183790. lajstromszámú szabadalom • Kéthengeres sűrűanyag-szivattyú, előnyösen beton-szivattyú, amelynek hengeroldali számüveglapja előtt ide-oda lengő kapcsoló szerve van
1 183 790 2 tői a kiviteli alaktól eltérően a 14 metszőgyűrű egy közben - ső gyűrűben lehetne ágyazva. A 14 metszőgyűrű 15 vezetékben helyezkedik el, amely a 3 kapcsolószerv hengero'dali 16 végében van kiképezve. A 15 vezeték a 3 kapcsolószerv 16 végén lévő 17 hengerfelületből valamint a 14 metszőgyűrűn kialakított megfelelő 18 hengerfelületből áll. Üzem közben a 14 metszőgyűrű rendes körülmények között „a” hosszával a 15 vezetékbe merül. A 19 és 20 ütközőfelületek, amelyek a 3 kapcsoló szerv 16 végének honilokoldalán, illetve a 14 metszőgyűrű egy külső 21 gyűrű peremén vannak kialakítva, ütközőkként szolgálnak, amelyek a 14 metszőgyűrű bemerülő hosszát határolják. Az 1. és 2. ábrán bemutatott találmány szerinti kiviteli alaknak működés szempontjából lényeges részeit a 3. ábra mutatja. A 14 metszőgyűrű a 3 végkapcsolószerv végállásaiban az 1 ill. 2 nyílások egyikét körülzárja. Ha a kapcsolási folyamat folyamán lengőmozgás történik, mindenek előtt rövid idővel a végállás elérését megelőzően le kell választani azt a szállítandó anyagot, amely a 14 metszőgyűrű és a 9 szemüveglap közé szorul. Hogy az eközben fellépő vágómozgásoknál, amelyek a 14 metszőgyűrű és a szemüveglap között jelentkeznek, a 14 metszőgyűrű tömítő felfekvését bitosítsuk a 14 metszőgyűrű csak rövid, nevezetesen az , ,a’ Lval jelölt hosszon van vezetve és a továbbiakban pedig egy gumirugalmasságú 23 gyűrűsrugón támaszkodik. A 23 gyűrűsrugó kezdeti keresztmetszete derékszögű négyszög. A 23 gyűrűsrugó oly módon van elrendezve, hogy a derékszögű négyszög rövidebb 24 ill. 25 oldalai sugárirányban helyezkednek el, míg a derékszögű négyszög hosszabb 26 ill. 27 oldalai axiális irányban vannak elhelyezve. A 23 gyűrűs rugót beépítésénél mechanikailag axiálisan előfeszítjük. Ezáltal a 23 gyűrűs rugó ívalakban deformálódik a két ülése közötti szabadon fekvő rész felületén. A 23 gyűrűsrugó ülése egyrészt a vezető 17 hengerfelület hengeres 29 nyúlványából áll, amely ennek megfelelően axiálisan folytatódik, továbbá a sugárirányú 30 ill. 31 felületekből, amelyek a kiviteli példaként bemutatott alaknál a 3 kapcsolószerv, illetőleg a 14 metszőgyűrű alámetszéseiből képződnek. Ezáltal valamennyi kiviteli alaknál, mint ahogy ezt például a 4. ábra mutatja, a 3 kapcsolószerven illetve a 14 metszőgyűrűn gyűrűs nyúlványok 33, 34 vannak és ezek egymással szemben fekvő oldalakon üléseket képező 30 és 31 felületeket szolgáltatnak a gumirugalmasságú 23 gyűrűs rugónak részlegesen átfedezett 35, 36 részfelületei számára. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál ezek szerint gyűrűs 33 és 34 nyúlványok között belül 28 részfelület marad szabadon és ennek megfelelően erre hidrosztatikus nyomás hat. Ezért a szivattyúlöket folyamán a 14 metszőgyűrűt mind a 23 gyűrűs rugó mechanikus előfeszítése, mind pedig a 23 gyűrűs rugónak 14 metszőgyűrűn kiképzett ülésein a szállítandó anyag hidrosztatikus nyomása követi jztében fellépő terhelés a 9 szemüveglapra nyomja. A 15 vezeték meghatározza a Dz központosító átmérőt. A 14 metszőgyűrű felfekvő felületének belső határolását a szemüveglapon a Di átmérő határozza meg, míg ezen felfekvő felület külső határolását Da átmérő adja. Megfelelő pontossággal a következőkből lehet kiindulni: mindaddig, amíg a Dz központosító átmérő a felfekvő felület külső átmérőjéhez közelebb végződik, hidrosztatikus 4 nyomástöbblet keletkezik a 14 metszőgyűrűnek a 9 szemüveglapra való rászorítása irányában. Ha a Dz központosító átmérő ezt a felfekvő felületet felezi, nyomásegyensúly áll fenn. Amennyiben a Dz központosító átmérő még kisebb, hidrosztatikus nyomáskülönbség keletkezik, amely a 14 metszőgyűrűt igyekszik a 9 szemüveglapról leemelni. Ezáltal a 23 gyűrűs rugó előfeszítése által előállított erőt hagyhatjuk, hogy egyedül hasson, vagy pedig azt hirosztatikusan kiegészíthetjük. Ha elégséges 32 illesztési játékot hagyunk azon a helyen, amelyet a 3. ábrán mutatunk be, a 9 szemüveglapon, illetve a 14 metszőgyűrűnek a szemüveglap felé fordított 37 tömítő felületén fellépő kopásnál a 14 metszőgyűrű támolygó mozgást végezhet és ezáltal mind új állapotban, mind pedig előrehaladott kopási állapotban teljes felületi felfekvést biztosíthat. A hidrosztatikus erőket a 3. ábra mindenkor alsó rajzán rajzoltuk be. Ezek szerint a 14 metszőgyűrúnek hengeres 38 belső felülete van. Míg 14 metszőgyűrűnek 39 hátoldalát, amely a 29 felületig hidrosztatikus nyomással van terhelve, sugárirányban a hidrosztatikus nyomás lényegileg egyenletesen terheli, ez a hidrosztatikus nyomás — amint azt a 40 görbe 41 elülső oldala mutatja — belülről kifelé csökken. Az eredő erőket 42 és 43 nyilak szemléltetik; felismerhető, hogy a hidrosztatikus erők, amelyek a 9 szemüveglap felé a 42 nyíl által jelzett irányban a 14 metszőgyűrűt terhelik, nagyobbak mint a 43 nyű irányában ható erők. A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a 14 metszőgyűrű 41 homlokoldalán lévő kúpalakú 44 kimunkálás következtében a 14 metszőgyűrűre leemelő értelemben ható, a 45 nyíllal jelzett erő kb. ugyanakkora, mint a 46 nyíllal jelzett erő. A 14 metszőgyűrűre azonban a 47 és 49 nyilakkal jelzett erők is hatnak, amelyek azonban lényegileg kiegyenlítettek. Ilyen módon a 23 gyűrűs rugó előfeszítő ereje által a legtöbb szállítandó közegnél elégséges tömítettséget és különösen csekély kopást érünk el. Az 5. ábra szerint a 14 metszőgyűrű előfeszítő erői kb. a 3. és 4. ábra szerinti előfeszítő erők nagysága között vannak. Az 50 és 51 nyilakkal jelzett erők ki vannak egyenlítve. Az 52 és 53 nyilakkal jelzett erők nem azonos nagyságúak. Az 52 nyíl szerinti erő a 14 metszőgyűrűt hidrosztatikusán a 9 szemüveglapra szorítja. Egyidejűleg a különösen röviden vezetett 14 metszőgyűrű az eltérő módon kialakított 23 gyűrűs rugó segítségével a 9 szemüveglap irányában hidrosztatikusán van terhelve és mechanikusan van előfeszítve. Egy 54 támasztógyűrű javítja a gumirugalmasságú 23 gyűrűs rugó mechanikus tulajdonságait és nagyobb illesztési játékot tesz lehetővé, amelyet 56 illesztési hézaggal ábrázolunk. Ilyen módon többek között a kapcsoló erőt a 3 kapcsolószervről a 14 metszőgyűrűre fémes érintkezés nélkül visszük át. A 6. ábrán látható kivitelnél a metszőgyűrű-vezetés a 17 és 18 henger felületek segítségével nem a 2. ábra szerintinek megfelelően van kialakítva azaz axiálisan a 23 gyűrűs rugó előtt, hanem axiálisan a 23 gyűrűs rugó mögött, míg a 19 ütközőfelület a 14 metszőgyűrű homlokoldalán van elhelyezve, és a 21 gyűrű-perem a 3 kapcsolószerv külső oldalán van kialakítva. Ezért az ellenfelületet képező 20 ütközőfelület az 1.—3. ábrák szerinti kiviteli alakokkal ellentétben a 3 kapcsolószerven van. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
