183839. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vázszerkezet építésére előregyártott vasbetonelemekből

1 183 839 2 A szintek közötti függőleges közlekedés határolószerkeze­tei eleve adottak, ezek felhasználása gazdaságos. A 11—13. ábrán látható a találmány szerinti eljárással ké­szült dobozszerkezetű merevítő mag, amelyet (28, 29) és (30) előregyártott vasbeton falelemekből szerelünk össze. Az ezekbe beépített hosszirányú (függőleges) betonacélo­kat (31) hivatkozási számmal jelöltünk. Ezek a (31) beton­acélok az elemek alsó és felső homloklapjaiból lefelé, illet­ve felfelé kinyúlnak. Amint a 12. ábrán látható, a minden­kori alsó (30) falelemek felső részébe a falelemből felfelé kinyúló, alsó végével a (31) betonacélokra sajtolt (üzemi sajtolás) (10) csőhüvelyek vannak bebetonozva, amelyek­nek szerepe kettős: egyrészt a mindenkori felső (30) fal­elem (és természetesen a 28, 29 falelemek) elhelyezését megkönnyítik azzal, hogy a lefelé kinyúló (31) betonacélo­kat megvezetik; másrészt a (10) hüvelyek felső részének j lefelé nyúló (31) betonacélokra való rásajtolásával (helyszí­ni sajtolás) biztosítjuk a függőleges betonacélok folytonos­ságát a dobozszerkezetű mag teljes magasságában. A (28—31) falelemek egyébként egymás felett a távközzel (12. ábra) helyezkednek el, így lehetővé válik körbenfutó monolit vasbeton (32) koszorúk megépítése, amelyek (33) koszorú vasakat tartalmaznak (1. a 11. és 13. ábrákat is). Ugyanakkor (34) függőleges hézagok is vannak a szomszé - dós (28—31) falelemek között (11. és 13. ábra), amelyekben monolit vasbeton (35) pillérek (13. ábra) betonozhatok ki. Ezekben a (35) pillérekben végighúzódó betonacélokat (36) hivatkozási számmal jelöltük. A (34) hézagok előnyö­sen az elemvégek 13. ábrán látható kialakításával biztosít­hatók; ebben az esetben nincs szükség a betonozáshoz ol­dalsó zsaluzatra, elegendő a (34) üregben (37) tömítő­­szalagokat elhelyezni a (38) rések lezárásához. A csomó­pontok célszerűen a födémszintekkel esnek egybt. Amennyiben a 9—13. ábra szerinti dobozszerkezethez fe­­lülnézetben „T” vagy „+” alakzatban — pl. födémekkel — csatlakozni akarunk, a 13. ábrán (39) hivatkozási szám­mal jelölt elemrészeket előre le kell vésni, és így a kapcso­latok kiképezhetők. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők : az eljárással készült kapcsolatban a betonacél teljes értékű, az előregyártott szerkezetbe beillő csőhüvelyes toldása a kapcsolat működését húzásra, nyomásra, valamint válta­kozó igénybevételre is biztosítja. A gerenda- vagy felele­mekben kialakított kivágások egyrészt helyet adnak a sajto ­lási művelet végrehajtásához, másrészt befogadják a monolitbeton kitöltést, amivel a beton folyamatosságát biz­tosítjuk a szerkezetben. A találmány szerinti megoldás az előregyártott oszlop-gerenda kapcsolatot olyan formában és mértékben teszi sarokmerevvé az építéshelyen, mintha azt monolitikusán egy tagban készítették volna, sarokme­revségre tervezett vasalással. A teherbírás normál- és nyí­róerőre, valamint hajlítónyomatékra szabvány szerint ter­vezhető, ezért a vízszintes terhek felvételét az oszlop­­gerenda-keret külön merevítés nélkül biztosítja. A talál­mány szerinti eljárás hosszváz, harántváz vagy vegyes vázszerkezet keretesítésére egyaránt alkalmas, de segítsé­gével négy oszlop által alkotott toronyszerű építmény két­irányú keretes megoldása is biztosítható. Középmagas épü­leteknél feleslegessé válik a monolit merevítő szerkezet A merevítő mag építésére szolgáló találmány szerinti el­járás előnye, hogy egyrészt lényegesen csökkenti a beton­acélok toldási darabszámát, másrészt a toldásnál 100%-os teherátadási biztosít (hurkolt toldásnál ez az érték max. 50% lehet), végül a toldóelemeket (csőhüvelyeket) fel­használja az elemek szerelési fogadásához, más szóval a csőhüvelyek tájolószerelvényekként is funkcionálnak. A faj lagos húzóerő-átadás tetszés szerinti értékre választható. A függőleges csomópontok találmány szerinti kialakítása lehetővé teszi a csatlakozó födémeknek a magba való kifo­gástalan bekötését, az acéltáskák sajtolt toldását, és az elő­regyártott elemek közötti terek jó kibetonozását. Ezen túl­menően a vízszintes kapcsolatok soros elem-elhelyezését, „T” és „+” csatlakozást is biztosítanak. A találmány természetesen nem korlátozódik az eljárás fentiekben részletezett foganatosítási módjaira, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos mó­don megvalósítható; Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás merev csomópontokkal rendelkező vázszerke­zetek, különösen sarokmerev keretek előregyártott vasbe­ton elemekből történő építésére, azzal jellemezve, hogy az előregyártott pillérelemek (1) fő betonacél-betétjeinek (8a, 8b) legalább egy részét oldalirányba kihajlítjuk, és a pillé­rekhez (1) csatlakoztatandó gerendaelem(ek) (2), vagy/és falelem(ek) (16) fő betonacél-betétjeivel vagy-betétjeivel (9a, 9b; 19) a gerendaelem(ek) vagy/és falelem(ek) kivá­gást (7; 18) tartalmazó helyén hidegen a betonacélokra (8a, 9a; 8b, 9b; 8a, 19) sajtolt acél csőhüvely(ek) (10) útján köt­jük össze, és az összekötés(ek) tartományában csatlakozó előregyártott elemek (1,2; 1,16) közötti tere(ke)t (7; 17,18) monolitbetonnal (11) töltjük ki. (1, 2, 4, 5. és 6—8. ábra.) 2. Eljárás merev csomópontokkal rendelkező sarokme­rev keretek r-alakú előregyártott vasbetonelemekből törté­nő előállítására azzal jellemezve, hogy az üzemi előregyár­­tás során sarokmerevvé tett T-alakú keretelemeket gerenda-részeikkel (2) oly módon csatlakoztatjuk egymás­hoz, hogy e gerendarészek (2) fő betonacél-betétjeit (26) a gerendaelemek (2) kivágást (24) tartalmazó, illeszkedő vé­gei tartományában hidegen sajtolt csőhüvelyes (10) kapcso­lattal kötjük össze egymással, és az összekötés(ek) tarto­mányában az illeszkedő gerendarészek (2) közötti teret (24 ; 27) monolitbetonnal (11) töltjük ki. (9. és 10. ábra.) 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a pilléreket (1) a gerendákhoz (2) csatlakozási helyek tartományában konzolosan kinyúló csonkokkal (6) képezzük ki, a gerendákat (2) a csonkokra (6) ültetjük fel, és a csonkok (6) és gerendák (2) között a nyíróerők (vízszintes csúsztatóerők) felvételére alkalmas kapcsolatot alakítunk ki. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja az­zal jellemezve, hogy a nyíróerők felvételére alkalmas kap­csolatot oly módon alakítjuk ki, hogy az egymásra simuló felületekhez acéllemezeket (12) erősítünk, és ezeket he­gesztéssel (13) rögzítjük egymáshoz, vagy/és az illeszkedő elemeket (6,2) függőleges, vagy közel függőleges csapok­kal (14) kötjük össze egymással. (4. és 5. ábra.) 5. A2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módjaaz­­zaljellemezve, hogy a gerendaelemek (1) illeszkedő végeit alsó kivágással (24), és oldalsó pofalemezek (2a) közötti felső kivágással (27) alakítjuk ki; a pofalemezek (2a) homloklapjaira acéllemezeket (23) erősítünk, és a csatla­kozó acéllemezeket (23) hegesztéssel (25) kapcsoljuk össze egymással. (9. és 10. ábra.) 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a falelemek (16) pillérhez (1) csatla­kozó homlokoldala mentén elől nyitott, kétoldalt és hátul zárt, a felelem (16) teljes magasságban végighúzódó fész­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents