183800. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványi olajat tartalmazó iszapok felhasználására égetett agyagipari termékekben
1 183 800 2 A találmány a különböző területeken keletkező ásványi olajat tartalmazó iszapok ártalommentes elhelyezését szolgálja olymódon, hogy miközben a környezetkárosító anyag megsemmisül, az égetés során az iszapban rejlő energia hasznosul. Egyre nagyobb gondot jelent a különböző szennyező anyagok ártalommentes elhelyezése. Kiemelt gondok között szerepel a vizeket érő, közvetlenül vagy közvetetten keletkezett szennyezések megakadályozása. A termelő üzemeknek egyre jelentősebb gondot és költséget jelent a kömy zetvédelmi előírások betartása. A megfelelő tisztítást biztosító berendezések jelentős anyagi áldozatokkal fokozatosan megépülnek és az esetek nagy részében jól is üzemelnek. Ez azt eredményezi pl. a szennyvíztisztítás terén, hogy a megtisztított víz ártalom nélkül a befogadóba vezethető. A tisztítás melléktermékeként visszamarad kisebbnagyobb mennyiségben a szennyvíziszap, mely a legtöbb esetben koncentráltan tartalmazza a szennyező anyagot. Különösen nagy gondot jelent azoknak a szennyvíziszapoknak az elhelyezése, melyekmérgeket, vagy egyéb nehezen vagy egyáltalán nem bomló, az élővilágra különböző módon káros, illetve károsító anyagot tartalmaznak. Ilyen károsító anyagokat tartalmazó iszap az olajos iszap is. Az olajos iszapok környezetből való ártalommentes kivonásának jelentőségét az is mutatja, hogy egy liter olaj mintegy 1000 m3 vizet tud elszennyezni. Ezen iszapok elhelyezésére, illeve az olajszennyezés megakadályozására sok megoldást dolgoztak már ki, melyeknek mintegy összefoglalását adja a kidolgozás alatt lévő MI-10 293—82. sz. műszaki irányelv: „Az olajos iszap elhelyezésének vízvédelmi követelményei” címmel. Az irányelv-tervezet szerint:,, A mérgező anyagoktól mentes olajos iszap ártalmatlanításának lehetőségei: — az olaj visszanyerése, újrahasználása és a maradék iszap elhelyezése, — égetés és az égetési maradék elhelyezése, — visszasajtolás, — szétterítés talajon és természetes lebontás, — deponálás.” A fenti sorrendben az olajos ártalommentes elhelyezésével kapcsolatban a következőket találjuk: — A szennyvíziszap megsemmisítésére folyamatos eljárást határoz meg a C 02 C3/00 NŐSZ szám alatt nyilvántartott NSZK 1642423 lajstromszámú szabadalmi leírás. Eljárásunknál részben általánosabb mert mindenfajta szennyvíziszapra vonatkozik, de magát az iszapot égeti el egy berendezésben és nem keveri agyaghoz, továbbá az égetési maradék elhelyezéséről külön kell gondoskodni. Az NSZK 1925854 lajstromszámú (C 04 B 31/20 NSZO) szabadalmi leírásban a téglanyersanyagba bitument kevernek, de nem szennyezőagyag elhelyezési, hanem technológiai céllal, hogy a termék minőségét speciális célokra alkalmassá tegyék. Eljárásunknál viszont feltétel, hogy a termék minősége ne változzon káros mértékben. — Olajos iszapok visszasajtolására megítélésünk szerint csak az olajbányászat területén és a bányászat során keletkezett anyagok esetén kerülhet sor. — A talajon történő szétterítés és természetes lebontás lehetőségét használja fel a 174531 lajstrom számú (NSZO f A. 01 N 7/H) szabadalmi leírás, mely szerint az olajos iszapot meghatározott mennyiségben szétterítik mezőgazdaságilag műveltterületen és ott beszántják. Az olajtartalom a talajban bizonyos idő után aerob körülmények között lebomlik a vizsgálatok szerint. A technológia szerint a szántóföldet meghatározott időnként vizsgálni kell, hogy a lebomlás mértékét és újabb olajos iszap mennyiség kihelyezésének a lehetőségét meghatározzák. Eljárásunk másjellegű megoldást ad, mivel a termék nyersanyagába bekeverve azzal együtt kiégetésre kerül és így az égetés során megsemmisül. — A deponálás helyigényes, és végeredményben nem ad végleges megoldást. A találmány az alábbi felismerésen alapszik: — Olajos iszap éghető anyagot tartalmaz, melynél, ha az éghető anyagot kivonjuk — elégetjük — káros hatása is megszűnik. — Az égetett agyagipari termékeknél a felhasznált alapanyag nem egy homogén anyag, hanem a kitermelés során kismértékben változó, mely változás azonban nem befolyásolja jelentős mértékben a termék minőségét, tehát mesterségesen is bekeverhető kismennyiségű nem — agyagásvány. — A téglagyártás során alkalmazni szoktak szénport adaléknak részben a termék égetéséhez szükséges égéshő részbeni biztosítása céljából, részben azért, hogy a termék porozitását növeljék. Eljárásunk a felismerések alapján a következő: Az iszapot a téglagyártásnál használt agyaghoz keverjük olyan mértékben, ahogyan a formázhatóság azt megkívánja, illetve megengedi. Tekintettel arra, hogy a formázhatóság megfelelő víztartalom mellett lehetséges az agyaghoz adható iszap mennyiségét az alapanyag (agyag) és az iszap víztartalma határozza meg. Az agyaghoz így a technológia során nem kell már vizet adagolni, vagy csak kisebb menynyiségben. Kísérleteink során az iszap agyaghoz keverésé-, nek optimális aránya 5—10 % között mutatkozott. Az eddig végzett olajos iszappal történt laboratóriumi és félüzemi kísérletek azt bizonyítják, hogy az agyagba kevert iszapnak nincs minőségrontó hatása a kiégetett téglaipari termékre —az előírt minősítő szempontok alapján. A bányából kitermelt agyaghoz az iszapot hozzákeverjük, ezzel szükség szerint kiváltjuk a szénpor adagolást is. A nyerstégla előállításához szükséges további agyagmegmunkálás a helyileg alkalmazott technológia szerint történik. Nem szükséges a tégla kiégetésénél alkalmazott technológia módosítása sem. A kész tégla laboratóriumi vizsgálata alak, méret vizsgálat alapján, vízfelvevőképesség, valamint nyomószilárdsági vizsgálatok alapján közel megegyezett a controllal. Mivel az agyagba történő bekeverés kb. 10 % alatt—vizsgálataink szerint — csupán az agyag és iszap víztartalmának függvénye, célszerű a minél szárazabb anyag téglagyárba történő szállítása, részben a szállítási, részben a fogadási költségek csökkentése miatt. Amennyiben az olajos iszap víztartalma magas és azt mechanikus úton vagy szikkasztással csökkenteni nem tudjuk és így nem alkalmas az alapanyagba történő bekeverésre — mivel ennek is magas a víztartalma —, duzzasztott perlitet keverünk hozzá. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
