183974. lajstromszámú szabadalom • Feszítőék kúposan befelé bővülő furatokban történő horgonyzásra

1 2 183 974 A találmány feszítőék, kúposán befelé bővülő fura­tokban történő horgonyzására, amely a furat fenekére támaszkodó és feszítőékkel rendelkező külső menetes áUócsapból áll, amelynek feszítőkúpjára egy részén hosszhasítékokkal ellátott feszítőhüvely hajtható fel. A kúposán felbővített furatok esetén lehetséges gyakorlatilag feszítésmentes horgonyzást létrehozni, ami a nagyobb felbővítés következtében még erősebb tartást biztosít. Az erre a célra alkalmazott feszítőéknek a hor­gonyzásához egy beverőhüvelyt alkalmaznak. Beton és különösen vasbeton esetén a furat azonban gyakran kör­től eltérő keresztmetszetű, vagy ferde, és így a feszítőhü­vely homlokéle kavicsszemcsének, vagy betonvasnak üt­közve megnehezíti a feszítőéknek a furat fenekén tör­ténő bevezetését, sőt esetenként azt teljesen lehetetlenné teszi. Azonkívül a feszítőhüvely az állócsapra csak fel van dugva, és így szállításkor vagy szereléskor a feszítő­hüvely az állócsapról leoldhat. A találmány feladata a felsorolt hiányosságok kikü­szöbölése és olyan feszítőék létesítése, amely a kerektől eltérő és elhajló furatok esetén is lehetővé teszi a feszítő­ék szükséges mélységű behelyezését. Ugyanakkor bizto­sítja. hogy az állócsap és a feszítőhüveiy összekapcsolt, tehát el nem veszhető egységet alkotnak. A találmány tehát feszítőék kúposán befelé bővülő furatokban történő horgonyzására, amelynek a furatok fenekére támaszkodó és feszítőkúppal rendelkező külső menetes állócsapja van, amely feszítőkúpra a hossza egy része mentén hasítékokkal ellátott, és a menet küiső át­mérőjének megfelelő belső furattal rendelkező feszítő­hüvely hajtható fel, miközben az állócsapon levő feszítő­kúp legkisebb átmérője a menet külső átmérőjének felel meg. A találmány lényege, hogy az állócsap szárán a külső menet és a feszítőkúp közötti részének az átmé­rője a menet külső átmérőjével szemben csökkentetten van kialakítva, amely csökkentett átmérőjű részbe a feszítőhüvely elülső részdarabjai be vannak döntve. Ezen megoldás révén a feszítőhüvelynek éppen a feszítő­része összenyomható úgy, hogy átmérője a homlokoldal tartományában kisebb. így mintegy lejtős rész képződik a bevezetés elősegítésére, ill. a behelyezés közbeni fenn­akadás elkerülésére. A feszítőhüvely felhasított részének a csökkentett átmérőjű szárrészbe történő döntése továbbá olyan formazáró kapcsolatot biztosít, amelynek eredményeképpen az állócsap és a feszítőhüvely egymás­hoz kapcsolódó egységet alkotnak. A találmány további kialakítása szerint az állócsap redukált szárának átmérője a menet külső átmérőjén, és a menet magátmérője közötti értékű. Ily módon a szár átmérője a menet magátmérőjénél nagyobb, és így az át­mérőcsökkentés nem jelenti az állócsap gyengítését, viszont a kívánt funkciót biztosítja. Az ilyen módon csökkentett átmérőjű csap egyidejűleg a menethengerlés kiinduló helye lehet. 1 A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, a raj­zok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a furatba behelyezett, de még nem horgony­zott rögzítőelemet szemlélteti metszetben. 5 A 2. ábra a már horgonyzott rögzítőelemet szem­lélteti. Az 1 feszítőék 3 feszítőkúppal rendelkező 2 állócsap­ból, és hosszának egy szakasza mentén 4 hosszhasítékok­kal rendelkező 5 feszítőhüvelyből áll. A 2 állócsap hosz­­^ -j szának egy szakasza mentén elhelyezkedő 6 külső menet­tel rendelkezik, amely a 3 feszítőkúptól bizonyos távol­ságban végződik. Az állócsapnak a 6 menet és 3 feszítő­kúp közötti 7 szára olyan átmérőjű, amely a menet külső átmérő és a menet magátmérő között helyezkedik el. Például M6 külső menet esetén a 7 szár átmérője, mintegy 5,6 mm. Az 5 feszítőhüvely a 2 állócsapra van ráhe­lyezve. Az 5 feszítőhüvely 8 belső furata olyan átmérőjű, amely a 2 állócsap menet külső átmérőjének felel meg. Az 5 feszítőhüvelynek a körbefutó 9 horony által hátá­ig roll része a 2 állócsapnak az átmérőjében csökkentett 7 szárába a belső homlokélen történő ütközéséig be van nyomva, ezáltal 10 lejtős rész alakul ki, amely megköny­­nyíti a rögzítőelemnek a 11 hátrametszésse] ellátott 12 furatba történő bevezetését. Az 1 feszítőék horgonyzásához az 5 feszítőhüvelyt beverőhüvely segítségével a furat fenekére támaszkodó 2 állócsap feszítőkúpjára felhajtjuk. Eközben az 5 feszí­tőhüvely feszítőlamellái behatolnak a 3 feszítőkúp és a 12 furat 11 hátrametszése közötti résbe, és így nagy 3Q tartóerejű formazárást hoznak létre. A 2 állócsapnak a fal felületén túlnyúló végére történik a rögzítendő 13 tárgy felhelyezése és azt ott 14 anyával szorítjuk a falhoz. 35 Szabadalmi igénypontok 1. Feszítőék kúposán befelé bővülő furatokban tör­ténő horgonyzásra, amelynek a furat fenekére támasz­tó kodó és feszítőkúppal rendelkező külső menetes álló­csapja van, amely feszítőkúpra a hossza egy része mentén hosszhasítékokkal ellátott és a menet külső átmérőjének megfelelő belső furattal rendelkező feszítőhüvely hajt­ható fel, miközben az állócsapon levő feszítőkúp leg-45 kisebb átmérője a menet külső átmérőjének felel meg, azzal jellemezve, hogy az állócsap (2) szárának a külső menet és a feszítőkúp közötti részének átmérője a menet (6) külső átmérőjével szemben csökkentetten van kiala­kítva, amely csökkentett átmérőjű részbe a feszítőhüvely 50 elülső részdarabjai be vannak döntve. 2. Az 1. igénypont szerinti feszítőhüveiy kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az állócsap (2) redukált szárának (7) átmérője a menet (6) külső átmérője és a menet magátmérője közötti értékű. 1 db ábra 2

Next

/
Thumbnails
Contents