184149. lajstromszámú szabadalom • Mezőgazdasági polietiolén-(PE)-fólia és eljárás előállítására

184 14'? A találmány jó fényáteresztő PF fólia előállítását cé­lozza. A mezőgazdaságban használt fólia főkövetelménye az átlátszóság. Jelenlet ezt úgy érik ei, hogy magasnyomású PE-be.i ún. kristálymagok segítségével mikroknstályok képződnek, megközelítve ezáltal az amorf állapotot. Egy ilyen germindeós eljárást írnak le Ursula Eichers cs munkatársai a US Pat. 3.740.380 számú szabadalmi le­írásban. A szerzők kristálymag gyanánt hidroxil és a min­gy okokét tartalmazó naftil-szulfcnát vegyüíetcsoportot használnak. Régebbi találmányok kormokat, sziükagéle­­ket vagy más fémoxidokat kevernek a PE-be szintén kristdlymagkénL A nyert fólia valóban apróbb szferoli­­tokkal rendelkezik, kevesebb fényt ver vissza mint az eredetileg kezeletlen, de a bevitt szennyezők csökkentik az áteresztett fény mennyiségét, amely most sávszegé­­nyebb, romlik valódi értéke, károsodik a növény, csök­ken a fólia szilárdsága, a szilikagcl és fémoxidok kop­tatják az extruder!. A találmány egy olyan kristályképzési eljárást ír le, amely által a PE fényátsresziése és szilárdsága nyilván­valóan jobb. Ismeretes, hogy a kis vagy középnyomású, nagy polimerizációs fokú PE 10-40°C-a! magasabb hő­mérsékleten kristályosodik, mint a nagynyomású kis polimer!zációs fokú, elágazó láncú PC. Ha a két PE típust homogénen elkeverjük, egy olvadék hűtésekor először a nagy polimerizációs fokú PE kristályosodik ki. Ez a folyamat a nagynyomású PE olvadékában, vagyis egy nagy viszkozitású közegben zajlik. Ezért a láncok túlfeszülnek és egyszerre több ponton kristá­lyosodnak. A jelenség hasonlít ahhoz, amely egy túl­sodort cérnánál áll elő, amelyet megfeszítve tartunk. Ha a feszítést kissé gyengítjük, a cérna egyszerre több ponton fog összesodródni. A mi esetünkben szakaszos kristályosodás lép fel, a lánc hosszában több ponton ide­ális kristálygóc képződik, ezeknek száma és nagysága pedig egy tetszőlegesen választott PE párnál a hűtési sebességgel szabályozható. A gócokra az „ideális jelző onnan adódik, hogy a két PE elemi cellája azonos, ellentétben a másfajta (idegen természetű magokkal, amelyeknek elemi cellája minden esetben eltérő, ami gátolja a kristályosodás megindulását, tehát az egész folyamat nehezebben irányítható. Az olvadékot to­vább hűtve, a viszkozitás növekszik és a lánca gócokkal tovább feszül, újabb gócoknak adva helyet, növelve a kristályképződés valószínűségét. A kristályosodás gyor­san megindul és a láncok természetes kuszáltságának kö­vetkeztében a képződő szuferolitok egyszerre több nagypoiimerizációsfokü láncot is magukba foglalnak, térhál ószerű szerkezetet idézve elő. A térhálós szerkezet­től különben annyiban térünk el, hogy itt a kovalens kötés a szferolitokcn belül nagyszámú van der Waais kötéssel van helyettesítve, ami összegezve a kovalens kötésnél nagyobb erőket képvisel. Ez a térhálósítás az amely a képzett fólia szilárdságát növeli. Az idegen ter­mészetű, szennyező kristálymagok kiküszöbölésével az ezzel járó fényabszorbeió is megszűnik, vagyis egy­értelműen javul a képzett fólia fényáteresztőképessége. Egy ilyen kristályosodási folyamatban a képzett szíero-3 litok nagyon stabilak, átkristályosodásra, mint a többi esetben szinte egyáltalán nincs mód a térhálósedás miatt cs ezért a fólia is tartósabb, és a fény hatásának is job­ban ellenáll. A fentiekben leírt gócképzés csak makromolekulares szintű diszperzió esetén hatásos. Ezért, ha a kis vagy kö­zépnyomású PE-i egy megfelelő oldószerben oldjuk (ph tetralin, dekalin, toluol, stb ), és a nyert oldatot elkö­vetjük magasnyomású PE oldatával vagy olvadékával, úgy, hogy a kis vagy középnyomású PE mennyisége a végtermékhez viszonyítva 0.1 -2,0 g/g% között legyen, majd az oldószert a homogénezés után (lepárlással, iz­­zasztással, kicsapással) eltávolítjuk, egy a célnak megfe­lelő masszát kapunk. Magas hőmérsékleten, (olvadáspont felett) az oxidáció általában valószínű. A képzett per­­oxid, carbonil vagy carboxi! csoportok rontanak a kris­tályszerkezetet, lazábbá téve azt. Ezért, ajánlatos a po­limer oldatot vagy olvadékot semleges gázzal (tisztított nitrogén, argon, stb.) védeni. Ez annál is inkább fontos, mert az oxidáció a láncok szakadását idézi elő, ami az ibolyántúli fény Itatására be is áll. Az említett védelem a fólia készítésére is vonatkozik, itt a fólia feszítésének mértéke mellett a gáz hőmérséklete és áramlási sebes­sége is befolyásolja a kristálygócok számát es a végter­mékben a szferoiitok nagyságát. A találmány szemléltetésére egy példa kerül bemu­tatásra: 130—135°C olvadsstartományú kisnyomású PE-t oldunk dekalinban extruderrel, garatjának aljába nitro­gént vezetünk, 2—4 1 /Kg arányban. A tisztított nitrogén a garat szája felé haladva, a szemcsékről lemossa az oxi­gént. Az oldási hőmérséklet 170—180°C (ez a hőmér­séklet egy jobb homogénezés érdekében, a gőznyomás kompenzálása mellett 300°C is lehet. A keverést végez­hetjük a szimézisvonalról levett 0,2—25 FMI nagynyo­mású PE olvadékával. A komponensek betáplálási ará­nya 1—20 g/g% alacsonynyomású PE a végtermékhez viszonyítva. A legelőnyösebb arány 12 g/g%. Az ala­­csonynyornású PE töménysége az oldószerben 10—50 g/g% között változhat, a végkeverék viszkozitásának 'üggvényében. Lepárlásra a forró keveréket 10—20 mbar nyomás alatt expanziós edénybe engedjük, fenntartva a hőmérsékletet. A visszamaradt PE-t granulálóba vagy 1/10 arányban nagynyomású PE-vel hígítva fóliává extrudáljuk úgy. hogy a fólia köré az egész hűtési zónában védőpajzsot emelünk és a pajzs és a fólia közé a szükséges hőmérsékleten tisztított nitrogént áramol­tatunk. A fólia feszítése mellett, a nitrogén hőmér­séklete szabja meg az első fázisban a kristálygócok számát. Ezért a kristálymagképző zónában a kisnyo­mású PE molekulasúlyának növekedésével párhuza­mosan növelve, a gáz hőmérséklete 125 —135°C határok között tartandó. A kisnyomású PE lánchosszának növekedése előnyösen befolyásolja a kristálymagok szá­mának növekedését és a térháiósodást, de a magképzé­­si hőmérséklet és a zónán történő áthaladás sebességé­nek megválasztásával rövidebb láncnál is megvalósít­ható a nagy kristálvmagszám. A képződő fólia lehülési sebessége ?0°C alá. meghatározza a fólia végleges stabil kristályszerkezetét. Ezért a zóna szélességét 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents