184122. lajstromszámú szabadalom • Forgó légelosztó szerkezet nehezen ömleszthető anyagok örvényáramú kezelésére
184 122 ve miként választjuk meg, ennek megfelelő paraméterekkel rendelkező örvénylő rétegeket alakíthatunk ki. így például lehetséges, hogy a légelosztó kerületi sebességének változtatásával az örvényágyat illetőleg annak kialakulását befolyásolhassuk. Alacsonyabb kerületi sebességek esetén a légkilépőnyílásokból kiinduló diszkrét körbenfutó rétegek a homlokfelületig hatolnak. Az örvénylő réteget jelentős vertikális irányú keverő mozgás jellemzi. Nagyobb kerületi sebességek esetén a gyorsító erők, amelyek az egyedi nyílásokból kilépő örvénylő levegőt gyorsítják, az örvényréteg alsó zónáiban kompenzálódnak úgy, hogy az örvénylő réteg egyébként azonos előfeltételek mellett nyugodtan csillapodó karakterűvé válik. A találmány szerinti berendezés kiviteli példák kapcsán rajz alapján ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra a találmány szerinti komplet örvényeltető berendezést szemlélteti a találmány szerinti légelosztóval ellátva, a 2. ábra a légelosztó alsórészét szemlélteti, a 3. ábra a légelosztó egyik kiviteli változatát szemlélteti az alsórésszel együtt, a 4. ábra a találmány szerinti örvényeltető készülék előlnézeti képét szemlélteti vázlatosan a beszerelt egységekkel. Az 1. ábra egy, a találmány szerint kivitelezett komplet örvényeltető berendezés szemléltet vázlatosan. Ez a berendezés egy hengeres házzal rendelkezik, amelynek 1 köpenye, 2 fenéklapja van, valamint be- és kibocsájtó csonkokkal van ellátva. A 2 fenéklap alatt egy 7 légpárna van elhelyezve. A ház belsejében a 2 fenéklapon egy 4 elosztófej van forgathatóan elhelyezve egy 3 tengely körül. A 4 elosztófej egy vízszintesen elhelyezett 5 légelosztó csővel rendelkezik, amelynek 6 légkilépőnyílása van. A 2. és 3. ábrák a találmány szerinti légelosztó szerkezetét szemléltetik a fenéklapra szerelve. Két egymással szomszédos 6 légkilépőnyílás közötti a közepes távolságot és a körgyűrű B szélességi méretét a rajz szemlélteti. A 4. ábra örvényáramú szárító kiviteli alakját szemlélteti kiviteli példaként. Ezen szárító lényeges szerkezeti elemei: a 3. ábrán látható 1 fenéklap, egy fűthető kettős köpeny, egy fűthető belső hőcserélő, amelyek az örvénylő réteg fölött a termék vezetését, valamint ugyancsak az örvénylő réteg fölött lévő termék-kivezetést biztosítják. Az örvénylő levegőt ciklon portalanítja, és a visszavezetendő anyagot egy cellazsilip, illetőleg egy ezzel egyenértékű zárószerv vezeti vissza. Az alábbiakban néhány alkalmazási példát ismertetünk részletesebben. 7 1. példa Szárított étkezési burgonyának burgonyakeményítővel és étkezési sóval való keverése. Az örvényeltető berendezés átmérője 1,2 m és az őrö't szárított burgonya mennyisége 962 kg, a kereskedelmi forgalomban kapható burgonyakeményítő súlya 212 kg és a felhasznált só mennyisége 65 kg volt. Az örvénylést keltő levegő betáplálását 60 fordulat/ per; fordulatszámmal forgó levegőelosztó útján juttattuk be <8 db csövön keresztül. \z üres tér-sebesség értéke 0,32 m/s. A keverés gyakorlatilag a betáplálás befejezésével homogén módon ment végbe. 20 sec. biztonsági idő hozzáadásával befejeződött a keverési művelet. \ felületén nedvesített anyag kezelését ugyancsak nehézség nélkül valósítottuk meg. Az anyag szilárddá összeállóit részecskéit a körpálya mentén körbefutó diszkrét rétegek rendkívül gyorsan bontották szét, és a felületén nedvesített anyag rendkívül intenzív módon keseredett el. Egy ilyen utóbb említett kezelési módot az alábbi 2. példa kapcsán ismertetünk részletesebben. 2. példa Extrakciós karbamid-szeletek előállítása. Az örvényeltető készülékbe az 1. példával analóg módón 1 m/s üres térfogati sebességgel fluidizált cukorrépa extrakciós szeletkéket, a kezelendő anyag térfogatától függően 20 %-os vizes karbanrid oldattal kevertük. Az extrakciós szeletkék részecskéinek átmérője 0,1-4 mm közötti volt. A részecskék közötti nagy különbség ellenére, valamint egy viszonylag nagy víztartalom következében a réteg nem üllepedett le. Lehetséges továbbá komplikált szerkezeti egységet mint például csöveket, stt. az örvénylő rétegbe oly módon beszerelni, hogy ezáltal az örvénylő réteg minősége nem romlik. A szárítási műveleteknél ilyen módon a befúvatott hő helyett érintkezés hő irányában tolhatjuk el. Az örvénylő levegőnek ebben az esetben a kívánt hidrodinamikai hatás mellett még az a feladata, hogy a felszárított vizet kivezesse. A heveszteség ezzel jelentősen csökkenthető. Különösképpen előnyössé válik az örvényeltetéssel kapcsolatos feladatok megoldása, ha inertgáz atmoszférában vagy túlhevített oldószergőzökben dolgozunk. 3. példa Kereskedelmi forgalomban kapható burgonyakeményítőnek higroszkopikus tartományban való szántása. A találmány szerinti berendezés kereskedelmi forgalomban kapható burgonyakeményítőnek higroszkopikus tartományban való szárítására rendkívül alkalmas. E célból folyamatosan 5.625 kg/h kereskedelmi forgalomban kapható burgonyakeményítőt adagolunk be, amelynek kezdeti nedvességtartalma xa = 0,25 kg/H^O/ kg és a kezdeti hőmérséklet 20 °C volt. Az örvény légáramot 40 fordulat/perc sebességgel forgó légelosztó durván 6 egyedi légáram alakjában juttatta be a berendezésbe. Az üres tér sebesség értéke 0,73 m/s, a szabad tér az örvénylő réteg fölött (szeparációs tér) 1,1 x örvényre teg magasság. 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
