183834. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés áramirányítós szinkron motor indítására és üzemeltetésére

1 183 834 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés áramirányítós szinkron motor indítására és alacsony fordulatszámon tör­ténő üzemeltetésére. A kapcsolási elrendezés kommutá­­ciós fojtótekercsen, vagy transzformátoron keresztül válta­kozó áramú hálózathoz csatlakoztatható vezérelhető hálózati áramirányítót, simító fojtótekerccsel párhuzamo­san kötött nulltirisztorból álló közbenső egyenkört, szink­ron motorhoz csatlakoztatható gépoldali áramirányítót, és a vezérelhető hálózati áramirányító, a nulltirisztor, vala­mint a gépoldali áramirányító megfelelő időben történő gyújtására alkalmas vezérlő-kört tartalmaz. Az áram­irányítós szinkron motor indításakor nehézséget okoz az, hogy alacsony fordulatszámon (kb. a névleges fordulat­szám 10 . . . 15 %-áíg) kicsi a szinkron motor indukált fe­szültsége ahhoz, hogy az ohmos feszültség esések ellenére a gépoldali áramirányító kommutációja befejeződjön. Indításra és alacsony fordulatszámon történő üzemelte­tésre többféle kapcsolási elrendezés ismeretes. A legelter­jedtebb megoldás az, hogy a gépoldali áramirányító kom­­mutálásakor a vezérelhető hálózati áramirányítóval megszűntetik az áramot, és így a kommutálás árammentes állapotban történik. Az áram megszűnését a nulltirisztor begyújtásával siettetik. Ilyen kapcsolási elrendezés ismertetése található pl. a Technische Mitteilungen AEG—Telefunken 63 (1973) 4, 141 .. . 148 oldalán, a Proc. IEE Vo. 125 No. 2 1978. Febr. 113 .. . 120. oldalán, a DT— PS 642 628ésaDTl 563 471 számú német szabadalmi leírásban stb. E kapcsolások kö­zös jellemzője, hogy indításkor az alacsony fordulatszá­mon történő üzemeltetés esetén a gépoldali áramirányító kommutációjának és a nulltirisztor begyújtásának az idő­pontja a szinkron motor forgórész helyzetétől függ, és füg­getlen a vezérelhető hálózati áramirányító gyújtásától. A simító fojtótekercsre, és így a nulltirisztorra is, a vezérel­hető hálózati áramirányító és a gépoldali áramirányító egyenfeszültségének különbsége jut, melynek pillanat értéke a hálózati áramirányító ütemszámának megfelelő frekvenciával pozitív és negatív értékeket vesz fel. A null­tirisztor csak olyankor gyújtható, amikor vezető irányú feszültség jut rá. A fenti megoldások esetén azonban a nulltirisztor gyújtá­sának időpontja független a nulltirisztorra jutó feszültség polaritásától, így a biztos gyújtás érdekében hosszabb gyújtóimpulzust kell adni, mint amennyi ideig maximáli­san zárófeszültség juthat a nulltirisztorra. Ez feleslegesen túlméretezett impulzus transzformátort, vagy bonyolult gyújtókört igényel. A kommutáció megtörténte után a null­­tirisztort ki kell oltani, és a közbenső egyénkor áramát a kommutáció előtti értékre kell visszaállítani. Mivel ez az időpont is független a hálózati feszültségtől, és a vezérelhe­tő hálózati áramirányító gyújtásától, így az áram túllendü­­lés nélküli visszaállítása, csak a hálózati áramirányító holtidejének megfelelő időállandóval történhet. A hosszú áramszünet egyrészt nyomatékcsökkenést okoz, másrészt korlátozza az elérhető fordulatszámot. A fenti nehézségek kiküszöbölhetők, ha a nulltirisztor gyújtását, és így a gépoldali áramirányító kommutációját a nulltirisztorra jutó nyitóirányú feszültséghez szinkronoz­­zuk. Ilyen megoldást ismertet a DT 21 12 185 B2 számú né­met szabadalmi leírás, amely szerint a nulltirisztor gyújtá­sának időpontját egy vezérlő egység a forgórész helyzetéből, a hálózati feszültség nullátmenetéből és a ve­zérelhető hálózati áramirányító gyújtóegységének vezérlő jeléből határozza meg. Az áram megszűnéséig egy időtag maximális inverter üzembe vezérli a hálózati áramirányító gyújtóegységét. A szabályozás dinamikájának javítása érdekében e nulltirisztor áramát külön áramváltó érzékeli. Az idézett leírás megvalósítása bonyolult és az üzembe helyezése nehézkes. Gyakorlatilag a vezérelhető hálózati áramirányító gyújtóegységével egyenértékű kapcsolás megismétlését teszi szükségessé, amelynek karakteriszti­káját pontosan kell illeszteni a gyújtóegység karakteriszti­kájához. A gyakorlati esetekben az áramszünet ideje hosz­­szabb, mint az elérhető minimum. A találmány célja olyan megoldás biztosítása, amelynél a nulltirisztor gyújtása a megfelelő időpontban történik, az elérhető legrövidebb az áramszünet ideje és e kapcsolási el­rendezés egyszerűen megvalósítható. A találmány a következő felismerésen alapul: Amint ezt később még megmutatjuk, a gyakorlatban elő­forduló esetekben a legrövidebb elérhető áramszünet a ve­zérelhető hálózati áramirányító egy ütemének idejéig tart. így a gépoldali áramirányító kommutációját a hálózati áramirányító gyújtásához kell szinkronozni. Tehát nem ér­demes arra törekedni, hogy a nulltirisztort pontosan a ráju­tó nyitóirányú feszültség nullátmenetekor gyújtsuk. Ehe­lyett ha parancs érkezik a gépoldali áramirányító kommu­­tálására, akkor a nulltirisztort csak akkor kell gyújtani, amikora vezérelhető hálózati áramirányító is kommutálna. Ilyenkor a nulltirisztor biztosan gyújtható, mert az egyenáram ilyenkorcsökken, és így a simító fojtótekercsen a nulltirisztor számára nyitóirányú feszültség indu­kálódik. A nulltirisztor gyújtását ténylegesen úgy hajtjuk végre, hogy a gépoldali áramirányító kommutálására érkező parancs után a vezérelhető hálózati áramirányító gyújtó­­egységének soron következő gyújtóimpulzusát átkapcsol­juk a nulltirisztorra. A nulltirisztor begyújtása után a gyúj­tóegység kimenetét visszakapcsoljuk a vezérelhető hálózati áramirányítóhoz. Ahhoz, hogy az áramszabályozó kimenete — a gyújtóegység vezérlőjele — az áramszünet ideje alatt se változzon, az áram ellenőrző jelet az áramszü­net ideje alatt is biztosítani kell. Ez tartó-követő egységgel valósítható meg. Az átkapcsolókatés a tartó-követő egysé­get indítási logika vezérli, amely a vezérlőj eleket a vezérel­hető hálózati áramirányító gyújtóimpulzusaiból, a nullti­risztorra adott gyújtóimpulzus megszűnéséből és a gépoldali áramirányító kommutálására adott parancsból határozza meg. Az indítási logika külső jellel letiltható. Összefoglalva tehát a találmány olyan kapcsolási elren­dezés áramirányító szinkron motor indítására és üzemelte­tésére, amely váltakozó áramú hálózathoz kommutációs fojtótekercsen vagy transzformátoron és áramváltón ke­resztül csatlakoztatható vezérelhető hálózati áramirányí­tót, ehhez simító fojtótekerccsel párhuzamosan kötött null­tirisztort tartalmazó közbenső egyenkörön keresztül táplált szinkron motorhoz csatlakoztatható gépoldali áramirányí­tót, és annak gyújtás vezérlő egységét tartalmazza, továbbá a vezérelhető hálózati áramirányító gyújtóegységének kimenete egyrészt első átkapcsolón és első csatoló egysé­gen a vezérelhető hálózati áramirányítóhoz, másrészt második átkapcsolón és második csatoló egységen keresz­tül a nulltirisztorhoz kapcsolódik. A gyújtóegység bemenetéhez áramszabályozó kimenete csatlakozik, amelynek áramalapjel bemenete és ellenőrző­jel bemenete van, és az ellenőrző bemenethez az áramváltó kimenete egyenirányítón és tartó-követő egységen keresz­tül csatlakozik. Az átkapcsolok, valamint a tartó-követő egység vezérlő bemenetel indítási logika kimeneteivel összekötöttek. Az indítási logika egyik bemenete az első 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents