184148. lajstromszámú szabadalom • Automatikus vezérlésű kondenzvízgyüjtő és továbbítóberendezés főleg gőzkazánokhoz
184 148 dós utón a 8 átmeneti tartály megkerülésével a fordított elhelyezésű 3 kondenzedényen keresztül jut az 1 gyűjtőtartályba, mint munkatérbe- A 2 mágnesszelep zárt állapotban van, a 4 szivattyú nem működik. (A levegő elvezetés az automatikus 6 légtelenítőn keresztül megvalósul az 1 gyűjtőtartályból, nyitott áramkörben.) A kazán, vagy egy más tartály töltésekor annak szintszabályozójáról, ül. önvezérlés esetében a saját szondák jelzései alapján a 2 mágnesszelep nyit. A gőz beáramlásával az 1 gyűjtőtartály, ami munkatérként is szolgál, túlnyomás alá kerül (kb. 0,2 mp alatt) az uszos 3 kondenzedény csatlakozó 9 csövében a túlnyomás hatására visszaáramló kondenzvíz zárja a további kondenzáramlás útját. A 2 mágnesszelep nyitásával egyidőben az 5 kontakt nyomásmérő is feszültséget kap. A szivattyú üzemeltetéséhez szükséges megfelelő szívóoldali túlnyomás elérésekor az 5 kontakt nyomásmérő bekapcsolja a 4 szivattyút, mely a célnak megfelelő kondenzszállítást már végezheti. A szivattyúüzem közben a nyomás nem csökkenhet a megengedett NPSE érték alá, mivel a gőz utánpótlás intenzívebb, mint a kondenz elszállítás, így nem következhet be szakaszos üzem. A 4 szivattyú üzemeltetési feltételeit tekintve, szállító szivattyúnak alkalmasak a hazánkban jelenleg forgalomba lévő magas nyomást (5 mvo. nyomás felett) előállító, 110—140°C közeg-hőmérséklet mellett is tartósan üzemeltethető fütővíz szállító szivattyúk. E szivattyúk csendes járásúak. alapozást nem igényelnek. Az alsó folyadékszint elérésekor a vezérlő egység utasítására a 2 mágnesszelep zár. Az üzemi térben maradt — túlnyomást létrehozó — gőz egy része a legkedvezőtlenebb nyári üzemi körülmények között is kb. I min. alatt lekondenzálódik a tartály palástfelületén kibocsátott hő következtében, olyan mértékben, hogy a belső tér nyomása azonossá válik a 8 átmeneti tartály nyomásával. így a 3 kondenzedény úszója leesik és az 8 átmeneti tartályból az időközben összegyűlt kondenz Ieűrülhet. A kiürülést még gyorsíthatja a bennmaradó gőz további kondenzációja következtében előálló kismértékű vákuum. A berendezés alkalmazási határait (hőmérséklet, nyomás) a nagynyomású gőzhálózatot tekintve, a kereskedelmi forgalomban kapható forróvíz szállító szivattyúk határozzák meg. A tartályba felül bevezetett és a szivattyúra megengedett hőmérsékletű gőz, a kialakuló izotermikus zónák és a rövid idő. miatt, nem emelheti fel a kondenz hőmérsékletét veszélyes mértékben. Ezt egyébként a beállítandó folyadékszintek és az üzemidővel szabályozni is lehet. Felhasználás szerint alkalmazásának főbb területei: — Kazán táptartályba táplálás (pl. távoli üzemrészekből), ahonnan majd a kazán által vezérelve történhet a szivattyús v. gravitációs kondenztáplálás. — Kazán táptartályként alkalmazva az elhelyezési magasság függvényében lehet szivattyúval, vagy anélkül, saját gőzenergiával üzemelő kondenz táplál óegység (több kazán ellátására is). 7 — Gőz energiahordozós távhőellátás kondenzszállító modul egysége. Mint látható, a berendezés kialakításánál fogva előregyártás után - mint késztermék — egyszerűen szállítható, kis helyen elfér, könnyen rákapcsolható) az adott teljesítményhatárokon belül) bármely fűtésrendszerre és automatikus üzemvitelt biztosít. Lényeges gépészeti költségmegtakarításon túlmenően üzemeltetése is jelentős energiatakarékosságot eredményez, ami összetevődik a sokkal kisebb elektromos teljesítmény igényből és a kondenz bizonyos mértékű előmelegítéséből. A felhasznált gőz energiaigénye nyitott rendszernél is lényegesen kevesebb, szemben a hagyományos kondenzgyűjíők állandó intenzív párologtatása által eltávozó gőz hőenergiájával. Célunk, mint az a bevezetésben már említést nyert, hogy a kondenzátumban meglévő már megtermelt hőenergiát a lehető leggazdaságosabban juttassuk vissza. Tehát, mivel a továbbítás nyomás alatt történik és így ez időszakban a külvilágtól elzárt egységet, részt alkot, célszerű a páracsövet minél kisebb méretűre készíteni, ami még a kondenz zavartalan áramlását biztosítja, de felesleges párakibocsátást nem eredményez. Nagynyomású rendszerbe való beillesztéshez fentiek értelmében a zárt rendszerű kondenz továbbítás célszerűbb és energiatakarékosabb megoldás. Ez alkalommal a kialakított külső bordázat természetszerűen a kialakuló vákuum ill. behorpadás ellen védi a tartályt, és a légkörrel összeköttetést teremtő szerelvények el kell maradjanak. Ennél az alkalmazási módnál, az említett költségmegtakarításhoz lényeges és egyébként állandóan jelentkező veszteségként elkönyvelt energiamegtakarítás mutatható ki a nagynyomású kondenz entalpiája és a légköri nyomású kondenzátum entalpiája közötti különbségként, ami esetünkben nem tud felszabaduló gőz formájában a légkörbe jutni. Ily módon, szivatytyúzási szünetben a kialakuló vákuum a puffertérből, ill. a csővezetékből a kondenzátum áramlását jelentős mértékben elősegíti - a hőleadók felöli túlnyomást nem véve figyelembe -, így hasonlóan a szivattyús fűtés előnyeihez, a csőszakaszok mérete lényegesen lecsökkenhet. E kondenz hálózatban elérhető — folyamatos kondenz biztosítása esetén - egyes fűtési szakaszoknak a kondenz rendszerbe való sorbakapcsolása is egy- vagy kétcsöves hálózat révén (pl. üzemcsarnok után kapcsolt szociális és irodahelyiségek fűtése), s ezáltal megvalósulhat e szakaszok jó szabályozása is a melegvíz fűtés analógiájára. A teljesítmény növelése egyszerű módon, - a modul berendezésekre jellemzően - megvalósítható. Azaz egy típus-sor alakítható ki különféle kondenz szállítási (mennyiségi, vagy nyomás) igényeknek megfelelően. A vegyes, azaz összetett energiafelhasználása révén az alkalmazott szivattyú teljesítményhatárait kiszélesíti, működési jellemzőit javítja s így a relatív élettartamát növeli (elsősorban az anyagminőségre vonatkoztatva). Elmarad a szivattyú egyes típusoknál megkívánt víz8 5 10 15 20 25 3C 35 4D 45 50 >5 60 5
