184018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés többnyelvű videoterminál megvalósítására

A találmány tárgya eljárás és kapcsolási elrendezés választhatóan többnyelvű, univerzális videoterminál megvalósítására, amely többek között alkalmas szá­mítógépek többnyelvű, pl. latin—arab interaktív ter­mináljaként való felhasználásra. A jelenleg ismert és korszerűnek elismert különböző, hasonló rendeltetésű videoterminálok bizonyos jellem­zőik alapján megfelelnek ugyan az általános követel­ményeknek, más lényeges tulajdonságaik következté­ben azonban alkalmazásuk korlátozott. Az ember—számítógép kapcsolat hatékonyságának növelését szolgáló többnyelvű videoterminálok gyors és kényelmes kapcsolat létrehozását biztosítják a szá­mítógéppel közvetlenül vagy adatátviteli vonalon ke­resztül azáltal, hogy a kezelőnek anyanyelvén kívül csak valamelyik programozási nyelvet kell ismernie, hiszen a szöveg bevitel és megjelenítés saját anya­nyelvén történik. Ezen terminálok a felhasználás egyszerűsítése érde­kében független nyomtató és floppy disk csatlakozta­tási lehetőséggel is rendelkeznek. Az ismert terminálok mindegyike önálló egységet képez, amely magában foglalja az alfanumerikus bil­lentyűzetet, beleértve a rendszerparaméterek beállítá­sára szolgáló kezelőszerveket is, a ki- és bemeneti il­lesztő egységeket, a központi vezérlő egységet, a videó­­vezérlő egységet a képfrissítő tárral és a karakter­­generátorral, a megjelenítő monitort, valamint a táp­egységet. Az ismert és széles körben elterjedt terminálok kö­zül az úgynevezett „bit térkép” elven működőek a legalkalmasabbak tetszőlegesen kiválasztható nyelvek karaktereinek megjelenítésére. Ezen készülékek meg­jeleníthető képpontjai egyenként vezérelhetők. Az ismert terminálok döntő többségénél alkalma­zott eljárás, annak foganatosítási módja és a megvaló­sítás során alkalmazott kapcsolási elrendezés korláto­zott mértékben, de lehetővé teszi több nyelv betűinek megjelenítését. Ezen terminálok mindegyikénél a kiválasztott egy vagy több nyelv minden egységes betűjéhez egy-egy külön nyomógombot, továbbá térközgombot használ­nak úgy, hogy az egységes betűket alapbetűnek tekin­tik, áramkörileg biztosítják azt, hogy az egymás után lenyomott alapbetűket vagy azok különböző meg­jelenési formáit, pl. kis- és nagybetű a megjelenítésnél egymás utáni karaktertertileten hozzák létre, míg a térköz gomb egyszeri vagy többszöri lenyomásával az alapbetűket vagy azok különböző megjelenési formáit egymástól elválasztva, a térközgomb megnyomásának számától függő, üres karakterterület közbeiktatásával, külön ábrázolják. A fenti eljárást foganatosító terminálok két fő cso­portba sorolhatók ; Az egyik csoportba tartoznak mindazon videotermi­nálok, melyek teljes karakterkészlete a közismert ASCII kódtáblázatba illesztett. Ezen készülékek leg­feljebb egyszázhuszonnyolc kódot vagy karaktert tud­nák megkülönböztetni, ill. megjeleníteni. Ilyen pl. a VIDEOTON „VDT 52106” készüléke. A másik csoportot azok a videoterminálok képezik, melyek az ASCII kódtáblázatot átlapoltan használják, és a feldolgozás, illetve megjelenítés során, szelektáló kódok segítségével választják külön az egymást át­lapoló kódkészlet egyes kódjainak megfelelő karakte­reket. Ilyen készülékek pl. a Cii Honeywell Bull „Questar” és a Comterm „Model 341 A/B” típusú videoterminálja. Ebbe a csoportba tartozó valamennyi videoterminál karakterkészlete legalább kétszer na­gyobb, mint az első csoportba tartozóké. A példaként fent említett két készülék között lényeges különbség, hogy a Honeywell készüléke statikusan értelmezi a szelektáló kódot, míg a Comterm készüléke dinamiku­san. Vagyis míg az előbbi a szelektáló kódot csak a megfelelő karaktergenerátor statikus kijelölésére, rend­szerparaméterként használja, addig az utóbbi készülék a két átlapolt ASCII kódkészletében való dinamikus „lapozgatásra”, lehetővé téve ezáltal a különböző nyelvek betűinek a megjelenítő képernyőjén való tet­szőleges keverését. Az ismert terminálok, megvalósításuk során alkal­mazott kapcsolási elrendezésük alapján, az alábbiak­ban részletezett közös tulajdonságokkal rendelkeznek ; Rendszerparamétereik bevitele kapcsolóról vagy nyomógombról, írható-olvasható tárba pl. ferrit vagy CMOS-RAM-ba történik. Videovezérlésük és képfrissítő egységük egy alap­elemre épül, amely lehet TTL áramkörökből felépített vagy' az ismert, programozható CRT vezérlő áram­körök valamelyike. Karaktergenerátoruk ROM vagy EPROM. Az ismert készülékek mindegyike biztosít néhány, a kezelést megkönnyítő vagy a megbízhatóságot nö­velő többletszolgáltatást, pl. a beállított rendszer­­paraméterek képernyőn történő megjelenítését, digi­tális fényeröszabályozást stb. Az úgynevezett „bit térkép” elven működő készü­lékek alkalmasak tetszőleges betűalak megjelenítésére, de bonyolult hardware és software felépítésük követ­­'keztében rendkívül drágák, így többnyelvű videoter­­minálként való felhasználásuk rendkívül gazdaságta­lan. A szokványos eljárást foganatosító terminálok közül az egy ASCII kódtáblázatot kitöltő karakter­­készlettel rendelkezőek, többek között a VIDEOTON készülékek, pl. latin és cirill karakterkészlettel rendel­keznek. Ezek a terminálok a cirill betűket a latin kis­betűk helyett jelenítik meg. Univerzális többnyelvű terminálként való felhasználásra kis karakterkészletük következtében alkalmatlanok. Az ASCII kódtáblázatot átlapoltan használó termi­nálok közül a szelektáló kódot rendszerparaméterként használónk pl. Honeywell, lényegében egynyelvűek. Csak latin betűkészleten alapuló nyelvek írásainak megjelenítésére alkalmasak pl. francia vagy pl. német. A választható nyelvek karaktereinek egyidejű meg­jelenítését nem teszik lehetővé, a nyelvmód váltás csak nehézkesen, pl. a hátlapon elhelyezett tolókap­csolók átállításával és billentyűzetcserével valósítható meg. A szelektáló kódot „dinamikusan” használó alfa-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents