184067. lajstromszámú szabadalom • Szénhidrogén kutatási eljárás és berendezés szénhidrogén tárolók közvetett észlelésére
184 067 egy adott maximális érték alatt van. Hasonlóképpen a 15a és 15b elektródok több 15’a és 15 ’b egyedi elektródból állnak, és ezeket egymással párhuzamosan 22 huzal csatlakoztatja a talajhoz oly módon, hogy az ahhoz képest mért érintkezési ellenállásuk egy előre meghatározott maximális érték alatt van. Abból a célból, hogy a 10a és 10b elektródokhoz tartozó összes 10’aés 10’b egyedi elektród, valamint a 15a és 15b elektródokhoz tartozó összes 15’a és 15*b egyedi elektród és a talaj között megfelelő érintkezést biztosíthassunk, a hivatkozott elektródokat sós víz és oldószer keverékével vagy más megfelelő módon megöntözhetjük, amivel az érintkezési ellenállást az előírt maximális értékig lecsökkenthetjük. A Schumberger elrendezésnél a 15a és 15b elektródok között a távolságot az 1. ábrán vázolt módon „a” értékre választjuk. A 10a és 10b elektródok között a távolság „2a”, azaz kétszerese a 15a és 15b elektródok közötti távolságnak. A 15a és 10a elektródok között ezenkívül ugyanaz a távolság van, mint a 15b és 10b elektródok között. A 10a és a 10b elektródok között a teljes távolság jellegzetesen körülbelül 100 és 1000 méter között változhat. A 14 áramforrásnak alkalmasnak kell lennie periodikus kisfrekvenciás áram létesítésére. Az áram hullámalakjának előnyösen simán, folytonosan változónak kell lennie. Ha a jelalak például gyorsan felfutó tranzienseket tartalmaz, akkor induktív csatolással zaj juthatna a vevő szerepét ellátó 19 analizátorhoz vagy az ehhez tartozó huzalokhoz, ami nemlineáris vételt okozna. A kisfrekvenciás áram frekvenciája jellegzetesen 0,1 Hz, ez azonban változhat 0,001 és 100 Hz-es határok között is. A generátor minimális teljesítményét célszerű mintegy 2,5 kW-ra választani, és a föld felé folyó áram jellegzetes értéke 2 és 5 A között, a feszültségé pedig 200 és 500 V között lehet. Egy előnyös kiviteli alaknál az áramkarakterisztikát mérő 27 műszer és a feszültségkarakterisztikát mérő 23 műszer közös egységben egyesíthető, ami a 19 analizátor részét képezi. A 19 analizátor programozható kivitelű lehet, amely alkalmas arra, hogy a terepen kiszámítsa mindazokat a mennyiségeket, amelyeket a leírás további részeiben ismertetünk. Hasonlóképpen előnyös, ha a 14 áramgenerátor a 19 analizátor áramkörétől elszigetelten van kiképezve. Ha bárminemű áramszivárgás keletkezne a nagyáramú 14 áramforrás és az érzékeny 19 analizátor között, akkor ez a mérést eltorzítaná. Annak biztosítása céljából, hogy szigetelési hiba ne következzék be, előnyös lehet az adó és vevő egységek különböző gépkocsikba való telepítése, mint ahogy azt az 1. ábrán szemléltettük. Megjegyezzük, hogy a találmány működésének fontos feltételét képezi az, hogy meghatározható elektromágneses csatolás legyen a 13 és 18 sodrat huzaljai és a 11 és 16 huzalok között, különösen ott, ahol ezek párhúzamosan haladnak, mert az adásoldali 11 huzalról energia csatolódik a vételoldali 16 huzalra. Abból a célból, hogy ismert nagyságú elektromágneses csatolás keletkezzék ott, ahol a huzalok párhuzamosak, a 31 és 32 csatlakozások között 30 kéteres huzalt alkalmazunk. 5 A 30 kéteres huzalt az 1/a. ábrán vázoltuk, amely ennek keresztmetszeti képét szemlélteti. A 30 kéteres huzal alkalmazása megfelelő lehetőséget nyújt a 11 és 16 huzalok tökéletes elválasztásához, mivel azok között ismert mértékű elektromágneses csatolást hoz létre. Ezt az elektromágneses csatolást, amikor kiszámítható, figyelembe vehetjük az adatok későbbi feldolgozása során. A 14 áramforrástól, illetve a 19 analizátortól a 13 és 18 sodratok sodrott érpárjai vezetnek az elektródokhoz. A sodrott érpárok megfelelő eszközt képeznek a bekötő huzalok érintett szakaszainál az elektromágneses csatolás megszüntetésére, és ezáltal a nem párosított huzalokban állandó elektromágneses csatolás létesítését biztosítják. A 25 huzalok a 19 analizátort a 14 áramforrással kötik össze, hogy ennek működését a 19 analizátor vezérelhesse. Ezt a kapcsolatot nyilvánvalóan rádión keresztül is kiépíthetjük, vagy a 14 áramforrást előre is beprogramozhatjuk, és indítását egy nyomógomb kellő időben végzett megnyomásával válthatjuk ki. A 10a és 15a, továbbá a 15b és 10b elektródok rendszerének a talajba való behelyezése után kellően kis ellenállásúnak kell lennie, hogy az adatokat helyesen kaphassuk meg. A fenti feltétel teljesítése céljából a 10a és 10b elektródok rendszerének az érintkezési ellenállását amennyiben ez lehetséges körülbelül 100 ohmra vagy ez alá kell vinni, míg a feszültségmérő 15a és 15b elektródokét lehetőleg néhányszáz ohm alatt kell tartani. Az árammérő elektródok érintkezési ellenállását úgy mérhetjük meg, hogy a 14 áramforrás és az áramkarakteriszíika mérő 27 műszer helyett normál ohmmérőt alkalmazunk és megmérjük az egyenáramú ellenállást. A feszültségmérő 15a és 15b elektródok rendszerének az érintkezési ellenállását hasonló módon úgy mérjük meg, hogy a feszültségkarakterisztikát mérő 23 műszert az ohmmérővel helyettesítjük. Bármely elektródnál az érintkezési ellenállás lecsökkentéséhez növelhetjük az elektródok számát és az elektródok közvetlen környezetét sósvizes és szappanos oldószeres oldattal nedvesíthetjük. Az érintkezési ellenállás alacsony szinten való tartása szükséges annak elkerülése miatt, hogy a nagyfeszültségű áranjelek a 13 sodraiból és a 11 és 12 huzalokból a kisfeszültségű 16 és 17 huzalokhoz és a 18 sodrathoz szivárogjanak. Bármely adatszerzés előtt célszerű a rendszert szivárgás szempontjából ellenőrizni. Ezt úgy végezhetjük el, hogy áramot engedünk az elektródelrendezés egyik végéhez, például a 32 csatlakozásnál, és feszültségmérést végzünk a 15a és 15b elektródok között. A 11 és 12 huzalokat ezután a 32 csatlakozásnál összekötjük, és a 31 csatlakozás huzaljait ismét a 11 és 12 huzalokhoz kötjük. Ha a körben bárhol szivárgás van, akkor az eredmény a 31 és 32 csatlakozások esetében különböző lesz. Ha az elektródok érintkezési ellenállása alacsony, és mégis van szivárgás, akkor az elrendezés huzaljainak szigetelése sérülhetett meg, és azokat ki kell cserélni. A 2. ábrán a polarizálható réteg keletkezésének elméletét szemléltettük. Egy 40 olaj- vagy gáztárolónak például 41,41a, 41b vagy 41c kiszivárgásai vannak, és ezek felfelé haladva keresztülvezetnek a 42 sziklarétegen egé6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
