183923. lajstromszámú szabadalom • Eljárás friss növényekből és azok részeiből, különösen friss fűszernövényekből tömény kivonatok előállítására

1 2 183 923 A találmány tárgya eljárás koncentrált kivonatok előál­lítására friss növényekből vagy ezek részeiből, különösen friss fűszernövényekből, szuperkritikus nyomáson, szén­­dioxidos extrakcióval. A friss növényekben lévő anyagokat azért nem lehet nem vízoldható oldószerekkel, így pl. hexánnal vagy diklór-metánnal koncentrálni és tartósítani, mert a nem poláros növényi anyagok kioldására egyébként jól megfe­lelő extrahálószerkezet nem sikerül a víztartalmú növé­nyi anyagokkal kielégítő mértékben érintkezésbe hozni, azaz ezeket eléggé nedvesíteni, ezért az ilyen eljárások kihozatala általában nem megfelelő. Az már megoldható, hogy szárított növényeket lipofil szerves oldószerekkel extraháljanak. Az ilyen eljárásnak azonban megvan az a hátránya, hogy a növények szárításakor fontos aroma- és illatanyagok mennek veszendőbe és így a kivonatban nem lehetnek jelen. Ismeretes, hogy egyes növényekből vízgőz desztilláci­­óval a megfelelő éterikus olajok kinyerhetők. Ezek azon­ban nem adják vissza teljesen a friss növény aroma- és il­latjellegét, mert az eredetileg jelenlévő anyagok közül csak az illékonyak kerülnek a kivonatba és ezek is elvál­toznak az előállítással járó termikus terhelés hatására. A fűszernövényeket mind friss, mind szárított állapot­ban az ételek ízesítésére használják fel. Ismeretes, hogy a friss növények szárításakor a friss zöldségek íz­összhatását meghatározó alkotók részben vagy egész­ben tönkremennek. A friss fűszernövények íztulal­­donságainak megőrzése érdekében ezért áttértek a mélyhűtve tárolásra. További lehetőség a friss fűszernö­vények, mint pl. a kapor, tárkony, hagymák ízanyagának felhasználására és tartósítására a friss növényekből alko­holos vagy ecetsavas kivonatot előállítani. A kivonat többnyire nagyon jól visszaadja a friss fűszernövények íz­hatását; ilyen kivonatokat napjainkban a savanyúság­konzerváló ipar nagymértékben használ fel. Hátránya vi­szont ezeknek a kivonatoknak, hogy bennük az ízt meg­határozó alapanyagok nagy hígításban vannak jelen. A mindig adott mennyiségű vizet is tartalmazó kivonatok feldúsítása pl. a vizes oldószer ledesztillálásával nem ve­zet a kívánt eredményre, mivel az ehhez szükséges hő­mérsékleteken az eredeti ízhatás megváltozik. A DE 2127611 számú szabadalmi leírásból ismert eljá­rásmód természetes összetételű fűszerkivonatot olyan extrakcióval előállítani, amelyben az oldószer valamely egészségre ártalmatlan szuperkritikus állapotú gáz, pl. szén-dioxid; először az éterikus olajokat vonják ki szá­raz, azután az ízanyagokat nedves szuperkritikus gázzal és a kivonatokat nyomás- és/vagy hőmérséklet­változtatással különválasztják és egymással keverik. En­nél az eljárásnál azonban levegőn szárított fűszereket használnak kiindulási anyagként, mint amilyen a bors, szegfűszeg, fahéj, vanília. A leírásban utalnak arra, hogy az extrakció kritikus nyomása és hőmérséklete alatt lévő cseppfolyós gázzal — pl. szén-dioxiddal — is elvégezhe­tő. Az aromaanyagok oldalékonysága azonban szuperkri­tikus körülmények között sokszorosan nagyobb, mint ha az adott oldószert folyékony állapotban használjuk. Lé­nyeges azonban mindenképp a hétlépcsős eljárásmód, amelynél az első lépcsőben száraz, második lépcsőben nedves szuperkritikus gázzal extrahálnak. A DE 2127618 számú szabadalmi leírás komló-kivonat készítésére ismertet eljárást; eszerint légszáraz komlót szuperkritikus feltételek között extrahálnak pl. szén­dioxiddal és a kapott kivonat a nyomás kritikus alattira 2 csökkentésével lesz leválasztható; a hőmérséklet lehet a szén-dioxid kritikus hőmérséklete felett is és alatt is. En­nél az eljárásmódnál is légszárazra kell azonban előzőleg szárítani az extrahálandó komlót, ez pedig számottevő g hátrány, mert a kinyert extraktum íz- és aromasajátságai megváltoznak. A DD—PS 41362 számú leírás általános eljárásmódot ismertet szerves vegyületeket és/vagy szerves csoportokat tartalmazó vegyületeket magukban foglaló, az eljárás kö- 1Q rülményei között folyékony és/vagy szilárd anyagok keve­rékeinek feldolgozására; az eljárás szerint az anyagkeve­rékeket szuperkritikus nyomású és hőmérsékletű gázzal kezelik, a feldúsúlt gázt szuperkritikus feltételek között a maradéktól elválasztják, majd ezt követően a szuperkriti- 1 g kus gázfázisban felvett vegyületeket hőmérséklet-növelé' sei és/vagy nyomáscsökkentéssel visszanyerik. Gázkér, erre a célra többek között szén-dioxid is alkalmazható; az eljárás azonban nem friss növények vagy növényi részek koncentrált kivonatainak készítésére szolgál; a leírás 20 csak arra terjed ki, hogy olyan szuperkritikus állapotú gázzal, amelyhez könnyen illanó szerves vegyületeket adtak, a klorofill a felaprított növényi részekből ki­oldható. A DE—OS 2801843 számú leírás olyan, komlókivonat 25 készítésére alkalmas eljárást tesz közzé, amely szerint -5-től +15 °C-ig teijedő hőmérsékleten komlót tartal­mazó oszlopon cseppfolyós szén-dioxidot vezetnek ke­resztül és ezáltal nagy tisztaságú komlókivonathoz jutnak. Ennek a leírásnak a bevezető részében utalnak arra, hogy 30 a GB—PS 1388581 számú leírás is komlókivonat készíté­sére vonatkozik, különböző, szuperkritikus hőmérsékle­tű és nyomású gázokkal végrehajtott extrakció segítségé­vel és legelőnyösebbnek a különböző gázok közül a szén-dioxid mondható. Azt is megemlítik azonban, hogy 35 az ezzel az eljárással készített kivonat gondos tisztítás nélkül nem használható fel, mert kellemetlen mellékíze van. Emiatt tehát tisztításra van szükség, a tisztításhoz vi­szont szerves oldószerre; így viszont a szuperkritikus ál­­laptú szén-dioxiddal végrehajtott komlóextrakciónak az 40 az előnye, hogy oldószermaradványok nincsenek jelen, többé nem érvényesül. Találmányunk célja az volt, hogy olyan eljárást dolgoz­zunk ki koncentrált kivonatok készítésére friss növények­ből vagy azok részeiből, különösen friss fűszemövények- 45 bői szuperkritikus nyomású szén-dioxiddal végrehajtott extrakcióval, amelynél egylépcsős extrakcióval a szag- és aromaanyagok, különösen a könnyen illó komponensek teljes elkülönítése megoldható és amellyel az eddigi fel­dolgozásmódtól eltérően íz- és szagösszetételében válto- 50 zatlan kivonat nyerhető. Ezt a feladatot sikerült most megoldani a fent említett módon, eljárásunkkal, amelyet az jellemez, hogy az ext­­rakciót szuper- vagy szubkritikus nyomáson végezzük és a koncentrált extraktum leválasztását szubkritikus nyo- 55 máson és szubkritikus hőmérsékleten hajtjuk végre. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy ilyen feltételek­kel dolgozva a friss növényekben lévő anyagok egylép­csős extrakcióval teljesen és eredeti összetételükben, kvantitatíve kinyerhetők. 60 Bár a találmányunk szerinti eljárás szerint az extrakci­­ót egészen 45 °C-os hőmérséklethatárig lehet végezni, előnyösen a hőmérséklet nem haladja meg több, mint 9 °C-kal a szén-dioxid 31 °C-os kritikus hőmérsékletét az extrakció alatt, míg a leválasztáshoz a kritikus hőmérsék- 65 létnél lényegesen alacsonyabb hőmérséklet szükséges,

Next

/
Thumbnails
Contents