatos működését zavarják. Ezen ismert jelenség hátrányainak kiküszöbölését célzó berendezés ismerhető meg a 168 339 lajstromszámú magyar szabadámi leírásból. A megoldás lényege abban van, hogy a főcsatorna, valamint az oldalcsatomák táálkozási helyein olyan úgynevezett átmenet-darabot helyeznek el, amelynek a légeíosztó főcsatorna felőli keresztmetszete nagy'óbb, mint a légfúvó oldalcsatornákhoz csatlakozó keresztmetszete. Az átmenet-darab keresztmetszete a főcsatorna felől folyamatosan csökken az oldácsatornák irányában. A szóban forgó intézkedés kétségtelenül javítja a berendezés hatásfokát, sőt javítják azok az ismert kiáakítású terelőlemezek is, amelyek az átmenet-darabba vannak beépítve. A kézenfekvőnek tűnő előnyök ismeretében saját magunk kísérleteket végeztünk az említett magy ar szabadámi leírásban foglát berendezés modelljével, és arra a megállapításra jutottunk, hogy az alkalmazott intézkedések noha valóban javítják a berendezés hatásfokát, ez azonban nem olyan mértékű, amely a korszerű kívánámakat kielégítené, illetve amely a nagyüzemi tárolás esetén a tárolt gabonamagvak hatékony kiszárítására és a tárolótérből váó, az eddigieknél számottevően gyorsabb eltávolítására lenne ákámas. Megállapításaink szerint az említett fogyatékosság annak tudható be, hogy a légörvény jelensége továbbra is megfigyelhető, mível magát az alapvető okot - a merőleges iránytörés tényét — nem küszöbölték ki. Ezért a modellen változatlanul — kimérhető módon — meg lehetett figyelni a depressziós zónák kialakulását. A találmány célja az eddig ismert berendezések — beleértve a 168 339 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban foglalt és a többihez viszonyítva korszerűbb kialakítási! berendezést is — észlelt hiányosságainak kiküszöbölése, és olyan szerkezeti elrendezés kifejlesztése, amely mentes a csatornarendszeren belüli depressziós jelenségektől, mivel ezek működési zavart, de legjobb esetben is hatásfok csökkenést okoznak. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a légelosztó főcsatorna és a légfúvó oldalcsatomák közé iktatott átvezető idomokat teljesen fölösleges csökkenő keresztmetszetű mérettel kialakítani, mert ily módon az örvénylés, illetve a légörvényekből származó veszteséghatás csupán csökkenthető, de meg nem szüntethető. Ehelyett a tényleges okot, a légáram 90°-os irány törését kell megbüntetni, mert ezáltal a légáramban örvényhatás nem lép fel, és — mint kísérleteink tanúsítják — depressziós zónák sem alakulnak ki. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti szerkezeti elrendezés szemcsés anyagok szellőztetésére, szárítására és tárolótérből való eltávolításának elősegítésére, — ahol a szemcsés anyagok tárolása egy vagy több szintben, sík felületeken történik, a tárolt anyagnak a tárolótérbe való bejuttatása célszerűen teljes egészében, eltávolítása legalább részben gépesített szállítással, részben pneumatikus úton megy végbe, melynek érdekében a szellőztetésre, szárításra és a tárolótérből való eltávolítás elősegítésére szolgáló szerkezetek e műveleteket végző levegőt bejuttató, előnyösen elzáró szervekkel rendelkező főcsatornát, a levegőt a szemcsés anyaghoz vezető és kopoityúszerű nyílásokkal ellátott oldalcsatornákat, valamint az oldalcsatornákhoz csatlakozó kihordó szerveket tartalmaznak, a főcsatorna és a minden oldalcsatorna közé terelő tagot tartalmazó légátvezető idom van beiktatva, - oly módon van kialakítva, hogy a terelő tag a levegőt részben az oldalcsatornák felé, részben a kopoltyúnyílások felé való irányításra alkalmas osztólap, a légátvezető idomnak a főcsatorna felé néző belépő keresztmetszete és az oldalcsatoma felé néző kilépő keresztmetszete egymással egyenlő, a légátvezető idom belépő keresztmetszetének síkja pedig a függőlegessel 10° és 45° közötti szöget zár be. A találmány szerinti szerkezeti elrendezés legfőbb előnye, hogy — szemben a korábbi kialakításmódokkal - a légörvény keletkezést nem tünetileg kezeli, hanem annak okát szünteti meg. Ezáltal szükségtelenné válik az, hogy a főcsatorna felől az oldalcsatornák felé irányuló átvezető idomok fokozatosan csökkenő keresztmetszetűek legyenek. A modell segítségével végrehajtott mérések egyértelműen igazolták, hogy a találmány szerinti szerkezeti elrendezés esetében depressziós zónák nem keletkeznek, és így nincsen semmi olyan körülmény, amely a szemcsés anyag kiszorításában, illetve pneumatikus úton való továbbításában zavaró vagy hatásfokcsökkentő jellegű volna. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alapján ismer-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
