184077. lajstromszámú szabadalom • Tűzálló test fémkohászati edények csúszólapos zárszerkezeteihez, ezzel kialakított zárszerkezet és eljárás a tűzálló test előállítására
184 077 201 ablak van. Az öntésnek a betöltés kezdetétől a kohászati edény teljes kiürüléséig tartó, aránylag rövid időtartama következtében ez a test csak aránylag alacsony hőmérsékletre, például 400—500 C°-ra melegszik fel (ha a kibocsátó csatorna falait fölmelegítő acél ömledék .hőmérséklete 1500 C° fölött van). Ennek eredményeként nem föltétlenül szükséges, hogy a 200 test valamilyen tűzálló anyagból készüljön. Sokkal fontosabb, hogy olyan anyagot válasszunk, amely méreteit biztosan tartja és az ismertetett hőlökésekkel szemben érzéketlen, úgyhogy ez a 200 test a 112 csuszólap tényleges záró része számára tartós keretként szolgálhat. A 201 alakban 202 idom van, amely a 200 testtel azonos vastagságú. Közöttük a csere megkönnyítése céljából egy kis rés van kialakítva. A 202 idom 203 sarkai le vannak vágva és a csuszólapon hengeres, beöntött 205 hüvely nyúlik keresztül, amely a megolvadt fém 106 kibocsátó csatornájául szolgál. Ez a hüvely egy nagymértékben hőálló anyag sajtolása és kiégetése, vagy öntése révén állítható elő. A hüvely anyaga nagyon jó minőségű anyag, például cirkon lehet, amely nagyság és alak szempontjából szabványosítható és amely a csuszólap egész tömegének csupán kis részét alkotja. A 202 idom olyan minőségű tűzálló beton anyagból van, amely az olvadt fém károsító hatásainak figyelembevételével választható. Az esetek legnagyobb részében kielégítő egy olyan tűzálló beton anyag alkalmazása, amilyet a 3 példában, előzőleg határoztunk meg. Ha előnyös módon alkalmazunk 205 hüvelyt, akkor a 202 idom anyaga gyöngébb minőségű lehet, olyan, amilyet előzőleg az 1 és 2 példákban ismertettünk. A 202 idomban ebbe ágyazott, gázt átbocsátó 156 betét van, amelyet 182 fémlap tart. A fémlapban levő 188 nyílás összeköttetésben áll a 180 cső egyik végén levő 189 nyílással. A 180 cső másik vége 208 elosztó kamrába torkollik, a gázt átbocsátó 156 betét aljánál. A gázt átbocsátó 156 betét, 180 cső és 182 fémlap össze van illesztve és ragasztással vagy valamilyen más módon össze van erősítve, még mielőtt a tűzálló beton anyagot az öntőformába öntenénk. Az összeerősítés 209 összeerősítő rétegek segítségével végezhető. A 16., 17. és 18. ábrákon egy három lapos csuszólapos zárószerkezet van föltüntetve, amelynek 112 csuszólapja megfelel a 14. és 15. ábrákon látható csuszólapnak. Ezenkívül rögzített 110 fölső lap és 111 rögzített alsó lap van a csuszólapos zárószerkezetben. Alii rögzített alsó lap 131 tartókeretben előkészített 131’ habarcságyban van tartva. A három lapos csuszólapos zárószerkezetben a megolvadt fémet kibocsátó csatorna, 106 kibocsátó csatorna van, azonban ebben nincs burkoló hüvely. Alii rögzített alsó lap fölső felületében 154 mélyedés van, amely 155 betápláló csatornával és ehhez csatlakozó 157 gázcsővel van összeköttetésben. Ezek együtt gázt vezetnek a gázt átbocsátó 156 betétbe. Amikor a csuszólapos zárószerkezet a 16. ábrán látható nyitó helyzetben van, nem tud gáz a betétbe áramlani. Amikor a csuszólapos zárószerkezet a 17. ábrán látható, részben záró helyzetben van, a gáz beáramlásához 15 szükséges út egy része nincs lefedve és valamennyi gáz már beáramlik a 106 kibocsátó csatornába. Végül ha a csuszólapos zárószerkezet a 18. ábrán látható, teljesen zárt helyzetben van, a gáz beáramlási útja teljesen nyitott és a gáz maximális mennyiségben áramlik a 106 kibocsátó csatornába. A 154 mélyedés a 111 rögzített alsó lapban ügy van elhelyezve és olyan hosszú, hogy a 112 csuszólap záró mozgása folyamán a 157 gázcsövön, 155 betápláló csatornán, 154 mélyedésen és 180 csövön keresztül gáz kezd beáramlani a 106 kibocsátó csatornába belépő, gázt átbocsátó 156 betétbe és amikor a gázt átbocsátó 156 betét egészében a 106 kibocsátó csatornába, a 112 csuszólap pedig záró helyzetébe kerül , a gáz teljes sebességgel áramlik be a 156 betétbe. A 19. ábra egy két lapos csuszólapos zárószerkezet kiviteli alakját mutatja, amelyben 165 csuszólap és ezzel együttdolgozó, rögzített 169 lap van. A 169 lap alsó felületében 177 mélyedés van, amelybe 183 csatornán és 183a gázcsövön keresztül gáz táplálható. A két lapos csuszólapos zárószerkezetben a megolvadt fém részére 106 kibocsátó csatorna van. A 165 csuszólapban gázt átbocsátó 156 betét van, amelybe a gáz 179 csövön és 178 elosztókamrán keresztül áramlik. A 178 elosztókamrát 178a fémlap fedi. A gázt ugyanúgy tápláljuk be, mint a 16., i7. és 18. ábrákon látható, három lapos csuszólapos zárószerkezettel kapcsolatban ismertettük. A rögzített 169 lap 174 tartóban van tartva és 176 habarcsba van ágyazva. A 20.—22. ábrák a találmány szerinti, kibocsátó csatorna körül elhelyezett és kibocsátó csatornát képező hüvely egy példaképpeni kiviteli alakját mutatják. A 20. ábrán látható 212 kibocsátó idom az olvadt fém tartására alkalmas kohászati edény 54 fenéktéglájában levő 213 habarcsrétegben van ágyazva. A 213 habarcsréteg helyettesíthető tűzálló nemez vagy szálas kerámia anyagból levő burkolattal is. Különösen előnyös, ha a burkolatot a 212 kibocsátó idom külső kúpos felületében erősítjük addig, míg a tűzálló beton anyagot öntjük. így kettős előny érhető el. Bár jó tömítést kapunk, a burkolat nem tapad az 54 fenéktégla belső falához. Ennek eredményeként a gyorsabban kopó 212 kibocsátó idom, illetve hüvely könnyen eltávolítható anélkül, hogy az 54 fenéktégla megsérülne. Másrészt a burkolat és a kibocsátó idom, illetve hüvely közötti, előre elkészített kötés a kibocsátó idom pontos elhelyezését biztosítja és lehetővé teszi a burkolat könynyű eltávolítását akkor, amikor a 212 kibocsátó idomot, illetve hüvelyt ki akarjuk emelni. Lényeges, hogy a 212 kibocsátó idom szilárd anyagból, tűzálló beton anyagból legyen, mivel a 212 kibocsátó idom kerületi felületén levő burkolat rétegvastagságának a kellő működés biztosításához állandónak kell lenni. További követelmény, hogy a kibocsátó idom gyártása folyamán a méreteket és szögeket szűk tűréshatárok között kell elkészíteni. Ez tűzálló beton anyag alkalmazása esetén biztosítva van. Égetett anyag esetében a tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen szűk mérettűréshatárokat csak úgy lehet elérni, ha utólag költséges gépi 16 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 9
