183824. lajstromszámú szabadalom • Önzáró nyitó-csukó pánt üvegajtóra

1 183 824 2 szintessel hegyesszöget bezáró rugóvezető üreget képez­tünk ki. A zárócsúszka és a csuklópántra szerelt ún. gön­gyölt pánt közös erőtámadási pontjának az üveglap síkjáig, illetve a pánt belső rész alsó, vízszintes felületéig terjedő körív mentén megtett útja által alkotott „behúzási szöget” 5 a zárócsúszka kialakításával kétszeresére növeltük. Ezen műszaki intézkedések révén lágy zárást, könnyebb mozgást és az üveg gyakori törését teljes mértékben sikerült el­kerülni. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő önzáró 10 nyitó-csukó pántot részletesen a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével, a rajzokon látható hivatkozási számok alapul­vétele mellett ismertetjük. A rajzok közül az 1., 2. és 3. ábrák a nyitó-csukó pánt műanyagból ké­szült belső részét, annak kontúrvonalaival, 15 három nézetben mutatják be, a 4., 5. és 6. ábrák a zárócsúszkát elöl- oldal és felül­nézetben ábrázolják, a 7. ábrán a nyitó-csukó pánt testét a külső­résszel és a csúszópánttal összeszerelt hely- 20 zetben látjuk, a 8. ábrán látható A—A met­szővonal szerinti metszetben, a 8. ábra a 7. ábra szerint összeszerelt szerkeze­tet felülnézetben mutatja be. A 7. ábrán világosan megkülönböztethetők a találmány 25 szerinti önzáró nyitó-csukó pánt szerkezeti részei. Az (1) üveglap félköralakú elvégződéssel rendelkező kivágásába illeszkedik az üveglap belső, vagyis a bútor belseje felé mu­tató felületén a (2) pánt belső rész. E cél érdekében a (2) pánt belső rész (3) peremmel van kialakítva. Az (1) üveglap 30 külső felületén helyezkedik el a (4) pánt külső rész, mely­nek az üveglappal érintkező tartományában egy műanyag­ból készített (5) alátét van. A (2) pánt belső részt és (4) pánt külső részt két (6) rögzítőcsavar fogja össze. Ezek közül az egyik a (2) pánt belső rész végén, a másik (amely a rajzon 3 5 nincs ábrázolva) annak elülső részén egy menetes (7) bakba van belecsavarozva. Ez a kettős rögzítés a teljes konstruk­ció stabilitását biztosítja. A (2) pánt belső részben van ki­munkálva a két (8) rugóvezető üreg, melyekbe egy-egy (9) nyomórugó van oly módon beszerelve, hogy azok a (2) pánt 40 belső rész elülső, középső tartományában rögzített (10) zá­rócsúszka (11) tengelyéhez felfekvő (12) rugóvezető csapot fogják körül. A (10) zárócsúszkát három nézetben a 4., 5. és 6. ábrákon látjuk. A zárócsúszka profilos kialakítása révén tompaszö- 45 get bezáró, bütykös kiképzésű felületéhez fekszik fel az alsó (13) göngyölt pánt felső íve, amelynek rögzítése a (2) pánt belső rész testén keresztirányban kimunkált furatban levő (14) tengelyen van. A felső (15) göngyölt pánt rögzítése ha­sonló az alsó (13) göngyölt pánt rögzítéséhez. A két gön- 50 gyölt pánt a (16) csuklópánt megvezetését, illetve a (10) zá­rócsúszka mozgatását hajtja végre. A (16) csuklópánt középső részén van egy 16' beállítócsavar, amely a teljes konstrukciónak a padló és a bútor egyenetlenségei kom­penzálását hivatott elősegíteni. 55 A 7. ábrán szaggatott vonallal jelöltük a (17) behúzási szög ívét. A szaggatott vonal által meghatározott körív mentén mozog az alsó (13) göngyölt pánt felső vége, amely a (16) csuklópánt nyitás közbeni elmozdulásakor erőtáma­dási pontja a csuklópántnak, amely ekkor az erő karjának szerepét tölti be. Az alsó (13) göngyölt pánt a (10) zárúcsúsz­­ka bütykös felületén mozog, majd amikor a (16) csuklópánt derékszöget zár be az üveglappal, a (16) csuklópánt vége a (10) zárócsúszka alá „bepattan.’ ’ Ennek a lökésszerűen lét­rejövő mozgásnak erejét fékezi le az ajtó (üveglap) súlya, olyannyira, hogy a bepattanás könnyedén zajlik le. Hogy ez egyáltalán megtörténhessék, ahhoz arra van szükség, hogy — egyrészt a (10) zárócsúszka (11) tengelye létesítse egyedül a zárócsúszka forgástengelyét, — másrészt a (10) zárócsúszka és az alsó (13) göngyölt pánt egymással érintkező, körív alakú pályán történő moz­gása olyan mértékű legyen, hogy a (17) behúzási szöget biz­tosítsa, amely elégséges ahhoz, hogy a — vízszintessel hegyes szöget bezáró (8) rugóvezető üregben levő (9) nyomórugó káros feszültség nélkül, egye­nes vonalban fejthesse ki hatását. Ezen együttes műszaki intézkedések már az első minta­­példányok fárasztó kísérletein igazolták helyességüket és létjogosultságukat. A fentiekben részletesen leírt műszaki intézkedések ré­vén felépített önzáró nyitó-csukó pánt működtetési próbái alaitlágy, könnyű mozgás jött létre. A szerkezet élettartama megsokszorozódott, mert káros feszültségek az erőtáma­dásnak kitett alkatrészeken sehol sem keletkeztek. Ezzel sikerült a szerkezet mozgatásához szükséges erőt optimális mértékben megválasztani, illetve az erő irányát az optimális működést biztosító irányban előre megha­tározni. Szabadalmi igénypontok 1. Önzáró nyitó-csukó pánt üvegből készült ajtóra szerel­ve, amely két részből, mégpedig a pánt belső részből és pánt külső részből, továbbá a pánt belső részéhez tengelyek körül elforgathatóan kapcsolódó göngyölt pántok révén csatlakozó, a bútor fából készült belső falára erősített csuk­lópántból áll, míg a pánt belső részbe további tengely körül elforgatható módon kialakított zárócsúszka van besze­relve, azzaljellemezve, hogy a pánt belső részt (2) és a pánt külső részt (4) két rögzítőcsavar (6) fogja össze, míg a pánt belső részben (2) a vízszintessel hegyesszöget bezáró rugó­vezetőüreg (8) van kialakítva, amelyben elhelyezkedő nyo­mórugó (9) a zárócsúszka (10) tengelyéhez (11) felfekvő ru­góvezető csapot (12) veszi körül, végül, hogy a zárócsúszka (10) felső része az alsó göngyölt pánt (13) felső végének erő­támadási pontját képező felületéhez fekszik fel. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a pánt külső rész (4) fémből van ké­szítve. 8 db ábra Kiadja az Országos Találmányi Hivatal Felelős kiadó: Himer Zoltán osztályvezető Megjelenik a Műszaki Könyvkiadó gondozásában 86.972., Állami Nyomda, Budapest Felelős vezető: Mihalek Sándor igazgató i

Next

/
Thumbnails
Contents