183814. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés elemi jelekből álló villamos jelhalmaz komponenseinek szinthelyes kijelzésére

1 183 814 2 A találmány tárgya eljárás és az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés, melynek segítségével elemi villamos jelekből álló jelhalmaz komponenseinek szinthelyes kijel­zését az ilyen célra ismert katódsugárcsöves kijelző eszkö­zökkel elérhető változatossággal, pontossággal és megjele­nítési minőnőséggel tudjuk megvalósítani olyan esz­közökkel, melyek a katódsugárcsöves áramkörhöz képest egyszerűbb felépítésűek, kevésbé kényes, robusztusabb építőelemekkel kialakíthatók, megfelelően kisebb hibaér­zékenységgel és ráfordításigénnyel. A találmány előnyös alkalmazási területe az ún. pano­ráma analizátor, ezért a továbbiakban ilyen alkalmazással kapcsolatban ismertetjük azt, de az ismertetésből kitűnik, hogy a találmány minden olyan alkalmazási helyen elő­nyös, ahol valamely — elemi villamos jelekből álló — villamosjelspektrum komponenseit úgy kívánjukmegjele­­níteni, hogy a kijelzés egyértelműen megjelölje egyfelől a komponens helyét a spektrumban és másfelől a komponens szintjének pillanatértékét vagy meghatározott törvénysze­rűség szerinti átlagértékét. A rádiótechnikában, főleg a vételtechnikában gyakori — és sokszor alapvető fontosságú — igény, hogy a készülék kezelője a valamely adóállomás frekvenciasávjában és an­nak közvetlen környezetében jelenlevő jeleket, jelhalma­zokat figyelemmel kísérni és azonosítani tudj a. Adott tarto­mányban levő jelspektrum figyelemmel kísérésére elterjedten alkalmazzák az ún. panoráma analizátorokat. A panoráma analizátor bemenetét antennával csatolt rádióvevőkészülék olyan pontjá(i)ra kapcsolják, melyekre még a figyelendő — a rádókészülék névleges vételi sávjánál szélesebb — sávba eső valamennyi jelkomponens eljut, vagyis a rádiókészülék egy vagy több frekvenciaszelektív fokozatának (sávszűrőinek) bemenetét megelőző pont(ok)ra. Kétszeres sáváttevéssel üzemelő szuperhetero­­din vevőkészülékben pl. a panoráma analizátor a II. közép­frekvenciás fokozat bemenetével van szokásosan csatla­kozva, s így az analizátor lényegesen nagyobb sávszéles­ségű jelhalmazt dolgoz fel, minta vevőkészülék demodulá­­tor eszközére bocsátott frekvenciasáv. A nagy sávszélességű jelhalmazt a panoráma analizáto­rok úgy dolgozzák fel, hogy ún. söprő oszcillátorral (vobu­­látor) a széles frekvenciasávú jelhalmazt a pillnatnyi frek­vencia emelkedő (vagy csökkenő) sorrendjében egymást követő keskenyebb sávonként bekeverik a megfelelően kes­kenyebb sávú, ún. panoráma szűrőbe, a szűrő kimenőjelét rávezetik katódsugárcsöves oszcilloszkóp függőleges elté­rítő lemezpárjának kapcsaira, míg a vízszintes eltérítő lemezpárra a söprő oszcillátor pillanatnyi frekvenciájával arányos egyenfeszültséget kapcsolnak. A jelhalmaz frek­venciaspektruma úgy jelenik meg a katódsugárcső ernyő­jén, hogy a vízszintes tengelyről a mindenkori frekvencia és a függőleges tengelyről a mindenkori frekvenciájú be­jövő jel amplitúdója olvasható le. A frekvenciaspektrum felbontását alapvetően befolyásolja a panoráma szűrő sáv­­szélessége, mely a söprő oszcillátor söprési sebességét is meghatározza, hiszen annak korlátot szab a szűrő lecsen­­gési ideje. Hapl. egy 200 kHz széles frekvenciasávot 1 kHz áteresztési sávú szűrővel kívánunk letapogatni, akkor — figyelembe véve, hogy gyakorlatilag a szűrő lecsengési ideje közelítően a sávszélesség reciproka — a söprő oszcil­látor a sávot nem söpörheti végig gyorsabban, mint 1/5 má­sodperc alatt, mert 1 kHz reciproka 1 ms, s így elemi (1 kHz-es) sávonként 1 ms lecsengési idővel számolva, a söprési ciklus időtartama: 220-1 ms = 200 ms = 1/5 s. Ez pedig a képernyő 5 Hz-es villogást okoz. Abból indulunk ki, hogy tulajdonképpen ennél kisebb felbontással is beérhetjük, hiszen az ilyen rendeltetésű ún. széles panorámának csak azt kell megjelenítenie, hogy valamely vett adó környezetében van-e más, eltérő frekven­ciájú, a vételi sávból már kieső jel. A söprési ciklus időtar­tamát általában úgy határozhatjuk meg, hogy kifejezzük a szűrőből B sávszélességéből leszármaztatott lecsengési idő és az ugyancsak a szűrőB sávszélességéből leszármaztatott A csatornaszám közötti függvény kapcsolatot. Az A csator­naszámot megkapjuk, ha meghatározzuk, hogy a figyelni kívánt Af frekvenciasáv a szűrő B sávszélességének hányszorosa. A fiiggvénykapcsolatot tehát olyan szorzat adja, melynek egyik tényezője a B sávszélesség reciproka, másik tényezője a Af frekvenciasáv és a szűrő B sávszéles­ségének hányadosa, így a söprési 71 ciklusidő: T =-L.AL=AL. s B B W A söprési 71 ciklusidő tehát közelítően arányos a felbon­tóképességet meghatározó elemi B sávszélesség négyzeté­nek reciprokával. A Af/B hányadost azért nevezzük N csatornaszakasznak, mert a fenti jellemzőkkel kialakított rendszer annyi különálló jelkomponenst képes megkülön­böztetni. Az átsöprési 71 ciklusidő legkisebb értékét úgy célszerű megválasztani, hogy már ne lépjen fel zavaróként észlelhető villogás a képernyőn, s ne kelljen annak kiküszö­bölésére különleges, költséges kiegészítő intézkedéseket tenni. Gyakorlatilag a 71 ciklusidő nem lehet kisebb, mint 1/100 s, vagyis 10 ms. Ha 200 kHz szélességű Af frekven­ciasávot 20 ms alatt akarunk átsöpömi, akkor a szűrő B sávszélességre a fent adott összefüggés szerint: B =V Af/T =V 200 • 103/2 • 10-1= 3,2 kHz. Ha pedig a Af = 200 kHz frekvenciasávot 10 ms alatt akarjukvégigsöpömi, a B sávszélesség megfelelően kb. 4,5 kHz. Az N csatornaszám az utóbbi esetben: Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a katód­sugárcső többszáz soros felbontóképességét ilyen jellegű feladatok gyakorlati megvalósítása során közel sem lehet kihasználni, annál is inkább, minthogy még ilyen mértékű felbontásra sincs mindig szükség, hiszen csak azt kell a megjelenített kép alapján eldönteni, hogy a vett állomás­sal szomszédos csatornákban van-e jel és ha igen, az milyen szintű a vett jelhez képest. Ezen túlmenően a katódsugárcső alkalmazása konstruk­ciós szempontból igen hátrányos korlátozó feltételeket vet fel: a katódsugárcsővel kialakított panoráma analizátort független készülékként kell megépíteni, mely szerkezeti­leg keret vagy állvány alkalmazásával építhető egybe a ve­vőkészülékkel. Ebben az esetben az ergonómiai feltételek is romlanak, a teljes rendszer nehezen áttekinthető, a keze­lő szeme váltakozva fordul az analizátor képemyőj e, illetve a vevőkészülék skálája, vagy frekvenciakijelzője felé, ez az „ugrálás” igen fárasztó. Korszerű vevőkészülékekben törekednek a panoráma jobb beillesztésére, megfelelően kisméretű katódsugárcsö­­vet választva. Ilyen pl. a Rohde—Schwarz cég ESM 500 vevőberendezése. Még a szokásoshoz képest kisebb 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents