183944. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sajtológépek löketének szabályozására
1 2 183 044 és 44 kötőrudak egyforma mértékben mozdulnak el — a 36 kar közepe nem mozog, valamint a 34 rúd sem. Ha azonban a 38 és 44 kötűrudak közül az egyik nagyobb mértékben mozdul el, mint a másik, akkor a kiegyenlítés céljából mozog a 34 rúd is. Amint az 1. ábrából kitűnik hasonló szerkezet tartozik a 32 kiegyenlítő szelephez és 18, 20 szerelvényekhez is. így a szerelvények minden átlósan szemben levő párjának megvan a saját kiegyenlítő szerkezetrésze. Az 1. ábrán vázolt sajtológép kiegyenlítő szerkezetrészeihez egy változtatható impedancia készülék tartozik. A készülék lineáris potenciométer alakjában van kiképezve, amelynek vízszintesen elnyúló 60 tekercse és mozgó 62 érintkezője van (2. ábra), amely a 60 tekercsbe nyúló 64 rúdhoz van erősítve. A 60 tekercs és a 62 érintkező a potenciométer két, egymáshoz viszonyítva mozgatható részét képezi és a potenciométer kimenőjele e két egymáshoz viszonyítva mozgatható rész egymáshoz képesti helyzeteinek függvénye. A 60 tekercs függőlegesen elnyúló 66 rúdhoz van csatlakoztatva, amely a 38 kötőrúdhoz úgy van erősítve, hogy a 38 kötőrúd 16 szerelvény 22 dugattyúrúdja mozgásának következtében létrejövő mozgása a 60 tekercs vízszintes mozgását váltja ki. A 64 rúd függőleges 68 rúddal kapcsolódik, amely úgy van a 44 kötőrúdhoz erősítve, hogy a 44 kötőrúd 14 szerelvény 22 dugattyúrúdja mozgásának eredményeként létrejövő mozgása a 62 érintkező vízszintes mozgását váltja ki. A 38 és 44 kötőrudak, a 40 szögemelő kar, a 46 és 50 karok és a 48 tengely így egy mechanikus összekötő szerkezetet képez, amely a 22 dugattyúrudakon keresztül a mozgatható 28 nyomólap két részét, illetve ezek mindegyikét a potenciométer egymáshoz viszonyítva mozgatható két részének valamelyikéhez, a 60 tekercshez vagy a 62 érintkezőhöz köti. A 28 nyomólapnak azok a részei, amelyekhez a 14 és 16 szerelvények 22 dugattyúrúdjai csatlakoznak, a sajtológép oszlopaihoz viszonyítva szimmetrikusan helyezkednek el. Az elrendezés olyan, hogy a mozgatható 28 nyomólap két része bármelyikének mozgása az egymáshoz viszonyítva mozgatható 60 tekercs és 62 érintkező egyikének mozgását okozza. így a mozgó 62 érintkezőn a villamos feszültség függ a 60 tekercs és 62 érintkező helyzetétől, és ezért függ a 14 és 16 szerelvények 22 dugattyúrúdjai mozgásainak összegétől. Mivel a 22 dugattyúrudak közvetlenül csatlakoznak a fölső 28 nyomólaphoz, a mozgó 62 érintkezőn levő villamos feszültség függ a 12 alsó lap és 28 nyomólap 14 és 16 szerelvények közötti vonal menti átlagos egymástóli távolságától, és ez az átlagos távolság egyenlő a 14 és 16 szerelvények közötti fél távolságnál levő távolsággal. így a mozgó 62 érintkezőn levő villammos feszültség jelzi a sajtológép munkafelületének közepén a 12 alsó lap és 28 nyomólap közötti távolságot. A 60 tekercsből és 62 érintkezőből álló potenciométer a 2. ábrán látható villamos áramkör egy részét képezi. Ebbe az áramkörbe a pozitív P vezetéken és a negatív N vezetéken keresztül egyenáramot táplálunk. A potenciométer 60 tekercse a P és N vezetékek közé van kötve. Az áramkörnek a kezelő személy által beállítható három, POTI, POT2 és POT3 potenciométere is van, amelyek mindegyikének egy visszacsatoló húrokkal kiképzett Al, A2, A3 erősítő formájában kialakított feszültség stabilizálóhoz kötött mozgó érintkezője van. A feszültség stabilizálok a mozgó 62 érintkezőtől érkező villamos feszültség nem kívánatos ingadozásának kiküszöbölésére szolgálnak. A POTI potenciométer tekercse a P és N 4 vezetékek közé, az SP1 beállító potenciométerrel sorba van kötve. A POT2 és POT3 potenciométerek egymással párhuzamosan és az SP2, illetve SP3 beállító potenciométerekkel sorban vannak a P és N vezetékek közé kötve. 5 Az SP1, SP2 és SP3 beállító potenciométerek célja az olyan beállítás elérése, amely lehetővé teszi a POTI, POT2 és POT3 potenciométerek teljes határteijedelmének hasznosítását. A mozgatható 62 érintkező A4 erősítő formájában kiképzett feszültség stabilizálóhoz van kötve, 1 g amelynek visszacsatoló hurka van. Az Al és A4 erősítők kimenőjelei Cl komparátorhoz vannak vezetve, amely mindaddig pozitív feszültség formájú kimenőjelet hoz létre, amíg az A4 erősítőből fogadott bemenőjel nagyobb Al erősítőtől fogadott bemenőj 5 jelnél, azonban ha ez az állapot megszűnik, akkor a Cl komparátor nem ad kimenőjelet. A Cl komparátor kimenőjelét TI tranzisztor bázisára vezetjük, amely TI tranzisztor kollektora a P vezetékre, emiterre pedig T4 tranzisztor bázisára van kötve. A T4 tranzisztor emit- 20 tere földelve van. A T4 tranzisztor kollektora és a P vezeték közé RL1 relé van kötve. Az RL1 relé az SÍ villamos kapcsolót működteti. Az elrendezés olyan, hogy amikor az 1. ábrán látható sajtológép fölső 28 nyomólapja a sajtológép visszalökete során emelkedik, a mozgó 62 25 érintkezőn levő villamos feszültség egyre negatívabbá válik mindaddig, amíg már nem nagyobb a POTI potenciométerből származó feszültségnél. Amikor ez bekövetke■ zik, akkor a Cl komparátor kimenete lezár, ennek eredményeként zár a TI tranzisztor, amely zárja a T4 30 tranzisztort, minek következtében megszűnik az RL1 relé gerjesztése, úgyhogy működésbe lép az SÍ villamos kapcsoló és a vissza löketet leállítja. A POT2 és POT3 potenciométerek úgy vannak kötve, hogy a sajtológép munkalöketét állítják le és ezek beállí- 35 tása lehetővé teszi két különböző löketleállító helyzet választását. Hogy a POT2 és POT3 potenciométerek közül egy adott munkalöket leállítására melyik használható, az a rajzokon nem látható, S2 és S3 villamos kapcsolókhoz való elektromos kapcsplások révén van meghatározva. 40 Mivel a POT2 és POT3 potenciométer működése és ezek kapcsolásai azonosak, ezért csak a POT2 potenciométer működését és kapcsolását ismertetjük részletesen. Az ismertetés során a POT3 potenciométerre vonatkozó referenciaszámokat a POT2 potenciométerhez tartozó szá- 45 mok után zárójelben tüntetjük föl. Mint az előzőkben ismertettük a POT2 (POT3) potenciométer mozgó érintkezője az A2 (A3) erősítőhöz van kötve. Az A2 (Á3) és A4 potenciométerek kimenetei C2 (C3) komparátorhoz vannak kötve, amely pozitív villa- 50 mos feszültség alakjában mindaddig egy kimenőjelet állít elő, amíg az A2 (A3) erősítőből fogadott bemenő jel nagyobb, mint az A4 erősítőből fogadott kimenő jel, azonban ha ez nem így van, akkor a C2 (C3) komparátor nem hoz létre kimenő jelet. A C2 (C3) komparátor kimenete 55 a T2 (T3) tranzisztor bázisához van kötve, amely T2 (T3) tranzisztor kollektora a P vezetékhez, emittere pedig a T5 (T6) tranzisztor bázisához van kötve. A T5 (T6) tranzisztor emittere földelve van, továbbá a P vezeték és a T5 (T6) tranzisztor kollektora között RL2 (RL3) relé van. 60 Az RL2 (RL3) relé S2 (S3) villamos kapcsolót működtet. Az elrendezés olyan, hogy amikor a fölső 28 nyomólap egy munkalöket folyamán süllyed, akkor a mozgó 62 érintkezőn a villamos feszültség mindaddig nő, amíg egyenlővé nem válik a POT2 (POT3) potenciométer moz- 65 gó érintkezőjén levő villamos feszültséggel. Amikor ez
