184120. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként tioszemikarbazid-származékokat tartalmazó növénynövekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
184 120 általános képletűhatóanyagtól, a növényfajtáktól, azok fejlődési állapotától, a kívánt növekedésszabályozás természetétől, valamint a szakterületen ismert más tényezőktől függően. Egyes (I) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó szerekből kisebb mennyiségeket is alkalmazhatunk, így például az l-(2-karbometoxi-benzoil)-2-metil-4-fenil-3- -tioszemikarbazid hatóanyagot tartalmazó szerekből előnyösen szójababnál már 1,1 kg vagy ennél kisebb hatóanyagmennyiségnek megfelelő szer is elegendő hektáronként. Előnyös növekedésszabályozó hatásokat kapunk már akkor is, ha 0,35 g hatóanyagnak megfelelő szert használunk hektáronként, az optimális mennyiség pedig körülbelül 1,1 kg/ha hatóanyagnak megfelelő szer. Szamócaföldeken hektáronként 1080 kg mennyiséggel növelhetjük a szamócatermést, ha 0,11 kg/ha l-(2-karboxi-benzoil)-2- -metil-4-fenil-3-tioszemikarbazidnak megfelelő mennyiségű szert használunk. Amennyiben vadalmafákat tavasszal 1000 ppm koncentrációban l-(2-karbometoxi-benzoil)-2- -metil-4-fenil-3-tioszemikarbazid hatóanyagot tartalmazó szerrel (50:50 súly arányú kerozin növényolaj-elegyben) kezelünk, a virágok mennyiségének a csökkenését, a virágok ritkulását és a levelek szaporodását érjük el. Magvak kezelésére való használat esetén, így Sója max (szójabab), Hordeum vulgare (árpa), Triticum aestivum (búza), Oryza sativa (rizs), Setaria italica (muhar) és Brassica napus (repce) magvaival végzett kísérletek azt mutatják, hogy a mag súlyának legfeljebb körülbelül 1 súly%a esetén kielégítő hatást érünk el. Ahogy az alábbiakból látható, egyszeri használat már biztositja a kívánt növénynövekedés-szabályozást, de többszöri kezelést is végezhetünk a növekedési szakaszban, a lehető leg óbb növekedésszabályozás elérése érdekében. Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó szereket előnyösen alkalmazhatjuk Soja max növénynél. Amenynyiben az ilyen szereket a soja max leveleire visszük fel, nagymérvű változást észlelhetünk a növekedésben már 18 nappal a kezelés után, így például megszaporodnak a virágok, megnövekszik a magok súlya, egyidejűleg rendszerint a növény hat becője megnő. A legjobb gyakorlat az, hogy többször megismételjük a levélkezelést, 15-20 naponként, Az első kezelést a virágzás kezdetekor végezzük és ily módon a lehető legjobb hatást éljük el. Talajkezelés esetén (ide számítva a magok kezelését is) a növekedésszabályozó hatás 30 napig észlelhető, egyben herbicid hatás is fellép. Az (I) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó találmány szerinti szerek egy másik előnyös használata esetén paradicsomnövényekre visszük fel ezeket a termés nagyságának a növelése érdekében. A hüvelyeseknél és a paradicsomnál kapott eredmények azt mutatják, hogy az (I) általános képletű ható anyagokat tartalmazó szerek kiemelkedő citokinin- és auxin-hatás kombinációt mutatnak. Több Chlorophyll A van jelen a kezelt növényekben, mint ahogy a színváltozás mutatja. Nagyobb mértékű fotoszintézis megy végbe, amely a kezelt növények súlyának a növekedésében mutatkozik meg, bár a növények alacsonyabb növésűek lehetnek. Egyidejűleg a levél és a termés rendkívüli mértékben megnövekszik. Az (I) általános képletű hatóanyagokat általában készítmények alapjában alkalmazzuk. A találmány szerinti ké23 szítmények (I) általános képletű hatóanyagokat és mezőgazdaságban általános használt vívőanyagokat és/vagy segédanyagokat tartalmaznak. Segédanyag minden olyan anyag lehet, amely az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó szerek növekedést szabályozó hatását segíti. Segédanyag például valamely oldószer, közömbös higítószer, felületaktív anyag, diszpergálószer, amely aeroszollá alakítja a hatóanyagot. Alkalmas közömbös higítószerek: porított mészkő, attapulgit kréta, kaolin-kréta, montmorillonit kréta, diatomafóld és szilikátok. Alkalmas felületaktív anyagok: szulfonált lignin, naftalin-szulfonátok, alkil-benzol-szulfonátok, alkil-fenolok, zsírsavak, zsíralkoholok etilén-oxiddal és/ vagy propilén-oxiddal alkotott adduktumai. Nedvesíthető porkészítmények előnyösek az (I) általános képletű szilárd hatóanyagok esetében. Nedvesíthető porok az (0 általános képletű vegyületek, valamely közömbös vívőanyag és felületaktív anyag finomeloszlású elegyei. A közömbös vívőanyag és a felületaktív anyag valamely fent megadott anyag lehet. A nedvesíthető porok olyan készítmények, amelyek vízzel hígítva kész oldatokat adnak. Az emulgálható koncentrátumok, valamely (I) általános képletű vegyület, vízzel nem elegyedő oldószer és emulgá’ószer elegyei. Oldószerek például az aromás és alifás szénhidrogének és származékok, így a xilolok, különböző ásványolajpárlatok és növényi olajok, így a kukoricacsiraolaj, szójaolaj és a gyapotmagolaj. Az emulgálószer egy vagy több fent megadott felületaktív anyag lehet. Az emulgálható koncentrátumok vízzel hígítva szintén kezelésre kész oldatokat adnak. Azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyek viszonylag oldhatók vízben, vízoldható koncentrátumokká is formálhatók. Ezek az (I) általános képletű hatóanyagon kívül előnyösen valamely fent megadott típusú felületaktív anyagot is tartalmaznak, amely megkönnyíti a hatóanyag oldódását, ha hígítással használatra kész vizes oldatokat készítünk. A készítmények általában 0,1—80 súlyszázalék (I) általános képletű hatóanyagot és 0,1-75 súlyszázalék felületaktív anyagot foglalhatnak magukban. Ahogy már említettük a fenti készítményekből hígítással használatra kész oldatokat állítunk elő. A szakterületen ismert bizonyos jellegzetes alkalmazási módoknál ezek a koncentrált készítmények közvetlenül ilyen alakjukban is alkalmazhatók kezelésre. Ilyen alkalmazásra alkalmasak a kis térfogatú rotációs porlasztók, amelyek „Micron Herbi Sprayer” néven ismertek. A vizes diszperziók vagy az emulziók célszerűen nedvesít őszért is tartalmaznak. Ezek késleltetik a készítmény száradását azokon a növényeken, amelyekre rávittük azokat. Alkalmas nedvesítőszer a glicerin, a dietilén-glikol, a szolubilizált lignin, így például a kalcium-lignin-oszulfonát. A készítmények más hatóanyagokat vagy adalékanyagokat is tartalmazhatnak. Ilyen adalékanyagok például a védőkolloidok, - így a zselatin, enyv, kazein, gumi és poli(vinil-alkohol), továbbá a nátrium-foszfát és a cellulózéterek - a stabüizátorok és a permetlé tapadását segítő anyagok, például a nemillékony olajok. Az (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként 24 13 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
