183867. lajstromszámú szabadalom • Tusadagoló szerkezet

1 183 867 2 súly felső tartományában kiképzett vájaton vagy ék­alakú levágáson keresztül vagy pedig a 9 csatlakozó haj­szálcsőben kiképzett vájatokon keresztül jut el a 13 tus­tartályba. íráskor a tus lényegében a 6 szellőző hajszál­csőben lévő 14 tusadagoló hajszálcsőben a 7 levegőszabá­lyozó helyhez. A 8 csatlakozó hajszálcső pedig, amely egészen a 4 írócsőig nyúlik, mindig friss tussal van ellátva. Ehhez képest 90 fokkal elforgatva a tusadagoló belső fu­ratában egy másik 15 tusadagoló hajszálcső van egészen a 4 írócsőig kiképezve, és ennek az átmérője nagyobb, mint a 14 tusadagoló hajszálcső átmérője (2. ábra). Azáltal, hogy a 7 levegőszabályozó hely a tusadagoló szerkezetnek az alsó 4 csőhöz közelebb eső részén van el­helyezve, valamint a 14 és 15 tusadagoló hajszálcsövek hatásmechanizmusa következtében, az írás megkezdése­kor a vezérlőnyomás hatásának késleltetése érhető el. Ha ugyanis egy új tuspatront helyezünk be az írószerke­zetbe, a tus egyrészt a 9 csatlakozó csövön át egy vagy több 15 tusadagoló hajszálcsövön keresztül fog a 4 író­csőhöz, másrészt pedig egy valamivel szűkebb kereszt­metszetű 15 tusadagoló hajszálcsövön keresztül fog folyni a 7 levegőszabályozó helyhez. A Hagen-Poisentille térfogatáramlási törvény szerint, a 14 tusadagoló hajszál­csőben, annak kisebb keresztmetszete következtében az áramlási sebesség kisebb lesz, mint a 15 tusadagoló haj­szálcsőben. Ennek azonban az a feltétele, hogy a tustér nehézségi nyomása ebben az időpillanatban még teljes egészében hatásos legyen, amely feltétel a még nyitott 7 levegőszabályozó hely következtében teljesül is. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tus hamarabb ér el a 4 írócsőhöz, semhogy a levegőszabályozó helyet feltöltené. A 8 szellőző hajszálcső vagy a 2 ejtősúly 5 felső részében kiképzett vájat vagy tompa ék kialakításával közvetlenül, vagy pedig a 9 csatlakozó hajszálcső furatában kiképzett 11 gyűrűs hézagon és egy 12 kivágáson keresztül köz­vetve van a 13 tustartályba bevezetve. Ez, a hajszálcsö­­vesség megszakítása nélküli és a 4 írócső felé növekvő kapillaritásúra kiképzett levegőszabályozás, a 15 tusada­goló hajszálcsővel vagy hajszálcsövekkel összekapcsolva, biztonságos és egyenletes tusfolyást hoz létre. A levegő­szabályozás egyértelmű, és így a 8 csatlakozó hajszálcső rajzolásakor mindig friss tussal van megtöltve. Az így ki­alakított rendszer következtében, a térfogatáramot meg­határozó viszkozitás és a kapilláris nyomást meghatározó felületi feszültség a szabályozó helyen állandó. Abból a célból, hogy olyan esetekben is, amikor a tus­sal működő rajzoló szerkezet hosszabb ideig áll, és benne a színrészecskék lerakódnak, azaz a tus magasabb viszko­zitású lesz, megfelelően működjön az 1 tuskiegyenlítő, további legalább két ?7 kitörés van kiképezve. Az 1. áb­rán bemutatásra kerülő példakénti kiviteli alakban a csigaformájú belső tusbevezető nyílással ellátott csigafor­májú tuskiegyenlítő előnyei össze vannak kapcsolva a ta­lálmány szerinti levegőszabályozás előnyeivel. Emellett a 2 ejtősúly egyszerűen előállítható, és a tusadagolóba történő behelyezéskor 360 fokkal könnyedén elforgat­ható. A 17 szabályozó gerinc (1. és 2. ábra), valamint a 16 szabályozó gyűrű, amelyek a 2 ejtősúlyon vannak elhelyezve, úgy csökkentik a feltétlenül szükséges játék következtében fellépő nyomás-ingadozást, hogy a folya­dék súrlódása az ejtősúly mentén nem növekszik meg. A 21 rögzítő csavar a tuskiegyenlítő alsó tartományában van elhelyezve, amely tartomány csak egészen kivételes esetben léphet a tussal érintkezésbe. Abból a célból, hogy a tuskiegyenlítő egyszerűen, kézzel történő érintés nélkül tisztítható legyen, egy hat­szögletes alakú 23 csavarozható elem van a tartály végére kiképezve, amelyeken esetenként 24 rögzítő csapok vagy bütykök vannak elhelyezve. A 3. ábra a találmány szerinti tusadagoló szerkezet egy másik, egyszerűbb kiviteli alakját ismerteti. Ez a meg­oldás az előzőtől abban különbözik, hogy a pótlevegő az adagoló néhány csigamenetén keresztül, valamint a 19 kitörésen át jut el a 7 levegőszabályozó helyhez. A 19 ki­törés kapillaritása kisebb vagy legfeljebb egyenlő a vele egymagasságban futó adagoló kamra kapillaritásával, így az csak légnyomásesés vagy hőmérsékletemelkedés hatá­sára telítődik és kapcsolódik az adagolórendszerhez. A 19 kitörés, a 10 túlfolyó mellett, amelyhez pótlevegő egyál­talában nem jut, egy további, az adagoló töltési bizton­ságát növelő elem. A 4. ábrán a 9 csatlakozó cső látha­tó, a benne lévő lecsapással ellátott 5 ejtősúly-csappal. Az 5. ábrán hosszirányban háromszorosan megosztott hajszálcső vájattal, 29 gyűrűs horonnyal és 30 arretáló csappal ellátott 2 ejtősúly látható. Ezt az 1. ábrán látha­tó tusadagoló szerkezetbe helyezve három, 6, 7 és 8 ka­pilláris cső van a 2 ejtősúly furatban. Elfordulás ellen a 2 ejtősúlyra elhelyezett 30 csap és az ejtősúly-furat­ban elhelyezett 31 horony biztosítja a rendszert, és így biztosítva van az is, hogy a pótlevegő a 28 levegő csator­nán keresztül a 29 gyűrűs horonyba jusson. A 6—14. áb­rák az 5. ábrán bemutatott kiviteli alak különböző met­szetei. A 15. ábrán az 5. ábrán bemutatott kiviteli alak egy további változata látható. Ebben az esetben a 6 levegő­csatornával párhuzamosan egy tusadagoló hajszálcső van vezetve, amely egy 25 keresztirányú hajszálcső segít­ségével van a 7 levegőszabályozó hellyel összekötve. Ennek a kiviteli alaknak különböző metszetei látha­tók a 16—18. ábrákon. A 18. ábrán az ejtősúlycsap egyik lehetséges kiviteli alakja látható. Szabadalmi igénypontok 1. Tusadagoló szerkezet, csavart, labirintalakú vagy hosszirányban kamrákkal ellátott tuskiegyenlítővel, amely tengelyirányban elmozdítható ejtősúllyal, tisztító dróttal és írócsővel van ellátva, azzal jellemezve, hogy a tusikiegyenlítő (1) belső furatában vagy az ejtősúly (2) köpenyfeiületén legalább egy, hosszirányban többszörö­sen megosztott hajszálcsővájat van kiképezve, amely vi­szonylag alacsony kapillaritású szellőző hajszálcsőként (6) van kiképezve és a csatlakozó csőtől (9) egy szűkebb, a tuskiegyenlítő (1) alsó felében kialakított levegőszabá­­lyozó helyig (7) nyúlik, és a levegőszabályozó hely (7) alatt nagy kapillaritású csatlakozó hajszálcscként (8) van az írócsőhöz (4) vezetve, továbbá egy tengelyirányú tusadagoló hajszálcső (14) van a levegőszabályozó hellyel (7) összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti tusadagoló szerkezet kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a szellőző hajszálcső (6) mélységében van a szűkebb keresztmetszetű tusada­goló hajszálcső (14) elhelyezve, és a tusadagoló hajszál­csőnek (14) a keresztmetszete kisebb, mint annak vagy azoknak a tusadagoló hajszálcsöveknek (15) a kereszt­­metszete, amelyek a csatlakozó cső (9) az írócső (4) kö­zött vannak. 3. Az 1. igénypont szerinti tusadagoló szerkezet kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a tusadagoló hajszálcső 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents