183840. lajstromszámú szabadalom • Eljárás utószilárduló építőanyagok, különösen beton szilárdságának előrebecslésére

1 183 840 2 A találmány utószilárduló építőanyagok, különösen be­ton 28 napos szilárdságának előrebecslésére szolgáló eljá­rásra vonatkozik. Az építőipar iparosításával párhuzamosan egyre nagyobb a jelentősége a betongyártás színvonala növelésé­nek. Különösen az előregyártott vasbeton szerkezetek tö­meges előállítása teremtett kedvező feltételeket a beton­­gyártás minőségi fejlődése számára. Mind ez ideig azon­ban a gyakorlatban nem tudnak kellőképpen eleget tenni annak a követelménynek, hogy a gyártott termékjellemzői­ről, elsősorban szilárdságáról gyors információ álljon ren­delkezésre. Jelenleg a beton szilárdságának jellemzésére és minősítésére a 28 napos próbakocka-vizsgálat eredményei szolgálnak, ami — igen hátrányos módon — azt jelenti, hogy a végtermék paramétereinek befolyásolására, a gyár­tási folyamatba való beavatkozásra nincs semmiféle le­hetőség. Előregyártott, elsősorban házgyári vasbeton szerkeze­teknél tájékoztató jelleggel készülnek az előállított nyers­betonokból 1 napos, gőzérleléssel szilárdított próbakocka­­vizsgálatok is, azonban ezek hasznosítására a legtöbb eset­ben nem kerül sor, mivel az 1 napos törési eredmények va­lamiféle hasznosítására csak 48 óra múlva kerülhetne sor, és ez az idő is túl hosszú ahhoz, hogy a gyártási műveletbe be lehessen avatkozni. Ezen túlmenően az 1 napos eredmé­nyekben az alapanyag minőségi problémái mellett a beton­­gyártás technológiai színvonalának hatása is jelentkezik, tehát az objektív okok mellett jelentős szubjektív okok is befolyásolják a végeredményt. Amint ismeretes, állandó keverési arány mellett a beton 28 napos szilárdságát befolyásoló legfontosabb tényezők a következők: a cement saját szilárdsága; az adalékanyag szemszerkezete; az adalékanyag anyagtartalma, iszaptar­talma, a bedolgozás minősége; az érlelés módja. A beton készítése során további, a szilárdságra kiható tényezők je­­lenkezhetnek, pl. az egyes alkotók helytelen bemérése, a víz-cement tényező ingadozása stb. Állandó keverési arány mellett a beton szilárdságára je­lentős befolyása van az egyes alkotók minőségének. Ezt a befolyást a tudományos szakirodalom jól definiálja, nem is­meretes azonban a gyakorlatban olyan módszer, amely al­kalmas lenne az alkotók minőségi problémáját egyidejűleg figyelembe venni, és számszerűen megadni. Az egyes al­kotóknak a szilárdságra gyakorolt hatásának a mértékét csak közvetve, viszonylag hosszú vizsgálatokkal lehet ki­mutatni. Ismeretesek pl. cementekre különböző gyorsvizs­gálatok; pl. 24 órás vizsgálattal jól megbecsülhető a 28 na­pos szilárdság, de hogy adott adalékanyag a beton 28 napos szilárdságát hogyan fogja befolyásolni, arra nincs kidolgo­zott vizsgálati módszer. A nem gőzérlelt beton már a készítését követő néhány óra elteltével rendelkezik mérhető szilárdsággal, ez az érték azonban a 28 napos szilárdságnak csak elenyésző része, s ebből az adott receptúra módosítására vonatkozó döntést nem szabad hozni. A gőzérlelt betonok 24 órás szilárdsága a 28 napos sziládság mintegy 50—65 %-a. Ez az érték elő­rebecslésre már alkalmas lenne, az időtartam azonban túl­ságosan hosszú. A találmány feladata, hogy olyan eljárást szolgáltasson utószilárduló építőanyag, különösen beton 28 napos szi­lárdságának előrebecslésére, amely egyrészt komplex for­mában adja a különböző alkotók minőségének hatását a végtermék szilárdságára (közömbös ugyanis, hogy a beton szilárdságának csökkenése, vagy növekedése a cement, vagy az adalékanyag minőségének változása miatt követke­zett be, egy megengedett szórási sávon túl szükség van a re­ceptúra módosítására), másrészt olyan rövid idő alatt vég­rehajtható, hogy a vizsgálati adatok alapján a beton keverési arányát (receptúráját) — szükség esetén — meg le­hessen változtatni. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy egy­részt a nagy nyomású gőzérlelés a normál légköri nyomás­hoz képest rövidebb idő alatt biztosítja ugyanazt a szilárd­ságot, másrészt önmagában a cementszilárdság gyors vizs­gálata adalékminőséget nem tükröz, holott az adalékminő­ség szerepe meghatározó jelentőségű. A találmány alapja az a további felismerés, hogy a pihentetés és gőzzel történő hőkezelési intézkedések megfelelő kombinálásával mint­egy 5 órás időtartam alatt a 28 napos szilárdság 60—70 % -át elérő szilárdságú próbatestek készíthetők és ez a szilárdsá­gi érték egyrészt már jól alkalmazható előrebecslésre, másrészt megfelelően gyors ahhoz, hogy a betongyártási műveletbe be lehessen avatkozni. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány ér­telmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amely­nek az a lényege, hogy a beépíteni szándékolt utószilárduló anyag komponenseiből keveréket készítünk, a keverékből pedig próbateste(ke)t állítunk elő, amelyeket 1,5—3,0 órán, előnyösen mintegy 2,0 keresztül pihentetünk. A pró­­batest(ek)et mintegy 1,0—2,0 órás időtartamon át—telített gőzzel — fokozatosan 150—190 °C, előnyösen mintegy 180 °C hőmérsékletre hevítjük föl. A próbateste(ke)t legalább mintegy 1,0 órás időtartamon át telített vízgőzt tartalmazó térben a felhevítési 150—190 °C-os hőmérsékleten tartjuk. A próbateste(ke)t mintegy 0,5—1,5 órán, előnyösen mint­egy 1,0 órás időtartamon keresztül szobahőmérsékletre, de legfeljebb mintegy 30 °C hőmérsékletre hűtjük le. A pró­­batest(ek)et eltörjük, és a törési eredmény (ek) alapján a 28 napos szilárdságot megbecsüljük. A találmányt a továbbiakban példa kapcsán ismertetjük részletesen. A vizsgálat tárgya egy B280—25/1 jelű beton, amelynek tervezett összetétele: C 350-es cement 320 kg/m3 0— 5 mm-es adalékanyag 685 kg/m3 5—15 mm-es adalékanyag 686 kg/m3 15—25 mm-es adalékanyag 585 kg/m3 víz 176 l/m3 A vizsgálatkor nem ismeretes a cement szilárdsági tulaj­donsága, az adalékanyag finomsági modulusa, valamint agyag- és iszaptartalma, ennek ellenére szeretnénk tudni, hogy az adott alkotókból készített beton milyen szilárdságú 1 esz a 28 napos korban. Ennek érdekében precíz laboratóri­umi méréssel kimérjük, majd megkeverjük az alkotókat; a betonból legalább 3 db 60 mm élhosszúságú próbakockát készítünk, és a próbatesteket 2,5 órán át mintegy 50 °C hő­mérsékleten pihentetjük. Ezt követően mintegy 1 órán át folytatjuk a felfűtést 176 °C hőmérsékletre, és további 1 ó rán keresztül telített vízgőztérben e hőmérsékleten tartj uk ( zotermikus érlelés), végül további mintegy 0,5 órás idő­tartamon át a próbatesteken mintegy 30 °C hőmérsékletre h ütjük le. Ebben az állapotban a próbatestek szilárdsága a 28 napos szilárdságnak mintegy 60—70%-át teszi ki. A mindenkori átszárrlítási kulcs kísérletekkel könnyen meg­határozható, a jelen kiviteli példa szerint, ha az 5 órás szi­lárdság értéke 17—20 N/mm2, a beton 28 napos korban B 230-nak minősülhet. Amennyiben szükséges, a becsült érték függvényében a keverési arányokat módosítjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents