184151. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és fluidumleválszató berendezés porózus és/vagy repedezett gáztárolóban nyitott gázkút megfigyelőkuttá való előkészítésére és kiképzésére

1 184 151 2 A találmány eljárás és íluidumelválasztó berendezés porózus és/vagy repedezett gáztárolókban nyitott gázkút előkészítésére és megfigyelőkéittá való kiképzésére. A fluidumbányászat általában több célból igényli megfigyelőkutak létrehozását. A megfigyelőkutak több­ségében a telep nyomásának, a megfigyelőkútnál létre­jött változását követik. Ismeretes, hogy egy gáztárolóban nyitott kutat ter­melésbe állítunk a tárolóban, a termelőkúttól egyre tá­­volodóan nyomásváltozás alakul ki. A termelőkúttól tá­volabb levő megfigyelőkúton a nyomásváltozás meg­mérése a tároló folyadékelvezető képességére és tároló­képességére ad információt, és ezek a gáztelepek egyik legfontosabb paraméterei. Az interferenciahatások jól ér­telmezhető kimutatására általában 1 • 10"4 at érzékeny­ségű műszerek szükségesek. A gáztelepekben keltett interferenciahatások meg­méréséhez, a telepfluidummal töltött kút esetében, első­sorban a perforáció közelében végzett méréstől várha­tunk eredményt, mivel a kűttérfogat tárolási hatása je­lentős mértékben torzíthatja a mérési eredményeket. A fentiek miatt a talpnyomásmérő műszerek érzé­kenységének fokozása az olaj- és gáziparban állandóan napirenden van, ennek érdekében fejlesztették ki például a mélységi differenciális nyomásmérőket. (Típus DGM-4; Megyeri, Bányászati Lapok 2.57-59/1973.) A mélységi differenciális nyomásmérők érzékenysége azon­ban nem éri el az interferencíavizsgálatoknál szükséges érzékenységet. Az elektronikus elven működő mélységi nyomásmérő műszerek kellő érzékenységgel rendelkeznek, haszná­latuk gázkutakban azonban különösen bonyolult, mert kábeles mérőkocsi és gáztömör lubrikátorszerkezct hosszú időn keresztül való alkalmazása szükséges. (Hawlett-Packard, Modell 2811 A.) A vizsgálat a folyadékkal teljesen feltöltött kútfejnél is elvégezhető, ugyanis szerkezeti viszkozitással nem rendelkező folyadék állandósult fázis-és nyomásviszo­nyok esetén, a kúttalpon létrejövő nyomásváltozást a kútfejen megjeleníti. Olajkutakra vonatkozó feltőltéses vizsgálati módszer az ipari gyakorlatban ismert. (Megyeri, M. 157 299 sz. magyar szabadalom.) A feltöltött olaj-és vizkutak kútfejnyomás differen­ciáinak méréséhez állandó referencianyomást biztosí­tanak (Johson, Raymon, US Patent No. 3 247 712; Hankó, Kedves, Kelemen, Mester, 149 833 sz. magyar szabadalom. ESSO Production Company No. 1 469 719 sz. francia szabadalom.) Ezen módszereknél az állandó referencianyomást adott gáztérfogat felszíni termosztálá­­sával kívánják biztosítani, azonban a felszíni termosztálás csak fokozatosan biztosítható, emiatt a mérőrendszert nem tudják függetleníteni a légköri nyomás- és hőmér­séklet-változásoktól, így a kívánt mérési pontosság nem biztosítható. A referencianyomást biztosító gáztér a kút­­ban termosztálással állandó nyomást ad, és a légköri viszonyoktól független kútfejnyomásváltozás-mérést lesz lehetővé. A találmány szerinti eljárás és berendezés célja, hogy gázkutakon az olajkutak mérési körülményeivel meg­­égyező vizsgálati feltételeket teremtsen, a kútfejen csak a mérőműszer érzékenysége által határolt módon lehessen megmérni a talpnyomás változását, és a kútban a talál­mány alkalmazása nélkül meglévő gáztérfogat zavaró hatását kiküszöbölje. A találmány szerinti eljárás porózus és/vagy repede­zett gáztárolóban nyitott gázkút megfigyelőkúttá való előkészítésére és kiképzésére vonatkozik, elsősorban a tárolóban keltett interferenciahatások méréséhez oly módon, hogy a tárolónál lévő tömítővel ellátott gázkút termeiőcsövébő! a gázt szerkezeti viszkozitással nem ren­delkező folyadékkal, célszerűen telítetlen olajjal cserél­jük ki, célszerűen a rétegbe visszasajtoljuk, és a termelő­csőben, célszerűen tömítő mélységében, elhelyezett le­begtetett állapotú fáziselkülönítő nyomásközvetitővel válasszuk el a termelőcsőben lévő egyfázisú folyadékot a íömitő alatti gázfázistól. A találmány szerinti eljárás megvalósításához fluidum­­elválasztó berendezés szükséges, melyet az általános ipari gyakorlat szerinti dróthuzalos technikával építenek be, és a kút termelőcsövének végén lévő ültető köz­darabba rögzítenek. A berendezés membránháza rugal­mas-membránnal folyadék- és gázoldalra osztott. A folyadékoldal folyadékbesajtolás, beépítés és ültetés alatt zárt, a gázoldal ezen műveletek alatt mind a ter­melőcső, mind a réteg felé nyitott. Mérő állapotban a folyadékoldal a termelőcső felé, a gázoldal a réteg felé nyitott. A membránház folyadék­­oldala és gázoldala, valamint a termelőcső és a réteg kö­zötti kapcsolatot csúszós ablakváltó szabályozza. A meg­határozott úton elmozduló ablakváltó a folyadékbesaj­tolás, beépítés, és ültetés alatti zárt folyadékoldalt mérő állapotba hozza és összeköti a termelőcsővei, a gázoldalt, mely folyadékbesajtolás, beépítés és ültetés alatt a ter­melőcső és a réteg felé egyaránt nyitott, a termelőcső felézáija. A találmány szerinti eljárást az 1. sz. ábrán látható vázlaton mutatjuk be. Az 1 réteg áll kapcsolatban az ún. zavarkeltő, termelő kúttá!. A 2 megfigyelőkút általában harántolja a réteget, a 2 kút és az 1 réteg közötti kapcsolat a 3 perforációkon keresztül jön létre. A perforációk létrehozatala után a 4 termelőcső segítségével 5 tömítőt ültetnek a megnyitott réíegszakasz fölé, a tömítővel együtt az általános ipari gyakorlatban alkalmazott 6 ültető közdatab kerül beépí­tésre. A tömítő ültetése és a 7 kútfejszerelvény felsze­relése után a kutat termelésbe állítják és gáztermeltetés­sel a perforációkat és a kutat az általános gyakorlat sze­rint kitisztítják. Az alábbiakban részletesen ismertetésre kerülő 8 íluidumelválasztó berendezést kútba engedik oly módon, hogy a berendezés leeresztésével egy időben az 7 kútfejszerelvényen és 4 termeló'csövön a kútba szer­kezeti viszkozitással nem rendelkező folyadékot szi­vattyúznak és a termelőcsőben lévő gázt lecserélik, cél­szerűen visszasajtolják a rétegbe. A 8 íluidumelválasztó berendezés 6 ültető kczdarabba rögzítésével és működ­tetésével a termelőcsőben lévő szerkezeti viszkozitással nem rendelkező egyfázisú folyadék és a termelőcső alatt lévő gáz közé 9 rugalmas membrán kerül, mely a gáz­tárolóban létrejövő nyomásváltozást átadja a folyadék­­oszlopnak, és az a kútfejen megmérhető. A méréshez és a tökéletes nyomásközvetítéshez a ru­galmas membránt lebegtetett állapotba kell hozni oly módon, hogy a membránt először a kútfejnyomás növe­lésével kifektetjük a teleppel közvetlen kapcsolatban lévő 10 perforált oldalra. Ezen művelet alatt a termelő­csőben maradt gázfázis a termelőcsőbe sajtolt folyadék­ban oldódik. A gázoldódás lejátszódását és a hőmérséklet állandósulását a 11 nyomásmérőn a nyomás állandó-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents