183926. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nyílt vagy zárt láncban programvezérelt diagnosztikai és/vagy therapiás stimulátorok kialakítására

1 2 183 926 Az orvosi gyakorlat széles körben alkalmazza diag­nosztikai és therápiás célokra azokat az elektronikus be­rendezéseket, stimulátorokat, amelyek villamos impul­zusokkal befolyásolják az élő szervezet, szervek, vagy sejtek működését. A diagnosztikai célú stimulátorok (pl. ideg-izom stimulátorok) a vizsgálat során villamos im­pulzusokkal ingerük az idegizom sejteket, amelyek az in­gerlésre villamos jelekkel (kiváltott potenciál) válaszol­nak. A kiváltott potenciál jellemzőinek elemzésével az orvos diagnosztikai következtetéseket tehet. A biológiai válaszjelek tényleges diagnosztikai értéke nagymérték­ben függ az ingerlés módjától, így az ingerlő jel alakjá­tól, nagyságától, időtartamától stb. Ismeretes, hogy az élő biológiai objektum tanulóképességgel rendelkezik, és olyan esetekben, ahol a tanulóképesség hátrányosan befo­lyásolja a vizsgálati eredmény objektivitását az egymás után következő ingelrő jeleknek eltérő idő és frekvencia paraméterekkel kell rendelkeznie. Általánosságban el­mondható, hogy az ingelrő vállamos jelek olyan impulzu­sokból állnak, amelyek egymásutáni követési ideje és tar­tama különböző lehet a vizsgálati programnak meg­felelően. Még bonyolultabb a helyzet olyan therápiás készülé­keknél, amelyeknél egyidejűleg különböző helyek eltérő időtartamú, amplitúdójú és formájú jelekkel történő in­gerlésére van szükség. Példaképpen megemlítjük koordi­nált végtagmozgás kiváltásához szükséges stimulátoro­kat, amelyeknél a végtag izomrendszerét különböző helyeken kell időben átlapolt, különböző időtartamú im­pulzusokkal ingerelni. A korszerű gyógyszati eljárásoknál, biológiai kísér­leteknél egyre inkább alkalmazzák az ún. , .biofeedback” módszert, amelynél az ingerlő jelek időparaméterei füg­genek a megelőző ingerlés(ek)re adott válaszoktól. Ilyen módon egy zárt láncú rendszer alakul ki, amelynek ese­tenként számítógép is eleme lehet. Ezek alapján megkü­lönböztethetünk nyílt láncú rendszert, amelynél az inger­lő jelek paraméterei függetlenek az ingerlésre adott válaszoktól, és zárt láncú rendszert, amelynél az ingerlő jelek paraméterei függenek az ingerlésre adott vála­szoktól. Az ingerlő jelek időbeli paramétereinek meghatározá­sára több módszer is kialakult. Legegyszerűbb esetben az egymást követő impulzusok időjellemzőit egymást indító monostabil időzítő elemekkel (multivibrátor) állítják elő. Hátrányos tulajdonságai: a megvalósító áramköri elemek pontatlanságából adódó szórás, programozott vezérlés csak nehézkesen, vagy egyáltalán nem valósítható meg. Számítógép felhasználásával tisztán software segítségé­vel is létrehozhatók a kívánt időtartamok megfelelő szá­mú programlépések végrehajtásával és egy output utasí­tás generálásával. Hátránya, hogy felbontóképessége azonos, vagy rosszabb, mint a legrövidebb utasítás végre­hajtási idő. A programozás nehézkes, továbbá az időzíté­sek időtartama alatt a számítógép jelentékeny része fog­lalt — egyéb feladatot nem tud ellátni. Az előző két módszer kombinálása esetén, ha a számí­tógép megszakítás kiszolgálására alkalmas felépítésű, a gép elindítja a külső monostabil elemet és a monostabil elem időzítésének lejártáig egyéb feladatot elláthat. Elő­nye, hogy a számítógép egyéb feladatok ellátására alkal­mas marad, azonban változatlanul nehézkes és költséges az időtartamok arányos rövidítése, vagy nyújtása. Felismertük, hogy az előzőekben felsorolt hiányossá­gokat egy olyan programvezéreit nyílt vagy zárt láncban 2 működő stimulátor kapcsolási elrendezéssel lehet kikü­szöbölni, amelynél a kívánt időtartamokat digitális tárak trtalmazzák, az időzítő jelek rövidítését vagy nyújtását programvezérlőn keresztül szabályozott frekvenciájú óra- 5 jel generátor biztosítja, és az időzítő egységben előállított vezérlő jelek izolátor egységen keresztül vezérlik az áram, vagy feszültség generátor jellegű végfokozatokat, amely a biológiai objektuk részére az inerlő impulzuso­kat szolgáltatják. Ugyanakkor a vezérlő egység külső fel- 1Q tételek befogadására alkalmas módon van kialakítva, amelyen keresztül befolyásolni lehet az ingerlő jelek idő- és amplitúdóviszonyait. A találmány tárgya kapcsolási elrendezés nyílt, vagy zárt láncban programvezérelt diagnosztikai és/vagy the- 15 rápiás stimulátorok kialakítására, amely külső feltételek befogadására alkalmas programvezérlő egységet, a prog­ramvezérlő egység által programozható frekvenciájú óra­jel generátort, az egymástól független időzítésű impulzus kimenetek számával megegyező számú időzítő egységet 20 — amelyben digitális tárak, adattovábbító busz, összeha­sonlító áramkör, számláló áramkör van —, izolátor egy­séget, a programvezérlő egység által szabályozott áram vagy feszültséggenerátor jellegű végfokozatot tartalmaz. A találmány tárgyát kiviteli példa kapcsán rajz alapján 25 ismertetjük részletesebben. Az ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy konkrét kiviteli példája. A PVE programvezérlő egység K bemenetére érkeznek a stimulátor működését befolyásoló külső vezérlő jelek, 30 amelyek származhatnak például az ingerlések hatására keletkező kiváltott potenciálok elemzését végző analizá­torból — számítógépből, zártláncú programvezérlés ese­tén, vagy egy klaviatúrából nyílt láncú programvezérlés esetén. A PVE programvezérlő egység a.,...,n kimenetei 35 az A...N időzítő egységek DAl...DAn,...DNl...DNn di­gitális tárolók részére szolgáltatják a vezérlő jeleket úgy, hogy az A...N időzítő egységek mindegyikében csupán egy-egy digitális tár van egyidejűleg aktivizálva, azaz mindegyik időzítő egységben csupán egy digitális tár 40 csatlakozik ÖAK összehasonlító áramkör referencia be­menetére csatlakozó BUS rendszerre. A PVE program­vezérlő egység c kimenete vezérli a G programozható frekvenciájú órajel generátort, amelynek a.. kimenetei az A...N időzítő egységekben lévő Sz impulzusszámlá- 45 lók számláló bemeneteire kapcsolódnak. Mindegyik idő­zítő egység saját — a PVE programvezérlő egység által a G programozható frekvenciájú órajel generátoron ke­resztül meghatározott frekvencia (idő) egységgel rendel­kezik. Az Sz impulzusszámlálók kimenetei az ÖAK 50 összehasonlító áramkör adatbemeneteire csatlakoznak a PVE programvezérlő egység A1...N1 időzítő bemenetei­re csatlakoznak az A.. .N időzítő egységek ÖAK összeha­sonlító áramköreinek referencia és adategyenlőség infor­mációját szolgáltató kimenetei. Az A...N időzítő 55 egységekben lévő Sz impulzus számlálók nullázó (clear) bemenetci a PVE programvezérlő egység A2...N2 kime­neteire csatlakoznak. Az időzítési információkat (stimu­láló impulzusok időjellemzőit) a PVE programvezérlő egység d,e, kimenetei egy vagy több vezetéken keresztül 60 továbbítja az IZ izolátor egység vezérlő bemeneteire. En­nek kimenetei a VF végfokozatok időzítő bemeneteire csatlakoznak. A VF végfokozatok a PVE programvezérlő egység f,g, kimeneteiről kapják az időzítési tartományok­hoz rendelt impulzusnagyság és polaritás vezérlő jeleket. 66 A stimuláló impulzus kimenetek a VF végfokozatok

Next

/
Thumbnails
Contents