184055. lajstromszámú szabadalom • 3-(n-klór-acetil-n-2,6-dimetil-fenil-amino)-gamma-butirolaktonokat tartalmazó peronosporaceae gombák okozta szürkepenész és phytophtora gombák okozta lombozat- és gyökérrothadás lekűzdésére
184 055 hadás gátlásában, összehasonlítási célokból ugyanakkor vizsgáljuk a kaptafolt és a mankocebet is. a) Talajdztatásos kísérlet Fiatal növényeket tartalmazó cserepekből a növényeket átültetjük az említett gombafélével fertőzött, 13 cm vastag talajréteget tartalmazó cserepekbe, majd egy-egy cserépbe a kísérleti vegyületet 100 ppm koncentrációban tartalmazó vizes oldatból 40 ml-t öntünk. A növényeket ezután üvegházban helyezzük el a betegség kifejlődésének elősegítése céljából. A kezelés után öt nappal a növényeket megvizsgáljuk levélnekrózis, fonynyadás, valamint koronarohadás megfigyelése céljából. A kísérleti vegyület által biztosított százalékos betegségellenőrzést a kezeletlen kontrollnövényhez képest jelentkező százalékos betegségcsökkenés adja. A kapott eredményeket a XI. táblázatban adjuk meg. b) Lombozatpermetezéses kísérlet Az a) részben ismertetett módon fiatal növényeket fertőzött talajba ültetünk át, majd a cserepekben a talajt műanyaggal borítjuk és a növények lombozatát csuromnedvesre permetezzük a kísérleti vegyületet 100 ppm koncentrációban tartalmazó vizes szuszpenzióval. A növényeket ezután a betegség kifejlődésének elősegítésére üvegházban helyezzük el, majd a kezelés után 5 nappal megvizsgáljuk levélnekrózis, fonnyadás és koronarohadás megállapítása céljából. A kísérleti vegyület által biztosított százalékos betegségellenőrzést a kezeletlen kontrollnövényhez képest jelentkező százalékos betegségcsökkenés adja. A kapott eredményeket szintén a XI. táblázat tartalmazza. 21 XI. táblázat Tátika lombozatkorom- és gyökérzetrohadása elleni hatás Százalékos ellenőrzés Kísérleti vegyület talajáztalombozatpertás metezés „A” vegyület 100 97 kaptafol 0 0 mankoceb* 0 0 * mangán- és cink-etilén-bisz (ditiokarbamát) keveréke 17. példa - Pórsáfrány lombozatkorona- és gyökérzetrohadásának szisztemikus lombozatkezelése Az „A” vegyületet megvizsgáljuk, hogy vajon szisztematikus hatású-e lombozatkezeléssel kijuttatva a Phytophthora cryptogea által pórsáfrányon okozott lombozatkorona- és gyökérzetrohadás kezelésében. Gazdanövényként két hetes pórsáfrány-növényeket használunk. E növényeket tartalmazó cserepeket a kísérleti vegyületet különböző koncentrációkban tartalmazó vizes oldatokkal permetezzük. A kezelés után 1 nappal a cserepekben lévő talaj felületére olyan gombafonálszövedéket öntünk, amelyet az említett gomba zabpehely, burgonyadextróz és talaj keverékén végzett tenyésztése útján kaptunk. A beoltott növényeket ezután 20-25 °C- os nappali és 15—20 °C-os éjszakai hőmérséklet tartása mellett üvegházban tároljuk. A beoltás után 3—4 héttel a növények gyökérzetét és lombozatát megvizsgáljuk a betegség elteijedtségének megállapítása céljából. A kísérleti vegyület által biztosított százalékos betegségellenőrzést a kezeletlen kontrollnövényhez képest jelentkező százalékos betegségcsökkenés adja. A kapott eredményeket a XII. táblázatban adjuk meg. XII. táblázat 22 Pórsáfránynál lombozatpermetezéssel elérhető rohadásgátlás Kísérleti vegyület Koncentráció ppm-ben Százalékos ellenőrzés „A” vegyület 100 100 2,6 -dimetil-N -(klór-40 97-acetil)-N-(l -metoxi-16 92-karbonil-etil)-anilin 100 10 40 0 16 0 5-etoxi-3-(triklór-100 61-metil)-l ,2,4-tiadia-40 1 zol1 / 16 0 1(a 3 260 588 és 3 260 725 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokból ismert vegyület. 18. példa — Pórsáfrány lombozatkorom- és gyökérzetrohadásámk szisztémikus kezelése talajáztatással A címben jelzett hatás vizsgálatára az „A” vegyülettel kísérletet végzünk, a kísérletben a Phytophthora cryptogea és a Phytophthora parasitica gombákat használva. Gazdanövényként kéthetes pórsáfrány-palántákat használunk. E palántákat tartalmazó cserepekbe ezután a kísérleti vegyületet különböző koncentrációkban (egy koncentráció vizsgálatához négy cserepet használva) tartalmazó vizes szuszpenziót öntünk, majd a kezelés után 1 nappal a cserepekben lévő talaj felületére a 17. példában ismertetett módon kapott gombafonalszövedéket öntünk. A beoltott palántákat ezután ugyancsak a 17. példában ismertetett körülmények között üvegházban tartjuk, majd a beoltás után 3-4 héttel a betegség mértékére nézve értékeljük. A kísérleti vegyü-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 12
