183806. lajstromszámú szabadalom • Mérési elrendezés elektromágneses sugárforrások sugárzási energiájának a mérésére

1 183 806 2 szerű a tárcsát 60-os bordákkal ellátni. Az 1 abszorber anyaga feketített fém vagy grafit. A sugárforrásból kibo­csátott sugárzás hatására az 1 abszorber abenne elnyelődött energia következtében felmelegszik. Az így keletkezett hő a 2 hőelemeken keresztül egy 3 hőtárolóba áramlik át. A 2 hőelemek két vége között fellépő hőmérséklet különbség termofeszültséget hoz létre, amely feszültséget a 8 kiérté­kelő és mérő berendezés segítségével lehet megmérni. A 2. ábrán bemutatott mérési elrendezésnél jól látható, hogy a 2 hőelemek úgy vannak elhelyezve, hogy a sugárforrás által kibocsátott energia következtében létrejövő termofeszült­­ség az 1 abszorberben történő becsapódás szögétől függet­lenül van integrálva a felület mentén. A 2. ábra a találmány egyik előnyös kiviteli alakját mutatja. Ebben az esetben a 2 hőelemek 5 külső és 4 belső lemezei valamint a 6 hő­ellenállás, amelyet jelen esetben egy ellenállás híd képez, síkban elhelyezett vezető nyalábok formájában vannak ter­mikusán és villamosán szigetelő alaplapra felvíve. Ez a lap lehet például egy nyomtatott áramköri lemez is, ahol a 4 belső és az 5 külső lemezek valamint a 7 összekötő vezeté­kek maratással vannak megoldva. A 6 hőellenállás, illetőleg hőellenállás híd hőellenállás huzalból képezhető ki, és a maratott lemezes szerkezettel villamosán és termikusán vezető kapcsolatba hozható. Ezen kiviteli alaknak előnye, hogy a termoelektromos ha­tás erősebben érvényesül. Egy további előnyös kiviteli ala­kot képezhet a két előbb említett alak kombinációj a, vagyis amikor a 6 hőellenállás maratott vezetéknyalábok és/vagy hőellenálláshuzal együtteséből képezzük ki. A 2 hőelemek a fent ismertetett kialakítása egy olyan lehetőséget biztosít a mérés megvalósítására, amely minimális technológiai rá­fordítást és egyszerű mérési eljárást tesz lehetővé, továbbá a sugárforrás sugárzási tulajdonságainak a mérésére több mérőfej is alkalmazható. A nyomtatott áramköri lemezben kiképzett nyalábok megfelelő méretezésével igen jó hőszi­getelés, kis sugárzási veszteség és a mérés exakt reprodu­kálhatósága valósítható meg. A lecsengési időállandót a nyomtatott áramköri lemezen kiképezett nyalábok széles­sége alapján lehet meghatározni. Ezzel a mérési elrende­zéssel sugárimpulzust éppúgy lehet mérni, mint tartós su­gárzást. A mérési pontosság tovább növelhető, ha a környezeti hő­mérséklet zavaró hatásait, például a levegő hőmérsékleté­nek az ingadozását kompenzáljuk. Erre a célra a már ön­magában ismert különbségmérés elve alkalmazható. Egy ilyen mérőfejet mutat be a 3. ábra. Az ábrán látható mérőfej két 1 abszorberből, a mérőabszorberből és a refe­­renciaabszorberből, továbbá 2 hőelemből áll, és ezek az egyszerűbb technológiai megvalósítás érdekében valamint a reprodukálhatóság érdekében nyomtatott áramköri leme­zen vannak elrendezve, továbbá tartalmaz a mérőfej egy 3 hőtárolót. Ennél a kiviteli alaknál a 2 hőelemek 4 külső és belső le­mezes szerkezeteinek egyes lemezei körgyűrű alakúra van­nak kiképezve. Az 1 abszorber geometriai formáját tekint­ve többféleképpen is kialakítható. Mivel a mérés pontos­ságát az egyes lemezek száma határozza meg, előnyös, hogy ha a 4 külső és 5 belső lemezek száma egymással egyenlő. Az 1. ábrán bemutatott 1 abszorber vagy a 3. ábrán bemu­tatott két 1 abszorber egy rétegellenállás formájában fűtő­ellenállással látható el. Egy további változatot képezhet, amikor a fűtőellenállást egy tekercselt kivitelű ellenállás képezi. Ezáltal az egyes mérőfejeknek a hitelesítése ismert energia hozzávezetésével egyszerű módon megoldható. A 3. ábrán bemutatott különbségi elv alkalmazásával működő kapcsolási elrendezésnél, a második 1 abszorber, amely referencia abszorberként működik, meghatározott energia hozzávezetésével van ugyanarra a hőmérsékletre vive, mintáz 1 abszorber, azaz a mérőabszorber. A különb­ségi elv alkalmazásával kialakított mérési elrendezésnél a reagálási idő körülbelül kétszeres, a lecsengési időállandó pedig egy vagy két nagyságrenddel kisebb, mint a nem kü­lönbségi mérési elv alapján kialakított mérési elrendezés­nél. Ennek a mérési eljárásnak még további előnye, hogy a következő mérésig a Nullpont vándorlás elhanyagolható értékű. A 3. ábrán bemutatott mérőfejhez csatlakoztatható 8 ki­értékelő berendezés egyik előnyös kiviteli alakjának tömb­vázlata látható a 4. ábrán. Itt egy elektronikus, vezérelt kompenzációs eljárást ismerhetünk meg. A tömbvázlat tar­talmaz 10 mérőerősítőt, 11 A/D átalakítót, 12 kapuáram­kört, 13 óragenerátort, 14 számlálót, 15 feszültséggenerá­tort, valamint 16 hitelesítő generátort, amelyek 7 összekötő vezetékkel vannak összekapcsolva egymással. A 8 kiérté­kelőberendezés villamos vezetékei, 7 összekötő vezetékek a 2 hőelemhez a mérőfejen belül vannak csatlakoztatva. Az 1 abszorberek (mérő- és referenciaabszorber) ebben az esetben kúpalakúra vannak kialakítva. A 17 ellenállások jelképezik a fűtőellenállást, amely fűtőellenállás a mérési képesség helyreállításának hitelesítésére van az 1 abszor­­berre felvíve. A17 ellenállás szintén villamosán van a 8 ki­értékelő berendezéssel összekapcsolva. A 11 A/D-át­­alakító feszülség-idő átalakítóként működik és ez az átala­kító a jellel a 12 kapuáramkört vezérli, amely 12 kapuáram­kör 14 számlálóra van csatlakoztatva, és amely 11 A/D- átalakító kimenete ugyanekkor a 15 feszültséggenerátort is bekapcsolja, azaz az 1 abszober, amely referenciaabszor­­berként működik a 17 ellenálláson keresztül ugyanazt az energiát megkapja egy rövid áramimpulzus alakjában. A mérőfej abszolút hitelesítésére van a mérési elrendezésbe a 16 hitelesítő generátor beépítve. Az ismertetett mérési el­járás segítségével valamint a mérőfejnek a leírt kiviteli alakban történő elhelyezésével az elektromágneses sugár­forrás összenergiája gyorsan és pontosan meghatározható. A sugárforrás összenergiája mellett gyakran szükség van arra, hogy meghatározzuk, hogy az összenergia a 9 sugár­nyaláb keresztmetszete mentén milyen formában oszlik meg. Ez azt jelenti, hogy a 18 sugárforrástól egy távolabbi térben a sugárzás divergenciáját kell mérni. Egy erre a célra kialakított mérési elrendezés látható az 5. ábrán. Az 5. ábrán látható kiviteli alaknál az elektromágneses 18 sugáforrás 19 sugarának mentén legalább két 22 mérőfej van elhelyezve, ahogyan ez az ábrán jól megfigyelhető. A jobb áttekinthetőség érdekében csak az 1 és 1’ abszorbe­­reket ábrázoltuk a sugárzás síkjára merőlegesen és a ke­resztmetszettel párhuzamos metszetben. Jelen esetben két 22 mérőfej van az összenergia és a sugárzás divergenciájá­nak mérésére a mérési elrendezésben elhelyezve. Azonban a mérés megvalósítására tetszőleges számú mérőfej is al­kalmazható. A 22 mérőfej 1 abszorbere, amely a 18 sugár­forrástól legtávolabb fekvő 22’mérőfej van elhelyezve, kö­zépen egy 20 nyílással van ellátva. A 20 nyílás nagyságát a kívánt térszög határozza meg, amelyben a 18 sugárforrás energiaeloszlását kívánjuk mérni. A 22’mérőfej, amely az utolsó mérőfej, 1 abszorbere az elektromágneses sugárfor­rás energiatartamának regisztrálására szolgál, mégpedig annak az energiának, amely minden akadály nélkül halad keresztül az 1 abszorber 20 nyílásán. Egy központi 21 kiér­tékelő egység van kiképezve az egyes 8 kiértékelő egysé­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents