183992. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyomirtásra, ill. kultúrnövények nemkívánatos részeinek eltávolítására és berendezés az eljárás foganatosítására
1 183 992 2 A találmány tárgya eljáiás és berendezés gyomirtásra, valamint kultúrnövények nem kívánatos részeinek eltávolítására. Az iparszerű mezőgazdasági termelés eredményességének döntő tényezője a kemizálás és a gépesítés. A kemizálás fontos területe a vegyszeres gyomirtás, amely a termesztés meghatározó művelete. A gyomirtószerek felhasználása évről évre nagyobb mennyiségben és egyre növekvő árak mellett történik. A vegyszeres gyomirtás tökéletesítése céljából és a termelékenység növelése végett az utóbbi időben egyre nagyobb berendezéseket fejlesztettek ki, továbbá egyre nagyobb összegeket fordítottak szórófejek és egyéb szerkezetek fejlesztésére. A gyomirtöszerek tárolása, annak permetezés előtti előkészítése, a gépek kiszolgálása mind-mind költségnövelő tételek, arról nem is beszélve, hogy ezeknek a műveleteknek nagy részét csak kézzel lehet végezni a megfelelő gépesítés hiánya miatt. A gyomirtószerek károsító hatása nagy veszéllyel járhat: — az élő szervezetre,- a kultúrnövényekre Leginkább az embernél jelenti a legnagyobb veszélyt, mivel valamennyi gyomirtószer tartalmaz valamilyen formában és mennyiségben foszforsavésztert, így ennek hatása jelenti a legnagyobb veszélyt az élő szervezetre, elsősorban az emberre. Belélegezve légzőszervi megbetegedéseket okoz, idegrendszerre káros hatása van, nagy óbb mennyiség esetén rákkeltő hatása is valószínű. A szerek hatására elpusztulnak a talajban élő mikroorganizmusok, talajélőlények, melyek a humuszképződésben, a kívánatos talajszerkezet kialakításában hatalmas szerepet töltenek be. A kémiai szerek az emberben ma már a tűrőképesség végső határán vannak. Az élelmiszertartósítás területén, a növényvédelemben, a gyomirtásban, általában a kémiai anyagok felhasználásánál az egész világon a természetes védekezések, megoldások irányában folynak a kutatások, törekvések. Ma még az élelmiszerek értékét is meghatározza, befolyásolja az abban lévő szermaradvány nagysága. A jövőben ennek növekvő és meghatározó szerepe lesz. A gyomirtás másik módja a mechanikai védekezés. Gyümölcs-, szőlőültetvényekben a tárcsás gyomirtás terjedt el, míg szántóföldön a kultivátor használata. Mindkét talajművelő eszköz igen nagy vonóerőt igényel, így az üzemeltetési költségük is magas. Működési elvükből fakad, hogy igen nagy mélységben bontják meg a talajt, azt lazítják olyan időpontban amikor arra nem lenne szükség, de a gyomok irtásának ez a velejárója. Mindezt évente pl. szőlőben 5—6 alkalommal kell megismételni. Ezen művelőeszközök használatának számos károsító hatása van pl. a talaj vízgazdálkodásában. A talaj felmelegedéséhez szükséges hőmennyiség nagyrészt a talaj levegő és nedvességtartalmától függ. A talajok vízkapacitása és a nedves talaj fajhője egyenes arányban emelkedik. A tárcsa a talajfelszínt 10-20 cm mélyen fellazítja. Ezáltal egyrészt a talajszerkezetet rontjuk, másrészt az ebben a rétegben található nedvességtartalom gyors elpárolgását teszik lehetővé, ami a növény fejlődése számára igen nagy veszteséget jelent. A talaj hasznos vízkészlete és a holtvíz egy része is vízgőz alakjában mobilizálódhat. Ennek következtében a talaj felső 25—30 cm-es rétege, ha a talaj közeli levegőhőmérséklete magas, relatív páratartalma pedig alacsony, holtvizének egy részét is elveszítheti. Viszont a mélyebb talajrétegekből vízgőz alakjában felszálló nedvesség, ha a felsőbb rétegekben lehűl és kondenzálódik, mint talajharmat, gyarapítja a felső rétegek nedvességtartalmát. A talajban keletkező harmatvíz szoros összefüggésben van a talajműveléssel. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy elsősorban gazdasági okokból kívánatos lenne a tárcsás és ehhez hasonló talajművelés elhagyása, és a sekély száraz talajművelés bevezetése. Ezáltal a jelenleg veszendőbe menő 20-25 cm mélységben lévő vízkészlet megmenthető lenne, valamint a mélyebb talajrétegekből vízgőz alakjában felszálló nedvesség a talajharmattal együttesen folyamatosan biztosíthatná a felső talajréteg egyenletes nedvesen tartását még akkor is, ha pár hétig nincs csapadék utánpótlás. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése. A találmánnyal megoldandó feladat ennek megfelelően olyan megoldás létrehozása, amellyel a gyomirtás és adott esetben a kultúrnövények nem kívánatos részeinek eltávolítása mechanikai úton és lényegesen kisebb ráfordítás mellett végezhető, mint az ismert megoldásoknál. A kitűzött feladatot olyan eljárással oldottuk meg a találmány szerint, amelynél a gyomra és/vagy az eltávolítandó növényrészre légárammal szemcsés anyagot, előnyösen talajrészecskéket lövünk. Célszerűen a légáram sebességét legalább 50 km/órára, előnyösen 180-200 km/órára választjuk. A találmány szerinti eljárás olyan berendezéssel foganatosítható, amelynek meneszthető alvázán hajtott ventilátor van elrendezve, ennek nyomócsonkja keverő és elosztó kamrához kapcsolódik, ahol a kamra belső terébe szemcsésanyag-adagoló szerkezet nyúlik, a kamra kiömlése pedig állítható helyzetű fúvófejekhez kapcsolódik. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: az 1. ábra a találmány szerinti berendezés oldalnézete; a 2. ábra az 1. ábra szerinti megoldás homloknézete; a 3. ábrán az 1. és 2. ábra szerinti berendezés elvi működési vázlata látható. Amint az 1. ábrán feltüntettük, a találmány szerinti berendezésnek ismert hárompont-felfüggesztéssel ellátott 1 alváza van, amely külön nem ábrázolt vontatóra függeszthető. Az 1 alvázon 2 előtéttengely van ágyazva, amely a vontató 3 kardántengelyéről kapja hajtását. A 2 előtéttengelyen 4 ékszíjhajtás nagyobb 5 ékszíjtárcsája van rögzítve (2. ábra). Az 5 ékszíjtárcsa 6 ékszíjon át 7 ékszíjtárcsával van hajtókapcsolatban, amely 8 ventilátort hajtja. A 8 ventilátor percenkénti fordulatszámát ezerre választottuk a jelen esetben. A 8 ventilátornak az a rendeltetése, hogy nagynyomású és nagy mennyiségű levegőt szállítson a berendezés számára. A 3. ábrán a 8 ventilátor szívócsonkját 9, a nyomócsonkját pedig 10 hivatkozási számmal jelöltük. A találmány szerinti 8 ventilátor 10 nyomócsonkja keverő és elosztó 11 kamrához kapcsolódik, ahol all kamra belső terébe szemcsésanyag-adagoló 12 szerkezet nyúlik. A keverő és elosztó 11 kamra 13 kiömléseihez flexibilis 14 csöveken át állítható helyzetű 15 fúvófejek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
