183872. lajstromszámú szabadalom • Szakaszoló kapcsoló biztosító

1 183 872 2 A találmány tárgya villamos kapcsolókészülék késes olvadóbiztosítóval, mely egyfázisú, moduláris egységek­ből épül fel, s a modulegységekből — azokat akár vízszin­tesen akár függőlegesen egymás mellé sorolva — többfá­zisú egységek képezhetők. A találmány szerinti egy vagy több modulegységgel kialakított szakaszoló kapcsoló biztosító különösen a ki­sebb mérettartományban, pl. a 00-ás nagyságú késes olvadóbetétre méretezett modulegység esetében használ­ható előnyösen, mert az elrendezés újszerű kialakítása lehetővé teszi a jobb illeszkedést a rendszerben ezekkel együttműködő, illetve ezekkel közös befoglaló térben elrendezendő más szerelvényrészek mindinkább csök­kenő méreteihez. A késes olvadóbetétek közül a kisebb mérettartományba sorolt típusoknál az utóbbi időben jelentős volt a műszaki fejlődés, mindinkább csökkent a leadott veszteségi hőteljesítmény és 100 kA nagyság­­rendű megszakító képességük folytán szinte korlátlan az alkalmazási területük, a legnagyobb zárlati áramú berendezésekben is felhasználhatók. Ugyanakkor ezen kisebb olvadóbetétek kis méreteihez esetenként nem ta­lálható jól illeszkedő olyan kialakítású biztosító aljzat, amely kellő biztonságot nyújt a kezelőnek egyfelelől a feszültség alatt álló pontok véletlen megérintésének ve­szélye ellen, másrészt a kapcsoláskor keletkező villamos ív hatása ellen. A találmány szerinti szakaszoló kapcsoló viszont a méretkövetelményeket és a biztonsági követel­ményeket egyaránt jól elégíti ki. Kis méretű, könnyen és biztonságosan kezelhető és szerelhető és moduláris felépítése folytán lehetővé válik a nagy sorozatszámú, gazdaságos gyártása is. A találmány szerinti készüléknél a modulelem alacsony beépítési méretű egyfázisú bizto­sítós szakaszoló kapcsoló, s ilyen modulelemekből - né­hány kiegészítő szerelvény alkalmazásával — akár vízszin­tes, akár függőleges elrendezésű háromfázisú egységek is képezhetők és ilyen egységek is viszonylag kis helyigény­nyel multiplikálhatok. A találmány alapja az a felismerés, hogy az ívoltókam­rát alkotó ívoltóelemek L-alakú kiképzése és az ívterhe­lés követelményeinek figyelembe vételével egymásba la­­poltan alkalmas elrendezése lehetővé teszi mind a befog­laló térfogat, mind a magassági méret csökkentését oly módon, hogy a térfogatcsökkenést a magassági méret csökkenése teszi lehetővé a szélességi és hosszméret eddi­gi értékeinek megtartása mellett. Ennek megfelelően a találmány tárgya villamos kap­csoló készülék késes biztosító beté^ekjybe fogadására al­kalmas rugózó érintkezőket hordozó egy vagy több tartó­szerelvénnyel, mely tartószerelvény(ek) olddalfalaiban kialakított fészkekben van(nak) elrendezve az — oldalfa­lak által szerelt állapotban közrefogott, lemezből kiala­kított ívoltóelemek párhuzamosan elrendezett seregéből álló — ívoltókamrá(k). A találmány szerint az ívoltóelemek az oldalfalra me­rőleges irányítású él mentén Salakúra vannak hajlítva és az ívoltóelemek egymás mellett úgy vannak elrendezve, hogy azok egyik szárai az oldalfalra merőleges felező­síkot közrefogó - és azzal párhuzamos - egyik, illetve másik sík valamelyikében fekszenek oly módon, hogy a mindenkori szomszédos ívoltóelemek egyik szárainak végei ellenkező hányba mutatnak, míg az ívoltóelemek másik szárai a mind az oldalfalra, mind a felezősíkra me­rőleges — egymással párhuzamos - további síkokban fekszenek. Egy előnyös kiviteli alaknál a másik szárak váltakozva ellenkező irányításúak, egy másik kiviteli alaknál a szomszédos ívoltóelemek másik szárai páran­ként a felezősíktól távolodó ellenkező irányokba mu­tatnak, ha pedig ezen másik kiviteli alaknál páratlan­számú az ívoltóelemkészlet, akkor az utolsó — pár nélküli — ívoltóelem másik szárának irányítása a sorrend­ben azt megelőző ívoltóelem másik szárának irányításá­val ellentétes. A találmány különösen előnyös kiviteli alakjánál a miniatürizálást biztosító fenti szerkezeti intézkedéseken kívül további kedvező szerkezeti jellemzőket sikerült ki­alakítani, melyek egyszerűsítik a be- és kiszakaszolás műveletét a minimalizált terjedelem megtartása mellett oly módon, hogy az illetéktelen személy általi be-, illetve kiszakaszolás esélye is jelentősen csökkenthető. Ezt an­nak révén érjük el, hogy a készülék — előnyösen hor­nyokban reteszelhetően illeszthető — fedelében kulcs­­nyílásszerű átmenő nyílást alakítunk ki és olyan kapcsoló­kart alkalmazunk, melynek vége a fedél átmenő nyílásá­nak alakjához illeszkedő kulcstollként van kialakítva. Találmányunkat részletesebben ábrák segítségével magyarázzuk. Az 1. ábra három különböző nézetben áb­rázolja a találmány szerinti készülék alapegységét képező modulelemet, a 2. ábra az ívoltókamra kétféle példákén ti kialakítását szemlélteti, a 3. ábra az olvadóbetét kiszaka­szolásakor keletkező ív oltásának mechanizmusát. A 4. ábra a fedélrendszert, az 5. ábra a kapcsolókar végének kulcstollszerű kiképzését, a 6. ábra a fedélnek a kulcs­­tollhoz illeszkedő nyílását ábrázolja, míg a 7—10. ábrák azt szemléltetik, hogyan kapjuk több modulelem megfe­lelően illeszkedő összeépítésével a többfázisú készüléket (készülékrendszert). Az 1. ábrán látható, hogy a modulelem felerősítő méretei, a két felerősítő furat középpontjai közötti A távköz és a furatok B átmérője szokásosan választható, azok gyakorlatilag megegyeznek a nyitott biztosító alj­zatra előírt méretekkel. A biztosító olvadóbetétének ké­seit befogadó két rugózó 11 érintkezőt — mely példánk szerint L-alakú és a másik szárán a vezetékek számára 12 csatlakozó van kialakítva — szigetelőanyagból készített 13 aljzathoz rögzítjük, a 13 aljzat az olvadóbetétet alul­ról U-alakban körülveszi. Az U-alakú 13 aljzat két darab 14 szára a 15 ívoltóelemeket közrefogja és rögzíti. Rész­letesebben ezeket a 2. ábrán mutatjuk. A 2. ábrán lát­ható 25 ívoltóelemek az ábrázolt kiviteli alakok szerinti elrendezésük folytán igen kis helyigénnyel szerelhetők. Míg szélességi és hosszméretük az egymásba lapolt szere­lés mellett a technika állása szerinti hasonló ívoltókam­­rákkal elérhetővel megegyező befoglaló szélességi és hosszméretet tesz lehetővé, addig emellett a magassági x irányú A x helyigény kisebb, mint a technika állása sze­rinti ívoltókamráknál, s e méretcsökkentést olyan szerke­zeti intézkedésekkel értük el, melyeknek köszönhetően az ívoltó magatartás nem romlik, az L-alakú ívoltóele­mek által határolt ívhaladási pálya gátolja az ív kifutását és túloldali összeborulását, s így biztosítható a hatásos ívoltás. Az így elérhető kisebb helyigény viszont kis mé­retek kialakítását teszi lehetővé a biztosító aljzatnál úgy, hogy elfér az olvadóbetét kése is és dugókulccsal hozzá lehet férni a csatlakozó csavarjaihoz is. Nézzük most részletesebben a 2. ábrát és az azt kiegé­szítő 2.a, 2.b és 2.c ábrákat. A 2. ábrán látjuk, hogyan helyezkedik el két szomszédos 25 ívoltóelem (egy ívoltó­­elempár) a tartószerelvény két 26 oldalfala között. A 25 ívoltóelemek a 26 oldalfalra merőleges irányítású 27 él mentén L-alakúra vannak hajlítva és egymás mellett úgy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents