184102. lajstromszámú szabadalom • Épület széthajtogatással felállítható, konténerként kialakított építőelemekből
184 102 A találmány olyan épületre vonatkozik, amelyet konténerből kialakított építőelemekből széthajtogatással lehet felállítani természetesen kiegészítő elemek felhasználásával. Számos megoldása ismert azoknak az épületeknek, amelyek konténerből állíthatók össze, vagy konténerek bizonyos mértékű széthajtogatásával hozhatók létre. Ilyeneket ír le például a 175 269 Ijsz-ű magyar szabadalmi leírás a 3.714.746 l.sz. USA és az 1.902.342 l.sz. NSZK szabadalom. Ezeknél a megoldásoknál a felállított épület valamennyi térhatároló eleme (külső és belső falak, tetőszerkezet stb.) vagy magukból az eredeti konténerek saját térhatároló elemeiből állnak össze, melynek a legjobb példája a 174.468 l.sz. magyar szabadalom, vagy a konténer egy-két síkjának hajtogatásával és a szállításkor a konténerben tárolt elemekből szerelhetők össze. Az ilyen konténerek és a kiegészítő elemek a szilárdsági követelmények miatt fémből készülnek, és bár költséges eljárással hőszigeteléssel is elláthatók, ez mégsem ad kielégítő eredményt, mert az épület teljes külső felülete fémlemezből lévén, a hőátadás a megengedhetőnél lényegesen magasabb. így az ilyen épületek fűtése a hideg éghajlaton vagy hűtése illetve légkondicionálása a melegégövi éghajlaton komoly többletenergia ráfordítást igényel. További hátránya az ismert megoldásoknak az, hogy a teljes egészében fémből (általában acélból) készülő épület súlya indokolatlanul nagy, és ez nemcsak a szállítási költségeket növeli, hanem az épület alapozásánál is figyelemreméltó többletmunkát, anyag- és időráfordítást involvál. Ugyancsak jelentősek a fémépület állagmegóvására, korrózió elleni védelmére fordítandó költségek is. -Mindezen hátrányok, elsősorban a gazdasági okok miatt a konténer-rendszerű épületekben rejlő nagy lehetőségeket például a lakóházak vagy hétvégi házak építési gyakorlatában nem tudják kihasználni. így a konténerelemes építési rendszer kizárólag ipari jellegű objektumok létesítésénél jöhet számításba, ahol a gyors felépítés és üzembeállítás révén a felsorolt hátrányok és anyagi veszteségek kompenzálhatok. Az említett okok miatt a lakóházak és hétvégi házak építésénél a hagyományos építőanyagoknál (kő, tégla, beton stb.) lényegesen kisebb fajsúlyú, de hőszigetelés szempontjából legalábbis egyenértékű anyagokat (fa illetve fa-alapanyagú lemezek, műanyagbázisú panelek, üveg- vagy ásványgyapot szigetelő réteggel ellátott szendvicsszerkezetek stb.) alkalmaznak. Ezeknek’ az újfajta építőelemeknek nagy hátrányuk, hogy hajlamosak az elvetemedésre, elcsavarodásra már szállítás közben is és később felállított állapotban is, ezért fuvarozásuk körülményes és drága, és a hagyományos épületnél könnyebb, de annál sokkal pontosabban kivitelezett épület-alapozást igényelnek. A másik probléma az, hogy az épületnek a talajjal (alapozással) való érintkezéseinél a talajnedvesség felszivárgása szinte elkerülhetetlen, így a leggondosabb és drága szigetelési eljárások ellenére is a háznak ez az alsó (lábazati) része és padlózata elkorhad, és tulajdonkép-3 pen ezen részek igen korlátozott élettartama határozza meg az egész épület élettartamát, amely egyébként a jelenleginek a többszöröse is lehetne. A célunk tehát az, hogy épületkialakítást találjunk, amely rendelkezik a konténerek szilárdságával és tartósságával, ugyanakkor legalább részben az acélnál olcsóbb és hőtechnikai szempontból előnyösebb anyagból készül. A találmányunkhoz az az felismerés vezetett, hogy a nemzetközi forgalomban használatos konténerek síkelemei külön-külön is olyan szilárdsággal rendelkeznek, amely egy könnyű panelből összeállított ház padlóvázához és padlózatához elegendő, továbbá megfelelő fémlábazat alkalmazásával a nedvesség okozta problémák a könnyű paneleknél kiküszöbölhetők. Egy konténer tehát megfelelően kialakítva egy ilyen épület padlózatát és, fémlábazatát is kiadja. így a konténerként kialakított épületelemek további előnyei is megőrizhetők, például be lehet szerelni a válaszfalakat, vagy az energia és közmű szerelvényeket is. A találmány tehát épület széthajtogatással felállítható, konténerként kialakított épületelemekből, ahol a konténer két szemközti fala és a tetőlapja két-két részből áll, egy-egy falrész és tetőlaprész páronként és a velük érintkező teljes fal mereven össze van rögzítve egyetlen egységgé, ezek az egységek csuklósán csatlakoznak a konténer alaplapjához és le vannak hajtva, a teljes falak és az alaplap egy síkban stabil alapra vannak helyezve, és a tetőiap- és falrészek ki vannak egészítve további önmagában ismert módon kialakított fal- és födémelemekkel. A találmány szerinti épület egyik előnyös kiviteli alakjánál a tetőiap- és falrészekre nagy szilárdságú kiegészítő falelemek vagy nagy szilárdságú oszlopok'vannak állítva, és ezekre egy további széthajtogatott konténer van elhelyezve. A találmány szerinti épület másik előnyös kiviteli alakja több egymás mellé és/vagy egymásra helyezett széthajtogatott konténerből áll. A találmány szerinti épület harmadik előnyös kiviteli alakjánál a szükséges válaszfalak legalább a tetőlap- vagy falrészek szélességi méretével azonos magasságban a konténerbe állandóan mereven rögzítve vannak. Végül a találmány szerinti épület előnyös kiviteli alakja az is, amelynél a konténer el van látva energia- és közműhálózati szerelvényekkel. A találmány néhány kiviteli alak alapján a mellékelt rajzok segítségével ismerhető meg részletesebben, ahol az 1. ábra egy találmány szerinti konténer, a 2. ábra a konténer széthajtogatásának a menete vázlatosan, a 3. ábra egy alapozásnál alkalmazott bak, a 4. ábra a felállított épület falának egy szelvénye, az 5. ábra a széthajtott konténer a válaszfalakkal, a 6. ábra a fürdőszoba beépítés egy változata, a 7. ábra egy egyetlen konténerből felépített egyedülálló lakóház vázlata, a 8. ábra egy kétszintes, a 9. és 10. ábra egy-egy földszintes több konténerből álló, míg a 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
