183817. lajstromszámú szabadalom • Készülék ingamozgás létrehozására, különösen hintákhoz és bölcsőkhöz
1 183 817 2 kerék e nyíláson áthalad. A (46) reteszelőlemez alsó élét (46a) hivatkozási számmal jelöltük. A (47) támasztólemez hátsó felületén van a (34) rugalmas test rögzítve, amely pl. rugalmas müszivacs-darab lehet, és pl. ragasztással erősíthető a (47) támasztólemezhez. A 4. ábrán jól látható a (41) billenőtag és a (13) mozgatótest kapcsolatának a megoldása. A (13) mozgatótest egyik — a 3. ábrán jobb oldali — (16) oldallapja felül nyitott, lefelé menő (49, 50) nyílásokat tartalmaz, amelyek egymástól h távolságra vannak. Ez az h távolság valamivel kisebb, mint az 5. ábrán is látható (41) billenőtest k szélessége. A (49, 50) kivágások között van a (13) mozgatótest részét képező, trapéz alakú (45) határolólemez, amelynek alsó részéből két oldalt (44) bütykök nyúlnak ki. Ezekre a (44) bütykökre a (41) billenőtag (42) karjaiban kiképzett (43) lyukak lazán illeszkednek, úgyhogy a billenőtag a pontvonallal jelölt (35) geometriai tengely körül a 3. ábrán bejelölt b kettős nyílnak megfelelő irányokban ide-oda el tud fordulni. Ugyancsak a 3. ábrán látható, hogy a (36) geometriai forgástengely a v vízszintes sík alatt, amelyben az x hossztengely húzódik, e távközzel, vagyis excentricitással helyezkedik el; az x geometriai tengely és a (36) geometriai tengely egymással párhuzamosak. A (34) rugalmas test a (47) támasztólemez és a (45) határolólemez között helyezkedik el (3. és 4. ábra). A (32) léptetőszerkezet a rögzített helyzetű (14) szekrényhez kapcsolódik. E célra a szekrény (18) homlokfalában és lefelé nyúló (29) peremében, egymással szemben (51) lyukak vannak kiképezve (2. ábra), amelyekbe lazán illeszkednek a 6. ábrán részletesen, perspektivikusan is látható (52) billenőtag (40) bütykei, amelyek két ellentétes irányba nyúlnak ki a billenőtag (37) támasztólemezéből, és egyvonalba esnek. Ez a vonal a (52) billenőtag (35) geometriai forgástengelye, amelyet a 2. és 3. ábra mellett a 6. ábrán is pontvonallal bejelöltünk. Ez utóbbi ábrán egyébként jól látszik, hogy a (37) támasztólemez hátsó, felső felületéhez — például ragasztással — (34) rugalmas test van rögzítve, amely a (14) szekrény (28) fedelének belső felületéhez támaszkodik. A (37) támasztólemezből előrefelé egy íves (38) léptetőfog, valamint (39) biztosító-vezetőnyelv nyúlik előre. Amint a 2. ábrán látható, a (38) léptetőfog a (24) fogaskerék vonalában helyezkedik el, és annak (27) fogai közé illeszkedve alkalmas a fogaskerék reteszelésére, míg a (39) biztosító-vezetőnyelv a (31) rögzítőszerkezet (47) támasztólemezének vonalában, azt pl. a2. ábra szerinti nézetben átfedően helyezkedik el, és azzal érintkezésbe kerülve a (31) rögzítőszerkezet (38) léptetőfog által történő vezérlésének biztonságát fokozza, mivel a (31) rögzítőszerkezettel valamivel előbb kerül érintkezésbe, mint a (38) léptetőfog, így kiküszöböli azt az esetleges veszélyt, hogy a léptetőszerkezet és rögzítőszerkezet nem rendeltetésszerűen kerülnek kapcsolatba egymással (1. később). Középállásban a (46) reteszelőlemez felső éle h távolsággal a (38) léptetőfog (38a) homlokéle (6. ábra) alatt helyezkedik el, és ez a h távolság a (24) fogaskerék fogmélységének felel meg. A (35) geometriai tengely az x geometriai hossztengelyen átmenő függőleges síkhoz képest/excentricitással húzódik (3. ábra), vagyis az x geometriai tengellyel a (35) geometriai tengely párhuzamos, de az x tengelyen átmenő függőleges síkon kívül, attól / távolságban helyezkedik el. Az (52) billenőtag e (35) geometriai forgástengely körül a c kettős nyílnak megfelelő irányokban ide-oda képes mozogni. Az (53) lyukak a (14) szekrénynek az (1) állványhoz pl. csavarokkal történő rögzítését teszi lehetővé. A találmány szerinti berendezés a következőképpen működik: a (11) felhúzókar segítségével a (22) tekercsrugót felhúzzuk . Ekkor — a hinta középállásában — a (31) rögzítőszerkezet (46) reteszelőlemeze a (24) fogaskerék két (27) foga közé feszülve meggátolja a fogaskerék rugóerő hatására történő elfordulását. Ezt követően a hinta (4) ülőkéjét a tekercsrugó ereje ellenében hátrahúzzuk, miáltal a (13) mozgatótest is a C nyíl egyik (3. ábrán jobboldali) végállásába kerül. A (13) mozgatótesttel együtt a (24) fogaskerék is elmozdul , és a hátsó holtpont közelében a vele együtt elmozduló rögzítőszerkezet (46) reteszelőlemeze a helyben maradó (rögzített helyzetű) (14) szekrényhez csatlakoztatott lépterőszerkezet íves (39) biztosító-vezetőnyelvének, a (38) léptetőfognak ütközik, amely kényszermozgásával kiemel ! a (31) zárószerkezet (46) reteszelőlemezét a két (27) fogaskerékfog közül, ahol az előbb elhelyezkedett, és e (46) ] eteszelőlemezt pl. egy fogmélységny ire eltartj a a (24) fogaskerék külső burkológörbéjétől (-körétől). A (32) léptetőszerkezet (38) léptetőfogát viszont — amikor a (31) rögzítőszerkezet és a (32) léptetőszerkezet érintkezésbe kerül — a (35) rugalmas test a fogaskerék két (27) foga közé feszíti, így a (24) fogaskerék rögzített helyzete az (1) állványhoz kapcsolt (14) szekrényhez képest biztosítva van. Ekkcr, tehát amikor a (46) reteszelőlemez nincs a (27) fogak főzött, a (32) léptetőszerkezet (38) léptetőfoga gátolja meg a (22) tekercsrugó feszültségmentesülését. Ariikor a hátsó holtpontba húzott hintát elengedjük, a (12) mozgatótest elindul előre, a (32) léptetőszerkezet (38) léptetőfogán végigcsúszik a (31) rögzítőszerkeze't (46) reteszelőlemeze, végül beakad a (24) fogaskerék két (27) foga közé és ezzel a fogaskereket és a (13) mozgatótestet összeköti egymással, úgyhogy a mozgatótest és fogaskerék egy egységként lendülnek előre, és a (13) mozgatótest természetesen az (4) ülőkét is magával viszi a merev (5a, 5b) függesztőkarokkal való szilárd kapcsolata eredményeként. Amikor a (13) mozgatótest a 3. ábrán bejelölt irányban a fentiek szerint előre mozog, a (32) léptetőszerkezet (38) lépte tőfogát a (24) fogaskerék (27) fogai a (38) test rugalmas ereje ellenében kinyomják, azaz a (24) fogaskerék elfordulását a (27) fogak — alakjuknál és helyzetüknél fogva — nem gátolják. Az elülső holtpont elérése után a lendület a hintát, és vele a (13) mozgatótestet hátrafelé, az Enyíllal ellentétes irányba viszi, A hátsó holtpont közelében a (31) rögzítőszerkezet és (32) léptetőszerkezet ismét érintkezésbe kerül egymással, éa a már leírt módon egymásra hatnak, vagyis a (31) zárószerkezet a (32) léptetőszerkezet (38) léptetőfogát benyomja kçr (27) fogaskerék-fog közé, ugyanakkor a (31) zárószerkeze (46) reteszelőlemeze kikerül két másik (27) foga.kerék-fog közül. Ekkora (32) léptetőszerkezet akadályozza meg a (22) tekercsrugó feszültségmentesülését. A hátsó holtpontban a hátramozgás megszűnésének pillanatában a (22) rugóerő ereje lendíti előre a (13) mozgatótestet, amely a (24) fogaskerékkel együtt fordul el, mivel a fertiekben már leírt módon az előre lendüléskor a (31) zárószerkezet (46) reteszelőlemeze a (13) mozgatótestet a (24) fogaskerékkel összekapcsolja. Amikor tehát a (13) mozgatótest előre lendül, a (22) tekére <rugó feszültségmentesülését az gátolja meg, hogy a (24) fogaskerék a (13) mozgatótesthez képest rögzítve van, és ugyanez a helyzet a hátrafelé haladás egy részében is. Amikor a (31) rögzítőszerkezet és a (13) mozgatótest kapcsolata megszűnik, a (22) rugó feszültségtartásának a szerepét a rögzített helyzetű (14) szekrényhez tartozó léptető-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
