183915. lajstromszámú szabadalom • Berendezés acélcsövek bevonására hőrelágyuló műanyaggal
1 183 915 2 A találmány tárgya berendezés acélcsövek hőrelágyuló műanyagból, főként polietilénből készült tömlőalakú fóliákkal való burkolására, ahol az acélcsöveket először egy vákuumkamrán, majd egy ehhez csatlakoztatott, fóliatömlők előállítására szolgáló extruderfejen vezetik keresztül és ahol a vákuumkamra révén a csőfelület és az extruderfejből kilépő fóliatömlő között 450 és 550 mmv.o. közötti vákuumot tartanak fenn. Ezeknél az ismert burkolóberendezéseknél az extruderfejhez csatlakoztatott vákuumkamrának az a feladata, hogy az extruderfej gyűrűsrésű fúvókájából kilépő tömlőalakú műanyagfólia és a csőfelület között vákuumot hozzon létre, amelynek révén a fólia légzárványok keletkezését kizáró módon, szorosan a csőfelületre préselődik. Eközben a vákuum értékének mintegy 500 mmvo.nak kell lennie. Ha a vákuum nagyobb, akkor fennáll a veszélye, hogy a fólia elszakad. Ha viszont túl kicsi a vákuum, akkor a fóliatömlő alsó fele saját súlya következtében a csőfelülettől eltávolodva belóghat, és nem tud felfeküdni a csőfelületen. Ez a veszély különösen a nagyobb átmérőjű, például >NÁ 200 mm méretű csöveknél áll fenn. A burkolandó acélcsövet, amely először a vákuumkamrán, majd pedig az extruderfejen halad keresztül eközben le kell tömíteni a külső atmoszférával szemben. Erre a célra az ismert berendezéseknél egy, a vákuumkamra csőbemeneti oldalán elrendezett gumimandzsettát alkalmaznak, amely szorosan és tömítve felfekszik a csőfelülétre. Mivel az acélcsöveket a burkolás előtt általában mintegy 200 °C hőmérsékletre melegítik elő, a gumimandzsetták alkalmazása azzal a hátránnyal jár, hogy ezek a csőfelületen kenőcsös maradványt hagynak vissza, ami rontja a bevonat tapadó szilárdságát. Ezen hátrány kiküszöbölése érdekében a bejelentő korábban olyan tömítőmandzsetta alkalmazását javasolta, amely több, szorosan egymáson felfekvő, rugóacéllemezből készült gyűrűstárcsából van kialakítva, amelyek belső kerülete lamellaszerű nyelvekből áll, amely nyelvek a merőleges helyzetből kihajlítva rugózva felfekszenek a csőfelületen. Itt azonban az mutatkozott meg, hogy az acélnyelvek ellenőrizhetetlenül összekarcolhatják bevonás előtt a sima csőfelületet, miáltal a hőrelágyuló burkolat hántolási szilárdságának csökkenése következhet be. Ezenkívül azoknak az acélcsöveknek a burkolásánál, amelyek felülete epoxigyanta-alapozással van ellátva, az acélnyelvek lehántják ezt az alapozást. Az ilyen jellegű tömítőmandzsetták alkalmazásának további hátránya abban van, hogy olyan acélcsövek bevonásánál, amelyek gyártási technológia miatti szabványeltérésekkel rendelkeznek, a tömítőmandzsetta nem mindig fekszik fel szorosan a csőfelületen és ellenőrizetlen légréseket tehet szabaddá. Emiatt lökésszerűen megváltozhat a csőfelület és az extrudált fóliatömlő közötti vákuum, miáltal a tömlő nemkívánatos deformációkat szenved, sőt, el is szakadhat. A találmány által megoldandó feladat olyan berendezést létrehozni, amely az említett hátrányokat kiküszöböli. A kitűzött feladatot a bevezetőben említett típusú berendezésnél a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a vákuumkamra csőbemeneti nyílásának átmérője 0,5—1,5%-kal nagyobb, mint a burkolandó csövek névleges külső átmérője. A találmány célszerű kiviteli alakja értelmében a csőbemeneti nyílás két vagy több, szorosan egymásonfekvő, rugóacéllemezből készült gyűrűstárcsából van kialakítva, amelyek belső kerülete sugárirányú bevágásokkal képzett nyelvekből áll, és ezek a cső felületével gyűrűalakú légrést alkotva egymáshoz képest mintegy 30-kai eltoltan vannak elrendezve, és részben átfedik egymást. A találmány értelmében célszerű továbbá, ha a nyelvek csőfelület felé eső élei egyenesvonalúan vannak kiképezve Végül a találmány értelmében ugyancsak célszerű, ha a nyelvek csőfelület felé eső élein körívalakú kivágások vannak. A találmányt részletesebben néhány, a mellékelt rajzon vázlatosan feltüntetett kiviteli példa segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti burkolóberendezés hosszmetszete, a 2. ábra a vákuumkamra homlokoldali nézete, míg a 3—5. ábrák a vákuumkamra csőbemeneti nyílásának különböző kiviteli alakjait tüntetik fel. Amint azt az 1. ábra mutatja, a burkolandó 1 acélcső először 2 vákuumkamrán, majd 3 extruderfejen halad át. Ez utóbbi két hőrelágyuló műanyag fóliatömlő előállítására van kiképezve, amelyek közül a belső tapadást elősegítő ragasztóanyagként szolgál a külső burkolat számára. A 3 extruderfej a külső burkolótömlő képzéséhez 4 csatornagyűrűvel rendelkezik, amely tömlő az 5 gyűrűsrésben készül. A tömlőalakú, tapadást elősegítő ragasztóanyag extrudálására belső 6 csatornagyűrű és 7 gyűrűsrés szolgál. A két tömlő az extruderkimenetnél duplatömlős 8 burkolattá egyesül. A szivattyúhoz csatlakoztatott 2 vákuumkamra segítségével a csőfelület és a 8 burkolat között a burkolási folyamat alatt a 9 térközben 500 mmv.o. vákuumot tartunk fenn. A 2 vákuumkamra külső 10 zárófala 11 csőbemeneti nyílással van ellátva, amelynek átmérője 0,5—1,5 %-kai nagyobb, mint a burkolandó 1 acélcső külső átmérője, és úgy van méretezve, hogy a gyártási technológia miatti szabványeltérésekkel rendelkező csövek áthaladásakor ezek felülete ne érintkezhessen a 11 csőbemeneti nyílás belső peremével. Az ilyen szabványeltérések lehetnek például enyhe hajlatok vagy helyenkénti vastagodások. A legegyszerűbb esetben, amint azt a 2. ábra is mutatja, a 11 csőbemeneti nyílás körgyűrűalakúan van kiképezve, és a burkolandó 1 acélcsövet 12 légréssel veszi körül. Néhány esetben ajánlatos a 11 csőbementi nyílást körívalakúra összeállított acélnyelvekből kialakítani, amelyek rugóacéllemezből készült gyűrűtárcsák sugárirányú bevágásaival állíthatók elő. A 3. ábra szerint kétkét 13 és 14 nyelv szorosan egymás mellett és egymást átfedve van elrendezve. Belső 15 éleik egyenesen vannak vágva és összességükben 12 légrést képeznek. Egyenként 30°-kal eltoltan vannak egymáshoz képest elrendezve. A 13 és 14 nyelvek a és b szélességei a burkolandó 1 acélcső átmérőjéhez igazodnak. A belső 15 élek adott esetben körívalakú 16 kivágásokkal vannak ellátva, amint az a 4. és 5. ábrán látható. A 2. vákuumkamrával összekötött szivattyú teljesítményét úgy kell méretezni, hogy a megkövetelt 500 mmv.o. vákuum a csőfelület és a 8 burkolat közötti 9 térközben a burkolási folyamat alatt a 12 légrés ellenére is fennmaradjon. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
