184129. lajstromszámú szabadalom • Védőberendezés nyomóközeggel működtetett 3-5 körös fékberendezésekhez, főleg járművekhez
! 84 129 akkor is, lia a I és I i főkörök nagyobb maximális nyomással vannak ellátva, mint a III, IV és V mellékkörök. A 3. ábra szerinti 2a és 2b visszacsapószelepeknck a 9. ábrán a 33a és 33b nyomáshatárolószelepck felelnek meg. A 9. ábra szerinti megoldás működésmódja megegyezik az I. és 2. ábra szerinti kivitelével. Három beállítórugóval állítjuk be a négy nyomáshatárolószelep nyomását, valamint az. öt nyomóközegkörök biztosítási és nyitási nyomásait. A 10. ábrán a 9. ábra szerinti megoldás 3a, illetve 3b szelepegységének metszetét tüntettük fel. Ez abban különbözik az 5. ábra szerinti kiviteltől, hogy a 3 szelepházban további 40 dugattyú van elrendezve, amelyen a főkör számára 32 nyomáshatárolósz.elep van elrendezve. A 34 lökőrúdon és 35 rugón át a 13 és 40 dugattyú axiá • lis hézaggal van egymással összekötve. Ha a berendezés nyomásmentes, a 11 beállítórugó lefelé nyomja a 40 dugattyút, de a 37 ütközőn és a 34 lökőrúdon át a 13 dugattyút is. Ilyenkor a 4 és a 6 lúlfolyószelep zárva vannak, a 32 nyomáshatárolószelep viszont nyitva van. A 19 rugóval a 33 nyomáshatárolószelepet tovább nyomjuk a 3 szelepház irányában, ilyenkor az. visszacsapósz.elepként működik. Ha E bcömléssel összekötött csatornán át nyomóközeg jut a berendezésbe, az először a 39 nyomótéren és az A1 kiömlésen át akadálytalanul juthat az I illetve II főkörhöz. Ezzel egyidejűleg a 38 csatornán át nyomóközeg jut a 24 gyűrűtérbe, ezáltal nyomóközeg kerül a 4 túlfolyószelephez. Ha az előírt nyomást elérünk, a 40 dugattyú felfelé mozdul cl, ezáltal a 34 lökőrúd lccmelkedik a 37 ütközőről és a 36 ütköző felé mozdul el. A 4 túlfolyószelep számára meghatározott nyitási nyomásnál a 4 túlfolyószelep nyit. A 3 szelepház. központi 29 furatán át és a visszacsapószelcpként működő 33 nyomáshatárolószelepen keresztül áramlik a nyomóközeg a III, illetve IV mellékkörhöz az. A2 kiömlésen át. Ezzel egyidejűleg nyomóközeg jut a 6 túlfolyószelep felé is. A 40 és 13 dugattyúk továbbhaladnak felfelé mindaddig, amíg a 20 lökőrúd a 21 ütközőt el nem éri, amikoris a 6 túlfolyószelep számára meghatározott nyitási nyomás a 6 túlfolyószelepet nyitja. Ilyenkor a 35 rugón és 34 lökőrúdon át újból a 37 ütköző felé nyomjuk a dugattyút. A nyomás további növekedésekor a 13 és 40 dugatytyú tovább felfelé halad mindaddig, amíg a 6 túlfolyószelep el nem éri a 33 nyomáshatárolószelepet, és ezzel határolja a 13 dugattyú löketét. A 40 dugattyú azonban tovább mozog felfelé, ezáltal a 34 lökőrudat leemeli a 37 ütközőről és a 35 rugó a 6 túlfolyószelepcn át járulékos erőt fejt ki a 33 nyomáshatárolószelepre. Ez azonban nem csupán visszacsapószelepként működik, hanem a nyomást nem engedi meghatározott érték fölé. A 40 dugattyú tovább halad felfelé, a 32 nyomáshatárolósz.elep zárásáig. Ilyenkor a 35 lökőrúd a 36 és 37 ütközők között szabadadon elmozdítható. A 33 nyomáshatárolószelepet alulról terhelő nyomás, valamint a 35 rugó ereje egyensúlyt tartanak a 39 nyomótérben uralkodó nyomással. A 11 beállítórugó és a 35 rugó ereje ugyancsak 11 egyensúlyt tart a 39 nyomótérben uralkodó nyomással. A 35 rugó ereje határozza meg a 32 és 33 nyomáshatárolószelepek határnyomásai közötti különbséget. A nyomóközegfelhasz.nálástól függően a 32 és 33 nyomáshatárolószelepek egymástól függetlenül dolgoznak, úgyhogy a meghatározott maximális nyomásokig E beömlésen át nyomóközeget mindig utánut ölthet fink. Ha a E beömlésnél lévő nyomás különbözik a nyomások határértékeitől, akkor a 32 és 33 nyomáshatárolószelepek is lefújnak, ilyenkor a 40 és 13 dugattyúk lefelé mozdulnak el. Elvileg ugyanezt a működésmódot érjük el, ha a 14 tömítőgallért és a 38 csatornát elhagyjuk, és a nyomóközeget a 39 nyomótéren át vezetjük a 4 túlfolyószelephez.. Szabadalmi igénypontok 1. Védőberendezés nyomóköz.eggel működtetett 3 -5- körös fékberendezésekhez, főleg járművekhez, amelyeknek két főköre egy-cgy energiatárolóval van ellátva és mindkét főkör egymáshoz képest a meghibásodás esetére kétkörös védőszelcppel van biztosítva, azzal jellemezve, hogy a kétkörös védőszelep (1) az. energiatárolók előtt van elrendezve, és mindkét energiatároló egy-egy, a mellckkórök felé nyitott visszacsapószclepen (2a, 2b) át legalább két, sorba kapcsolt túlfolyószeleppel (4, 5, 6) van összekötve, továbbá előnyösen az első túlfolyószelep (4) után kapcsolt túlfolyószelepek (5, 6) egy-egy visszacsapószcleppel (9a, 9b) párhuzamosan vannak kapcsolva, ahol az első túlfolyószelep (4) tartálynélküli mellékkörrel (III. IV) az. ezután következő túlfolyószelepek (5a, 5b) pedig vissz.acsapószelepen (7), illetve csatlakozáson (41) át további tartálynélküli mellékkörrel (V). az utolsó túlfolyószelepek (6a, 6b) viszont egymással vannak összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti védőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kétkörös védőszelep (1 ) nagyobb zárási nyomású, mint a túlfolyószelcpek (4, 5, 6), továbbá a kétkörös védőszelcp (1) után sorbakapcsolt túlfolyószelepek (4, 5, 6) rendre nagyobb zárási nyomásra vannak beállítva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti védőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tartály és az üzemi körök közé nyomáshatárolószelep (32) van iktatva, továbbá az első túlfolyószelep (4a) a nyomáshatárolószelep (32) elé, illetve mögé csatlakozik, valamint az első túlfolyószelep (4a) és az azt követő túlfolyószelepek (5a, 6a; 5b, 6b) között egy-egy visszacsapószeleppel kombinált nyomáshatárolószelep (33a, 33b), az. utolsó túlfolyószelepek (6a, 6b) között pedig túlnyomásszelep (31) van elrendezve. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti védőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy túlfolyószelepek (4a, 5a, 6a; 4b, 5b, 6b) a visszacsapószelepek (7a, 9a; 7b, 9b) a nyomáshatárolószelepek (32a, 33a; 32b, 33b) és a túlnyomás szelep (31) az energiatárolók után elrendezett egy vagy több szele pegysegbe (3a, ill. 3b) vannak összeépítve. 5. Az I-^f. igénypontok bármelyike szerinti védőbe12 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
