183908. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék elszennyeződés tendenciájának meghatározására áramló közegek csővezetékeiben
dugattyú működtetésével ismét az alaphelyzetbe állítjuk. A higanyoszlopnak az alaphelyzet feletti magassága adja a mért nyomást. Ha a hatónyomást a, 24 dugattyús áttételen át kapcsoljuk a műszerre, a méréshatár az áttételnek megfelelően megnő. A 4. ábra szerint a 20 állócsőves mérőműszerhez sorbekapcsolt módon csatlakozik a két 37, 38 U-csöves mérőműszer. A mérés kezdetén az összekapcsolt 20 állócsövet és 37, 38 U-csöveket az alaphelyzetnek megfelelően meg kell tölteni higannyal. A felső réseket vízzel kell megtölteni, majd légteleníteni kell. A 35, 36 csapok elzárása után a 20b állócső 21 nyomásvételi csonkjára ható nyomás az összefüggő folyadékoszlopokat úgy mozdítja el, hogy a 20 állócsőben levő alaphelyzettől való eltérés azonos az utolsó 38 U-cső szabad levegővel érintkező higanyoszlopának elmozdulásával. Helyes műszerbeállításnál egy leolvasással meghatározható az összesített nyomásérték. A méréshatár a sorbakapcsolt műszerek számával egyenes arányban nő. Az 5. ábra szerinti kapcsolásban a készülék három részét a higannyal való feltöltés után egymástól függetlenül használjuk. A 20 állócsöves műszerrel a 24 dugattyús áttételen át abszolút nyomást mérünk. Az egyik 37 U- csöves műszerrel ezzel egyidejűleg differenciál nyomást — és ezzel vízhozamot — mérhetünk. A másik 38 U- csöves műszerrel két pont közötti nyomáskülönbség, ill. abszolút nyomás mérhető, pl. két pont közötti szennyezettség vizsgálatánál a csővezetékben. Ezzel az elrendezéssel egyidejűleg mérhető az abszolút nyomás, a nyomáskülönbség és a vízhozam, amiből meghatározható a k abszolút érdesség is. A készülék részei közötti kapcsolatok — a mérési igényeknek megfelelően — az ismertetett példáktól eltérően is kialakíthatók. A találmány szerinti készülék egy olyan műszerkomplexum, amely alkalmas arra, hogy nagynyomású rendszereknél egyidőben többféle mérést végezzünk, és amellyel összetett jelenségeket is analizálni lehet a műszer nagyfokú érzékenysége következtében. A mikroméretű változások érzékelése lehetővé teszi az elszennyeződés folyamatának mikromérető elemzését, a tendencia felismerését, amelynek alapján meghatározható a beavatkozás módja és ideje, ellenőrizhető a beavatkozás hatékonysága, megakadályozható a káros lerakódások felfokozódása és ezzel elkerülhető a későbbi költséges és kritikus csőtisztítás, ill. idő előtti felújítás. A találmány természetesen nem korlátozódik az eljárás fentiekben részletezett foganatosítási módjára, illetve a berendezés ismertetett kiviteli alakjára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos módon megvalósítható. 1 183 908 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás elszennyeződés tendenciájának meghatározására áramló közegek csővezetékeiben, elsősorban vízve-5 zeték hálózatoknál, egy adott hosszúságú és szintkülönbségű szakaszon, azzal jellemezve, hogy mérjük a csővezeték adott szakaszán (L) időegység alatt átáramló közeg mennyiségét (Q), valamint a szakasz kezdő- és végpontja közötti nyomáskülönbséget (Hí), amelyből a 10 szintkülönbségnek megfelelő nyomásérték (H„) levonásával meghatározzuk az áramlásból adódó nyomásveszteséget (hv), továbbá a fenti adatokból önmagában ismert módon meghatározzuk a csővezeték szakasz (L) szennyezettségét jellemző abszolút érdességet (k), majd a 15 méréseket később megismételjük, és az eredményként kapott abszolút érdességek (k) összehasonlításával meghatározzuk az elszennyeződés tendenciáját. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a csővezetéket több jellemző sza-20 kaszra (L1, L2) osztjuk fel, és az egyes szakaszokon kapott eredmények összehasonlításával behatároljuk a helyi szennyeződéseket, ill. szűkületeket. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az elszennyeződés mérté-25 kének és tendenciájának figyelembevételével tisztítást végzünk, majd ismételt méréssel értékeljük a beavatkozás hatását. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy iszapfogóval 30 (U) és fedéllel (12) ellátott T-idom beépítésével felfogjuk a csőhálózatban levő törmeléket. 5. Készülék az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, amely nyomásvételi csonkkal ellátott higanytartó edénnyel rendelkező állócsőves higa-35 nyos nyomásmérőt tartalmaz, azzal jellemezve, hogy az állócsőnek (20) egy dugattyús áttételt (24) tartalmazó második nyomásvételi csonkja (25) van, az állócső (20) alsó része egy állítható dugattyúval (26) ellátott higanytartánnyal (27) és csapon (35) át legalább egy U-csöves (37, 40 38) nyomásmérő alsó részével van összekötve, továbbá az állócső (20) és az U-csövek (37, 38) felső végein úszózáras higanyfogók (28), ezek felett pedig légtelenítő csapok (33) és az állócső (20), valamint az U-csövek (37, 38) sorbakapcsolására és/vagy nyomásmérő helyre kapcsolá-45 sára alkalmas csatlakozók (34) vannak kialakítva. 6. Az 5. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az úszózáras higanyfogó (28) az állócső (20), ill. az U-csövek (37, 38) felső végén kialakított úszóházba (29) illeszkedő úszót (30) tartalmaz, 50 amelynek fejsúlya nagyobb, mint a vízé, de kisebb, mint a higanyé, továbbá az úszó (30) felső részén az úszóház (29) tetejének nyílásába illeszkedő vezetőcsap (31) van kialakítva, amely körül tömítőgyűrű (32) van elhelyezve. 2 (6 db ábra) 4
