184047. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-etén-azol-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
184 047 alifás szénhidrogéneket, mint klór-benzolt, klór-etilént vagy metilén-kloridot; az alifás szénhidrogéneket, mint dklohexánt vagy paraffint, így például kőolaj frakciókat, alkoholokat, mint butanolt vagy glikolt, továbbá ezek étereit és észtereit, ketonokat, mint acetont, metil-etil-ketont, metil-izobutil-ketont vagy ciklohexanont, erősen poláros oldószereket, így dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot, továbbá vizet;szobahőmérsékleten cseppfolyósított gázokat; a hordozóanyagok közül azok jöhetnek számításba, amelyek normál hőmérsékleten és nyomáson gáz halmazállapotúak, így például aeroszol hajtógázként halogén-szénhidrogének, továbbá bután, propán, nitrogén, széndioxid jöhet figyelembe; szilárd hordozóanyagok közül például természetes kőzetzuzalék, mint kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatomaföld jöhet szóba, vagy szintetikus kőzetzuzalékok, mint nagydiszpeizitású szilicium-dioxid, alumíniumoxid vagy szilikátok, szilárd hordozóanyagként a granulákhoz az alábbiakat használhatjuk; például természetes kőzetek zuzalékát mint kalcit, márvány, habkő, szepiolit, dolomit, továbbá szervetlen és szerves zúzalékból készült szintetikus granulátumokat, továbbá szerves anyagokból, mint fűrészpor, kókuszdióhéj, kukoricacsutka vagy dohányszárból készült granulátumot; emulgeátor és/vagy habképző anyagként az alábbiak jöhetnek számításba: így például nemionos és anionos emulgeátorok, mint poli(oxi-etilén)-zsírsav-észter, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-éter, így például alkil-aril-poli(glikol-éter); alkil-szulfonátok, alkil-szulfátok, aril-szulfonátok, továbbá fehéije-hidrolizátumok; diszpergálószerként például lignin-szulfitlug, vagy metil-cellulóz jöhet számításba. A készítményekhez kötőanyagként karboxi-metil-cellulózt, természetes vagy szintetikus poralakú, szemcsés vagy látex alakú polimereket, így például gimiarabikumoí, poli(vinil-alkoholt), poli(vinil-acetát)-ot alkalmazhatunk. A készítményekben festékeket, így például szervetlen pigmenteket, mint például vas-oxid, titán-oxid, ferrociánkék, vagy szerves színezékeket, mint alizarin, azol-fémftalocianin-szinezékeket, továbbá nyomelemeket, mint vas, mangán, bór, réz, kobalt, molibdén és timsókat alkalmazhatunk. A készítmények általában 0,1—95 súly%, célszerűen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti hatóanyagokat önmagukban vagy készítményeik formájában, vagy más ismert herbicidekkel együtt alkalmazhatjuk gyomirtásra. Éne a célra kész készítményeket vagy hígítandó elegyeket alkalmazhatunk. A találmány szerinti vegyületeket ezen túlmenően elegyíthetjük más ismert hatóanyagokkal, így fungicidekkel, inszekticidekkel, nematocidekkel, madarak elleni riasztóanyagokkal, növekedést szabályozó anyagokkal, növényi tápanyagokkal és talajjavító anyagokkal. A hatóanyagokat készítményeik formájában vagy ezekből készült hígítások alakjában, mint például oldatok, szuszpenziók, emulziók, paszták, granulátumok alakjában, használhatjuk fel. A felhasználás szokásos módon történik, például öntözéssel, permetezéssel, szórással, ködképzéssel, elpárologtatással, injektálással, kenéssel, porzással, szórással, száraz pácolással, nedves pácolással, vizes pácolással, iszapos pácolással vagy inkrusztálással. A felhasznált hatóanyag mennyisége nagyobb tarto7 mányban változhat. A felhasznált mennyiség a felhasználás módjától és a kívánt hatástól függ. A hatóanyag koncentrációja általában 1 és 0,0001 súly%, célszerűen 0,5 és 0,001 súly% között van. A vetőmag kezeléséhez általában 0,001-50 g hatóanyagot használunk a vetőmag kg-jára. Ez a mennyiség célszerűen 0,01 és 10 g között van. A talaj kezelésénél a hatóanyag koncentrációja 0,00001 és 0,1 súly%, célszerűen 0,0001 és 0,02 súly% között van. A példa Hajtás-kezelés (gabona-lisztharmat ellen) (a leveleket elpusztító gombás megbetegedés esetében) 0,25 súlyrész hatóanyagot 25 súlyrész dimetil-formamiddal és 0,06 súlyrész amulgeátorral (alkil-aril-poli(glikol-éter)) elegyítünk, majd ehhez 975 súlyrész vizet adunk. A koncentrátumot vízzel kívánt mértékben meghígítjvk. A védőhatás vizsgálatánál egylevelű Amsei fajtájú árpapalántát, a hatóanyag fenti oldatával harmatnedvesre befújjuk. A levelek száradása után a palántákat Erysiphe graminis var. hordei spóráival fújjuk be. A növényeket 6 napig 21-22°C hőmérsékletű és 80-90 nedvességtartalmú helyen tároljuk. Ezt követően értékeljük a növények lisztharmat fertőzését. A fertőzés mértékét a kezeletlen kontroll növényekhez viszonyítjuk és %-ban adjuk meg. 0 % fertőzés-mentességet jelent, 100 % a kezeletlen kontroll növényekkel azonos fertőzöttséget jelöl. A hatóanyag annál hatásosabb, minél kisebb a lisztharmattal való fertőzés. A hatóanyagokat, a hatóanyag-koncentrációját és a fertőzöttség mértékét értékeljük. Azok a vegyületek mutatnak különösen jó hatást, amelyeket a 3., 4., 1. és 10. előállítási példákban ismertetünk. A vegyületek hatása az ismert vegyületeknél kedvezőbb. A számszerű eredményeket az A táblázat ismerteti. A táblázat 8 Palánta kezelése (gabona lisztharmat) védőhatás Hatóanyag Hatóanyag koncentráció a permedében súly% Fertőzöttség mértéke a kezeletlen növényekhez viszonyítva (A) képletű ismert vegyidet 0,025 32,3 3. példa szerinti vegyidet 0,025 0,0 4. példa szerinti vegyidet 0,025 5,0 1. példa szerinti vegyület 0,025 0,0 10. példa szerinti vegyület 0,025 12,5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
