183846. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés változó beütésszám mellett működő holtidő és pile-up korrektorok óragenerátorának kialakítására

1 183 846 2 Kvantitatív spektrometriai vizsgálatok során az intenzi-. tásmérés pontosságát több tényező befolyásolja, melynek eredményeként a mért intenzitás mindig kisebb a tényle­gesnél. A veszteségek egy része a detektort követő jelfel­dolgozó rendszerben következik be. Ennek oka, hogy egy­­egy jel feldolgozásához véges időre van szükség. Mivel a detektorban a sugárzásidőben véletlenszerűen kelt jeleket, véges valószínűsége van annak, hogy egy jel az előző jel fel­­dolgozási ideje alatt érkezik. E veszteségek számítással korrekcióba vehetők, a gyakorlatban azonban lényegesen előnyösebb az automatikus korrekciós módszerek alkal­mazása. Az egyszerűbb korrekciós módszerek, mint pl. a Covell és társai (D. F. Covell, M. Sandomire and M. S. Eichen, Anal. Chem. 32 (1960) 1086.) által kifejlesztett ún. előidő órahasználata azonban csak időben nem változó beütés­szám esetén adnak helyes eredményt. Egyes esetekben, mint pl. gyorsan lebomló anyagok, vagy gyorsító melletti méréseknél viszont szükség van változó beütésszámok ese­tén is jól működő holtidő és pile-up korrektorra. A fenti feladat kielégítésére alapvetően két módszer ter­jedt el. Az egyik az ún. holtidő stabilizátoros módszer, me­lyet először Bartösek javasolt.) J. Bartosek, F. Adams and J. Hoste, Nucl. Instr. and Meth. 103 (1972) 45.) A módszer hátránya, hogy a várható maximális relatív holtidőt előre ismerni kell. További hátrány, hogy a beállított relatív holt­idő feleslegesen nagy lesz olyankor is, amikor a beütés­szám a mérés során kis értékre csökken. A másik módszert Bolotin és munkatársai [H. H. Bolo­tin, M. G. Strauss and D. A. McClure, Nucl. Instr. and Meth. 83 (1970) 1.] fejlesztették ki. Ők a pillanatnyi beütés­számmal arányos impulzust injektáltak be a mérőrendszer­be. Ismerve abeinjektált, valamint a feldolgozott impulzusge­nerátor jelek számát, meghatározható egy korrekciós faktor, amely a detektált spektrum valamennyi komponensére nézve érvényes. A módszer egy frekvenciaosztó használatát tételezi fel, melynek következtében a mérőrendszerbe injektált impul­zusok nem lesznek Poisson eloszlásúak. így szisztematikus hiba fellépésével kell számolni. A jelen találmányban közölt elrendezés segítségével az eddig ismert eljárások hibaforrásai kiküszöbölhetők, és használata lehetővé teszi az intenzitás pontos meghatározá­sát változó beütésszámú mérések esetén is. A találmány szerinti elrendezés segítségével előállítunk egy olyan órajelsorozatot, amelynek frekvenciája arányos a pillanatnyi beütésszámmal és az óraimpulzusok időben véletlenszerűen jelennek meg a mérendő jelekhez képest. Hogy az órajelek eloszlása önmagában milyen legyen az attól függ, hogy milyen típusú holtidő és pile-up korrekciós módszert alkalmazunk. Amennyiben az óraimpulzusok a jelfeldolgozó csatornában váltanak ki jeleket és a jelfeldol­gozó csatornán áthaladó és a beinjektált jelek aránya szere­pel korrekciós faktorként, kimutatható, hogy az óragenerá­tor jeleinek Poisson eloszlásúnak kell lenni, ellenkező esetben szisztematikus hiba lép fel. Abban az esetben vi­szont ha az órajelek nem a jelfeldolgozó rendszerben válta­nak ki jeleket, hanem egy parallel csatornában kerülnek feldolgozásra, és az ezen csatorna által feldolgozott és a be­injektált jeleknek aránya szolgál korrekciós faktorként, akkor az órajeleknek periodikusnak (vagy kvasiperio­­dikusnak) kell lenni, mert ellenkező esetben lép fel sziszte­matikus hiba. A találmány szerinti elrendezés, mely alkal­mas a pillanatnyi beütésszámmal arányos mind periodikus, mind véletlen órajelek előállítására az ábrán látható. Az SR jelfelismerő áramkör a mérendő spektrum egé­szének, vagy annak egy részének intenzitásával megegyező számú, f átlagfrekvenciájú impulzust szolgáltat. Ezek az impulzusok vagy közvetlenül, vagy az m osztási arányú, FD1 frekvenciaosztón keresztül kerülnek az FC frekven­­cia-összehasonlító áramkörre. Az áramkör kimenőjele ve­zérel egy CFPG vezérelt frekvenciájú impulzusgenerátort, amelynek kimenőjelei közvetlenül, vagy az m leosztású FD2 frekvenciaosztón keresztül az FC frekvencia­összehasonlító áramkör másik bemenetére jutnak. Az FC frekvencia-összehasonlító áramkör kimenőjele oly módon vezérli a vezérelt frekvenciájú impulzusgenerátor kime­nőfrekvenciáját, hogy a két bemenetére érkező jelek frek­venciájának különbsége zérus legyen. Ebből a feltételből következik, hogy az óragenerátor kimenőfrekvenciája ^ f, azaz arányos a mérendő jelek pillanatnyi átlagfrekven­ciájával . A jelfelismerő áramkört követő fokozatok egyide­jűleg biztosítják, hogy az óragenerátor kimenőimpulzusai véletlenszerűek legyenek a mérendő jelekhez képest. Az óragenerátor eredményes használatának a jellemzé­sére a következő adatokat említjük meg. Egy olyan mérés során, ahol a teljes bemeneti impulzusszám 1 perces perió­dusidővel 2 kc/s és 21 kc/s között változott, a két periódus alatt egy meghatározott spektrumkomponens hozamát a je­len óragenerátor segítségével kisebb, mint ±1% hibával tudtuk meghatározni. Ugyanakkor egy állandó frekven­ciájú óragenerátor segítségével a hozamot a ténylegesnél 17%-kai kevesebbnek mértük. Szabadalmi igénypontok 1. Elrendezés változó beütésszám mellett működő holt­idő és pile-up korrektorok óragenerátorának kialakítására azzal jellemezve, hogy a jelfelismerő áramkör (SR) kime­nete közvetlenül vagy egy frekvenciaosztón (FD1) keresz­tül egy frekvencia-összehasonlító áramkör (FC) egyik be­menetére kerül, melynek vezérlő kimenete egy vezérelt frekvenciájú impulzusgenerátor (CFPG) vezérlőbemene­tével van összekötve, a vezérelt frekvenciájú impulzus­generátor (CFPG) kimenete közvetlenül vagy egy másik frekvenciaosztón (FD2) keresztül a frekvencia-össze­hasonlító áramkör (FC) másik bemenetére csatlakozik, és a vezérelt frekvenciájú impulzusgenerátor (CFPG) kime­nete egyben az óragenerátor jelkimeneti pontja. 2. Az 1. igénypont szerinti elrendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy vezérelt frekvenciájú impulzus­generátorként vezérelt átlagfrekvenciájú véletlen impul­zusgenerátor van alkalmazva. 3. Az 1. igénypont szerinti elrendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy vezérelt frekvenciájú impulzus­generátorként vezérelt frekvenciájú periodikus impulzus­generátor van alkalmazva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 1 db ábra

Next

/
Thumbnails
Contents