183828. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magas humusztartalmú trágya és talajjavító koncentrátumok előállítására
1 183 828 2 kezik be. Meglepő, hogy a huminsavak oldhatósága a komplex rendszerben megnő, és a kisózódással szembeni ellenállóképességük is fokozódik. Ez a felismerés annál is inkább meglepő, mivel kémiailag hasonló szerkezetű polimerek, pl. poliakrilátok és polimetakrilátok sem összeférhetők, a szóban forgó kopolimerek és a huminsavak, illetve a humátok pedig kémiailag alapvetően eltérő szerkezetűek. A viszonyok egzakt tárgyalása a párkölcsönhatási együtthatók ismeretét kívánná meg, ezek azonban a redszerek bonyolultsága következtében a tudomány mai állása szerint elméletileg nem számíthatók. A találmány szerinti szilárd halmazállapotú készítmények (granulátumok, illetve porózus tápanyagkorongok vagy pogácsák, tápkockák) előállításának alapja az a további meglepő felismerésünk, mely szerint a kopolimerekből, huminsavakból, illetve aktivált humátokból felületaktív anyagokból és adott esetben egyéb adalékanyagokból beszárítással készített szilárd jellegű koherens kompozíciók vízzel érintkezésbejutva — azaz a talaj nedvességének hatására—ismét feloldódnak. Ezafelismerés két szempontból is meglepő. Egyrészt ugyanis az lenne várható, hogy a kopolimer láncok poláris csoportjai között a fellépő intermolekuláris kölcsönhatások, hidrogénhidak és egyéb kéfniai jellegű kapcsolatok (pl. sókötés) révén olyan erős kötések jönnek létre, melyek csak erélyesebb külső behatás, pl. melegítés következtében szakadnak fel, másrészt várható lenne az is, hogy a kopolimer apoláris csoportjai közötti asszociáció is az oldódás ellen hat. Termodinamikai szempontból ugyanis a víz, illetve a talajban levő elektrolitokban dús közeg a kopolimerekre, legalábbis azok apoláris láncszakaszaira nézve rossz oldószernek tekinthető. Mivel a hidrofób láncszakaszok közötti kölcsönhatási energia nagyobb, mint ezeknek a láncrészeknek az oldószer molekuláival való kölcsönhatás energiája, ezért várható lenne, hogy a hidrofób blokkok között képződő asszociátumok a feloldódás ellen hatnak. A következőkben röviden ismertetjüka találmány szerinti eljárással előállítható termékek készítésének elvét. L Folyékony jellegű készítmények előállítása A kopolimerből, humuszsavból és/vagy állati eredetű hígtrágyák felhasználásával aktivált humátokból, felületaktív anyagból, előnyösen anionos tenzidből, pl. akilszulfátból, akilszulfonátból, dialkil-szulfoszukcinátból, alkilfenol-polietilénglikol-éterszulfátból, vagy nemionos tenzidből előnyösen zsírsav-polietilénglikol-észterből, zsíralkohol-polietilénglikol-éterből, alkil-fenol-polietilénglikol-éterből, valamint adott esetben egyéb tápanyagokból, pl. NPK műtrágyából, nyersfoszfátból, illetve további adalékanyagokból, pl. glicerinből vagy más többértékű alkoholból keveréket készítünk, majd az elegyhez folyamatos keverés mellett fokozatosan hígtrágyát és/vagy vizet adagolunk. A folyadékfázis adagolását addig folytatjuk, míg a rendszer szárazanyag-tartalma 0,5—35,0% közötti értéket ér el. Az így előállított híg terméket permettrágyaként vagy szuszpendált trágyaként használjuk, a koncetrátumot pedig — intenzív növénytermesztési kultúrák esetén — közvetlenül a talaj felületére vagy a talajba juttatjuk. 2. Szilárd jellegű készítmények előállítása a) Granulátum formájú termékek előállítása A kopolimer porból, huminsavból és/vagy állati eredetű hígtrágyák felhasználásával készített aktivált humátokból, felületaktív anyagból, előnyösen anionos tenzid porából, valamint adott esetben NPK műtrágyából, zeolitból és lignitporból vagy porított tőzegből száraz keveréket készítünk, majd a porkeveréket kissé megnedvesítve vízzel és/vagy hígtrágyával granuláljuk. A készítmények a talaj felső 10 cm-es rétegének tömegére vonatkoztatva 1—5 % mennyiségben alkalmazzuk. b) Porózus tápanyagkorongok, pogácsák, lemezek előállítása A kopolimerből, állati eredetű hígtrágyák felhasználásával készített és aktivált humuszanyagokból, felületaktív anyagból, előnyösen anionos és/vagy nemionos tenzidekből, valamint NPK műtrágyából és lignitporból kevés hígtrágya és/vagy víz jelenlétében képlékeny masszát készítünk A tömény diszperz rendszert peremes tálcákba töltjük ki és légáramban, enyhe melegítés mellett, beszárítjuk. A beszárítás során túlnyomást (1—5 atm) is alkalmazunk . Az így előállított tápanyaglemezeket a kívánt méretre daraboljuk és üvegházi kultúráknál, illetve cserepes növények termesztése esetén a gyökérzóna mélységében a talajba helyezzük. c) Magas tápanyagtartalmú tápkockák előállítása Tőzegből és/vagy virágföldből, NPK-műtrágyából, valamint adott esetben állati eredetű hígtrágyából és lignitporból készített humátokból természetes nedves állapotban keveréket készítünk (A-jelű keverék). A keverékhez fokozatosan a kopolimer, a huminsavak és/vagy humátok és a felületaktív anyag előnyösen anionos tenzid közös oldatát (B-jelű keverék) adagoljuk mindaddig, míg a rendszer az omlós nyirkos föld konzisztenciáját eléri (marokban összenyomva éppenhogy összetapad). Ebből az anyagból peremes tálcákban 3—10 cm-es rétegvastagságban összefüggő réteget alakítunk ki, vagy alkalmas berendezésben 5x5x5 cm-es kockákat készítünk, majd túlnyomással (1—5 atm) 40 ± 2 °C hőmérsékleten 3 órán át kondicionáljuk. Ezután enyhe légáramban szárítjuk és a légszáraz rendszert az alumínium sót tartalmazó stabilizált parafin emulzióval kiegészített B-jelű oldattal felületkezeljük. Az így kapott lapok, ill. kockák értékes növényi kultúrák magjainak csíráztatására, valamint palánták nevelésére különösen előnyösen használhatók. d) Huminsavak és aktivált humátok előállítása Tőzeget, fiatalkorú barnaszeneket 35:65 arányban az állattenyésztés hulladékát képező hígtrágyával keverünk oly módon, hogy a szilárd komponenseket a hígtrágyában szuszpendáljuk, előnyösen megfelelő frekvenciájú és intenz itású rázással, vagy koler malomban valódörzsöléssel. Az eljárás lényege, hogy az elszénült növényi sejtek a hígtrágyában megduzzadva a dörzsölés hatására megsérülnek, humusztartalmuk lúgos közegben oldható része a hígtrágyában feloldódik. Az oldódás előnyösen siettethető a hígtrágya K — Na — NH4 tartalmának mesterséges úton való pótlásával. A diszperz rendszer a találmány szerinti kopolimerekkel, ill. felületaktív anyagokkal stabilizálható és további adalékanyagok hozzáadásával pl. zeolit, komposzföld, stb. széles körben alkalmazható trágya és talajjavító koncentrátumok előállítására. A továbbiakban a találmány szerinti eljárás megvalósításának szemléltetésére néhány kiviteli példát adunk meg. Hangsúlyozzuk, hogy a példák a találmány alkalmazhatóságára vonatkozóan nem jelentenek semmiféle korlátozást. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
