183979. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szilárd anyagokat, is tartalmazó és/vagy különbözőfajsúlyú folyadékok különválasztására

1 183 979 2 A találmány tárgya berendezés szilárd anyago­kat is tartalmazó és/vagy különböző fajsúlyú folya­dékok különválasztására, amely révén a különvá­lasztást még időszakosan nagymértékű és lökéssze­rű terhelések esetén is hatásosan, folyamatosan, jó minőséggel és igen gazdaságosan lehet végezni. A vegyipar és más iparágak számos területén szükség van arra, hogy a termelési és egyéb folya­matok során keletkező szennyezett folyadékokból a különböző szennyező anyagokat eltávolítsuk. A szennyezett folyadékokban levő szennyező anya­gok egy része kiválasztás után újrafelhasználhatóvá tehető, más része megsemmisíthető, illetve szennye­zés szempontjából közömbösíthető. Természetesen az is előfordul, hogy valamilyen szempontból maga a folyadék káros és ezért ki kell választani, meg kell semmisíteni, illetve közömbösíteni kell. A szennyezett folyadékok típusainak, fajtáinak száma olyan nagy, hogy ezek fölsorolására gondol­ni sem lehet és ezért ezekre csak néhány példát említünk. így például szennyezett folyadékként kell kezelni a forrás utáni állapotban levő bort, amely­nek aljáról a leülepedett, szilárdnak tekinthető ré­szecskéket el kell távolítani. Szennyezett folyadék­nak tekinthető az olaj és egyéb kutak fúrásánál használt fúrófolyadék, amelyből az iszap szilárd részecskéit kell különválasztani. Ez különös jelen­tőségű olyan területeken végzett fúrásoknál, ame­lyek vízszegények. Szennyezett folyadék a gépgyár­tásban, a forgácsoló megmunkálásoknál használt hűtőolaj, amelyből a fémforgács részecskéket kell kiválasztani ahhoz, hogy újrafelhasználhatóvá vál­jon. Szemcsés anyagok szállításához gyakran vá­lasztják a szállításnak azt a módját, amelynél az anyagot csővezetékekben áramló folyadék mozgat­ja. Ilyen esetekben is gondoskodni kell a szállító folyadék és a szemcsés anyag különválasztásáról Valamennyi ismert k.üiönválasztási feladat között azonban talán leggyakrabban előforduló és legfon­tosabb a kommunális szennyvizek tisztítása, ami­nek környezetvédelmi szempontokból felbecsülhe­tetlen jelentősége van, és ezért a találmány szerinti berendezést a következőkben főként a kommunális szennyvizek részeinek különválasztásával kapcso­latban ismertetjük. A kommunális eredetű szennyvizeknek két fő típusa különböztethető meg. Az egyik típushoz tar­toznak a csatornahálózattal ellátott városok és te­lepülések csatornáiban a tisztítótelepre gyakorlati­lag folyamatosan, egyenletes mennyiségekben áramló szennyvizek, a másik típusba pedig azok a szennyvizek, amelyeket csatornahálózat nélküli te­lepüléseken vagy csatornahálózattal ellátott váro­sok és települések külső kerületeiben, csatornahá­lózat nélküli részeiben házi vagy egyéb gyüjtőme­­dencékben tárolnak, itt hónapokig rothasztanak, majd 3-5 m3-es szippantó tartálykocsikkal egy kijelölt ürítőhelyre szállítanak. Az ürítőhelyek álta­lában nyílt felületű földmedencék, esetleg szenny­víztelepi medencék. A városi csatornahálózaton át a szennyvíztelepre folyamatosan áramló szennyvíz megtisztítása, más fajsúlyú folyadékoktól és szilárd szennyezőanya­goktól való különválasztása az erre szolgáló és megfelelően kialakított szennyvíztelepeken különö­sebb gondot nem okoz, azonban annál nagyobb nehézségekkel jár a szippantó kocsikkal valamilyen ürítő helyre szállított szennyvizek tisztítása, külön­választása, a környezetre ártalmas szennyvíz­­részeknek közömbösítése, illetve megsemmisítése. A szippantó kocsikkal szállított szennyvizet nem lehet közvetlenül a szennyvíztelep tisztító berende­zésére üríteni, mert ezek a berendezések a lökéssze­rűen betáplált, nagymennyiségű szennyvizet nem tudják befogadni. Ilyen lökésszerű betáplálás ese­tén az ismert berendezések gyakorlatilag működés­képtelenné válnak. A házi gyüjtőmedencékből szippantó kocsikkal szállított szennyvizekben előzőleg már anaerob rot­hadási folyamat van, minek eredményeként sok a környezetre káros gázt tartalmaznak. E gázokat a végső tisztítás, különválasztás előtt el kell távolíta­ni. Az ilyen szennyvizekben aránylag sok az össze­száradt, darabos szilárd idegen anyag is, amelyet bármilyen tisztító berendezésbe táplálás előtt szin­tén el kell távolítani, mert enélkül a tisztítást nem lehet elvégezni. A házi gyüjtőmedencékből és hasonlókból egy helyre szállított szennyvizeket tisztító berendezé­sekben nem kezelik, hanem nyílt területen levő, nyitott földmedencékbe öntik. Ilyen esetekben a szennyvizek anyagából semmit nem kívánnak visz­­szanyerni, hasznosítani, csupán azt kívánják elérni, hogy a szennyvíz anyaga a környezetet ne károsít­sa. Az ilyen nyitott földmedencékben a szennyvíz anyagának egy része a napsugárzás, levegő és bio­lógiai tényezők hatására mintegy megsemmisül, il­letve káros hatását elveszti, folyadék része pedig a talajba szivárog. Ezek a folyamatok azonban csak kedvező körülmények között mennek végbe, mert a szennyvízben levő, felszínre úszó könnyebb anya­gok a felszínen záróréteget alkotnak, ami a párol­gást gátolja vagy teljesen megakadályozza, továbbá a szennyvizekben olyan összetevők is lehetnek, amelyek a földmedence aljának és falainak szenny­víz felőli rétegeit aránylag rövid idő alatt eltömhe­tik és így az elszivárgást megszüntetik. A találmány feladata szilárd anyagokat is tartal­mazó és/vagy különböző fajsúlyú folyadékok kü­lönválasztására olyan berendezés létrehozása, amely a lökésszerű, időnként bekövetkező nagy­mértékű terhelések esetén is kifogástalanul és folya­matosan dolgozik, mindig azonos mennyiségeket továbbít a teljes különválasztást, illetve finom tisz­títást végző berendezésbe, munkáját energiafel­használás nélkül végzi, egyszerű kialakítású és ol­csó, továbbá kezeléséhez — az aránylag igen hosz­­szú idejű üzemelés-szakaszok utáni iszapeltávolítá­son kívül — munkaerőre nincs szükség. A találmány a kitűzött feladatot olyan berende­zés létrehozása révén oldja meg, amelynek lezárha­tó tisztító nyílással kiképzett zárt háza, valamint ennek falában folyadékot bebocsátó és kibocsátó nyílása van, és amelynek jellemzője, hogy a ház belsejét elöülepílő térre és utóülepítő térre osztó, a ház fölső falától függőlegesen lefelé nyúló, alul a ház fenékfala fölött végződő válaszfala, a válaszfal két oldalán a fenékfaltól fölfelé nyúló, fölső részük­kel a válaszfal 'alsó végén fölfelé túlnyúló egy-egy terelőfala, valamint az utóülepítő térben a folyadék 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents