184055. lajstromszámú szabadalom • 3-(n-klór-acetil-n-2,6-dimetil-fenil-amino)-gamma-butirolaktonokat tartalmazó peronosporaceae gombák okozta szürkepenész és phytophtora gombák okozta lombozat- és gyökérrothadás lekűzdésére
184 055 17 18 VIII. táblázat Saláta-szürkepenész elleni hatás Fungicid q hatóanyag per hal palánták összszáma tálanként elpusztult palánták százalékos aránya százalékos ellenőrzés „A” vegyület 25 689 5,9 75,8 „A” vegyület 50 780 U 90,6 „A” vegyület 100 780 2,3 95,5 kaptafol 160 614 3,6 85,2 maneb* 160 422 14,5 40,6 kezeletlen szennyezetlen kontroll __ 363 1,9 kezeletlen szennyezett kontroll — 427 24,4-*magán-etilén-bisz (ditiokarbamát). 14. példa — Káposzta-szürkepenésszel szemben kifejtett megelőző és megszüntető hatás 50 % „A” vegyületet hatóanyagként tartalmazó, attapulgit-agyaggal készült nedvesíthető porkészítményt 25 vizsgálunk abból a szempontból, hogy képes-e a Peronospora parasitica ssp. brassicae által káposztán okozott szürkepenészt ellenőrizni. a) Megelőző hatás 30 Milan hatif d’Aubervilliers fajtájú káposzta-magvakat ültetünk el olyan, műanyagból készült tálakban, amelyek három rész komposztból és egy rész homokból álló keveréket tartalmaznak. A tálakat ezután páradús 35 levegőjű üvegházban tartjuk, majd az elültetés után 7 nappal három tálban a káposztapalántákat csuromnedvesre permetezzük a kísérleti vegyületet különböző koncentrációkban tartalmazó vizes szuszpenzióval. A fungicid hatóanyag kijuttatása után két nappal a ká- 40 posztapalántákat tartalmazó tálakat bepermetezzük az említett gomba olyan vizes spóraszuszpenziójával, amely milliliterenként közel 300 000 konidiumot tartalmaz. A beoltás után 11 nappal megállapítjuk a betegségellenőrzés mértékét úgy, hogy megszámoljuk az egylevelű 45 állapotú, fehér micéliummal borított megbetegedett palánták számát. Az „A” vegyülettel, továbbá egy, kereskedelmi forgalomban kapható összehasonlító fungicid hatóanyaggal és a kezeletlen kontrollal kapott eredményeket a IX. táblázatban adjuk meg. b) Megszüntető hatás Az a) részben említett magvakat az ugyancsak az a) részben ismertetett összetételű talajba az ott ismertetett módon elvetjük, majd dús páratartalmú környezetben való tartást követően a vetés után 9 nappal 3-3 tálat bepermetezünk az a) részben említett spóraszuszpenzióval. A beoltás után négy nappal a tálakban lévő palántákat csuromnedvesre permetezzük a kísérleti vegyület különböző koncentrációkban tartalmazó vizes szuszpenziókkal. A fungicid hatóanyag kijuttatása után 7 nappal a betegségellenőrzés mértékét megállapítjuk úgy, hogy megszámoljuk az egylevelű állapotú, fehér micéliummal borított beteg palánták számát. Az A vegyülettel, továbbá egy, kereskedelmi forgalomban kapható összehasonlító fungicid hatóanyaggal és a kezeletlen kontrollal kapott eredményeket a IX. táblázatban adjuk meg. 10
