183835. lajstromszámú szabadalom • Berendezés állandó átalakulási sebesség fenntartására termoanalitikai készülékekben

1 183 835 2 ellenőrző egység (61) bemenetére, míg az (5) kezelőszerv másik kimenete a (6) időellenőrző egység (62) bemenetére csatlakozik. A (6) időellenőrző egység kimenete egy (8) fű­tésszabályozó (81) bemenetével van összekötve. A (8) fűtés­­szabályozó (82) bemenetére a (7) hőmérséklet­­programozó kimenete csatlakozik. A (8) fűtésszabályozó (83) kimenete a (7) hőmérséklet-programozó (73) bemene­tére, (84) kimenete pedig a (10) fűtőtestre van kapcsolva. A (7) hőmérséklet-programozó (71) bemenete az (5) keze­lőszerv harmadik kimenetével, (72) bemenete pedig a (9) hőmérséklet-érzékelő kimenetével van összekötve. Az 1. ábra szerinti berendezés működését tömegmérés példáján mutatjukbe. Ebben az esetben a (3) mérőkészülék egy mérleg, amely az (1) kemence (2) mintatartójában elhe­lyezett minta tömegét méri. A (3) mérőkészülék célszerűen villamos feszültséggé alakított jele a (4) különbség­érzékelő egység (41) bemenetére kerül. A mérés megkez­désekor a (4) különbség-érzékelő egység elraktározza a mértjei értékét, és ehhez az értékhez hasonlítja a (3) mérő­­készülékről folyamatosan beérkező jelet. Amikor a két jel különbsége eléri az (5) kezelőszerv segítségével beállított és onnan a (42) bemenetre adott tömegváltozás értékét, a (4) különbségérzékelő egység a kezdetijei helyére a jel pil­lanatnyi értékét tárolja, és egy impulzust juttat a (6) idő­ellenőrző egység (61) bemenetére. Ez a folyamat a mérés befejezéséig újra és újra lejátszódik. A (6) időellenőrző egység méri a beérkező impulzusok közt eltelt időt, és összehasonlítja az (5) kezelőszerv segítségével beállított és a (62) bemenetre adott időértékkel. A beállított időértéket a kívánt bomlási sebesség és a beállított tömegváltozás érté­ke szabja meg. A két érték különbségét a (6) időellenőrző egység a (8) fűtésszabályozó (81) bemenetére juttatja. Amíg a tömegváltozáshoz tartozó időtartam nagyobb a kívánt értéknél, a (8) fűtésszabályozó a (84) kimenetre csatlakozó (10) fűtőtest fűtőfeszültségét a (7) hőmérséklet­­programozóból a (82) bemenetre érkező jel alapján szabja meg (vagyis a megadott maximális sebességgel fűt vagy hűt). Amikor a mért mennyiségi tulajdonság adott változásá­hoz szükséges idő a kívánt sebesség által meghatározott ér­téknél kisebbé válik, a szabályozást a (7) hőmérséklet­­programozótól (amely az (1) kemence munkaterének a (9) hőmérséklet-érzékelővel észlelt hőmérséklete alapján vál­toztatja a fűtőfeszültséget a beállított fűtési vagy hűtési se­bességnek megfelelően) átveszi a berendezésnek az állan­dó sebességű változást fenntartó része, azaz a (3) mérőkészülék, a (4) különbségérzékelő egység és a (6) idő­ellenőrző egység, melynek kimenő jele alapján a (8) fűtésszabályozó a kívánt értéktől való eltéréssel arányos mértékben változtatja a fűtésfeszültséget (fűtés esetén csökkenti, hűtés esetén növeli), vagyis a szabályozás integ­rális típusú. A szabályozás átvételére, ill. visszaadására vonatkozó jelet a (8) fűtésszabályozó a (83) kimeneten át adja a (7) hőmérsékletprogramozó (73) bemenetére. Ha a folyamat lelassul, vagyis az adott változáshoz szük­séges idő nagyobbá válik a beállított értéknél, a berendezés a követelményektől függően vagy azonnal visszatér az adott fűtési sebességre, vagy fokozatosan tér vissza arra. Az azonnali visszatérésnél a (7) hőmérséklet­­programozó rögtön visszakapja a szabályozást, amikor az adott változáshoz szükséges idő nagyobbá válik a beállított értéknél. Ebben az esetben a program a megadott sebesség­gel az (1) kemencében pillanatnyilag fennálló hőmérséklet­től újra indul. A szabályozás átadása az állandó sebességű szakaszban igen sokszor lezajlik, míg a folyamat befejezé­sekor a hőmérséklet emelkedése már nem eredményezi a \ áltozás felgyorsulását, és a szabályozást ismét a (7) 1 őmérséklet-programozó veszi át, amíg egy esetleges kö­­\etkező folyamat meg nem indul. Ha a folyamat lelassulása után fokozatosan kívánunk visszatérni a programban megadott fűtési sebességre, a be­rendezés a fűtőfeszültség megfelelő változtatásával (fűtési program esetén növelésével) ismét növelni igyekszik a folyamat sebességét, és eközben a (8) fűtésszabályozó lépé­senként ellenőrzi, hogy az alkalmazott feszültség nem érte-e el azt az értéket, amely az (1) kemencében éppen fennálló hőmérséklettől indulva a programban megválasz­­t rtt maximális fűtési vagy hűtési sebesség eléréséhez lenne szükséges. Ha igen, a szabályozást a (7) hőmérséklet­­programozó veszi át mindaddig, amíg egy esetleges újabb folyamat meg nem indul. A 2. ábrán a (8) fűtésszabályozó egy példakénti kiviteli c lakjának tömbvázlata látható, amely alkalmas a program­ra való azonnali, ill. fokozatos visszatérés megvalósításá­ra. A (810) feszültségváltoztató egység bemenete a (8) fűtésszabályozó (81) bemenetét képezi, egyik kimenete a (840) vezérlőegység — előnyösen tirisztoros vezérlés — (841) bemenetére van kapcsolva, és másik kimenete a (8) fűtésszabályozó (83) kimenetét képezi. A (820) alap­­foszültség-beállító egység bemenete a (8) fűtésszabályozó (82) bemenetét képezi, egyik kimenete a (830) értéktároló (831) bemenetére, másik kimenete pedig a (840) vezérlő­­t gység (843) bemenetére van kapcsolva. A (830) értéktáro- 15 kimenete a (840) vezérlő egység (842) bemenetével, (832) bemenete pedig a (840) vezérlőegység egyik kimene­­tível van összekötve. A (840) vezérlőegység másik kime­­r ete a (8) fűtésszabályozó (84) kimenetét képezi. Amikor a szabályozást a (7) hőmérséklet-programozó végzi, a (820) alapfeszültség-beállító a (7) hőmérséklet­programozóról a (82) bemeneten át érkező jelnek megfele- I5en beállítja az alapfeszültséget, amely a (830) érték­­tirolón át a (840) vezérlőegységre kerül, amely ennek megfelelően vezérli a fűtést. Ha a folyamat gyorsul, azaz az adott változáshoz szüksé­ges idő kisebbé válik a beállított értéknél, a (6) időellenőr­ző egységről a (81) bemeneten át kapott jelnek megfelelően £ (810) feszültségváltoztató egység jeletad a (83) kimeneten ét a (7) hőmérséklet-programozóra, és a (841) bemeneten ét a (840) vezérlőegységre. A további működésre két változatot ismertetünk. Az egyiknél a (810) feszültségváltoztató egységről kapott jel látására a (7) hőmérséklet-programozó kikapcsolódik. A (830) értéktároló a (832) bemeneten át felveszi a (840) vezérlő egységnek a fűtőfeszültséget meghatározó előző ér­­t ékét, és a (842) bemeneten át a következő lépésben vissza­­í dja a (840) vezérlőegységre. Ezt az értéket a (810) feszült­ségváltoztató egységről érkező jel úgy változtatja, hogy a ( 840) vezérlőegység által szolgáltatott fűtőfeszültség olyan 1 őmérsékletet biztosít, amelynél fennmarad az állandó átalakulási sebesség. Ha a sebesség csökken, és az adott \ áltozáshoz szükséges idő nagyobbá válik a beállított érték­nél, a (810) feszültségváltoztató egységről kapott jel hatásá­ra a (7) hőmérséklet-programozó ismét átveszi a szabályo­zást, és azonnal a programban megadott fűtési sebességre tír vissza. Ennél a változatnál nincs szükséga2. ábrán fel­­t intetett kapcsolatra a (820) alapfeszültség-beállító egység és a (840) vezérlőegység (843) bemenete között. A másik változatnál a (810) feszültségváltoztató egység működésbe lépése után hasonló folyamat megy végbe, mint cz előző változatnál, de a (7) hőmérséklet-programozó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents