183743. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőrelágyuló műanyagból csövek hajlítására

1 183743 2 A találmány tárgya eljárás hőre lágyuló műanyag­ból készült csövek hajlítására. Ilyen csövek hajlítására ismert egy eljárás, amely­nek során a csőbe annak belső átmérőjénél kisebb át­mérőjű hajlékony betétet helyeznek, a hajlítandó csö­vet melegítéssel meglágyítják, majd a hajlékony betét­tel együtt a kívánt alakra hajlítják, végül a csövet — adott esetben mesterséges hűtéssel — lehűtik, és a meghajlított csőből kihúzzák a hajlékony betétet. Ennél az ismert eljárásnál hajlékony betétként acél­ból készült spirálrugót alkalmaznak, ami azzal a hát­ránnyal jár, hogy csak viszonylag nagy sugarú, rövid szárú ívek hajlíthatók, mivel különben hajlítás után a rugót nem tudják eltávolítani a csőből. Gyakran elő­fordul a rugó beragadása is, ha a cső anyagát a kelle­ténél jobban meglágyítják. Ezért a lágyítási fázis igen kényes része a technológiának, és jól begyakorolt sze­mélyzetet igényel. Vékonyabb falú csöveknél az is ko­moly problémát okoz, hogy a spirálrugó nyomot hagy a cső falában, ami nemcsak esztétikai szempontból hátrány, hanem a hidraulikai jellemzők romlása miatt is. Lényeges hiányosságot jelent ezen ismert módszer­nél az is, hogy a hajlítandó cső felmelegítése és lehűté­se az egész technológiai folyamat időtartamához vi­szonyítva igen sok időt vesz igénybe. Ismeretes az az eljárás is, amelynek során a hajlí­tandó csövet homokkal töltik meg, majd azzal együtt melegítik és hűtik. Ez a megoldás rendkívül energia­igényes, mivel az egész csövet (nemcsak a hajlítandó szakaszt), valamint a benne levő nagy tömegű és faj­hő jű homokot fel kell melegíteni és le kell hűteni. To­vábbi hiányosságot jelent, hogy a homokot tömöríte­ni is kell, és a keletkező homokpor ráadásul az egész­ségre is káros. A találmány célja a fenti hiányosságok kiküszöbö­lése. A találmány feladata olyan eljárás létrehozása, amellyel az eddigieknél lényegesen nagyobb termelé­kenységgel, kisebb energiaigénnyel és jobb minőség­ben hajlíthatók a hőre lágyuló műanyagból készült csövek, kevesebb és igénytelenebb élőmunkaszükség­let mellett. A feladat megoldása olyan eljárás hőre lágyuló mű­anyagból készült csövek hajlítására, amelynek során a hajlítandó csőbe annak belső átmérőjénél kisebb át­mérőjű hajlékony betétet helyezünk, a hajlítandó csö­vet melegítéssel meglágyítjuk, majd a hajlékony betét­tel együtt a kívánt alakra hajlítjuk, végül a csövet — adott esetben mesterséges hűtéssel, — lehűtjük, és a meghajlított csőből kihúzzuk a hajlékony betétet, és amelynél a találmány értelmében hőálló polimerből — célszerűen szilikongumiból — készült folytonos hengeres elemként kialakított előmelegített hajlékony betétet helyezünk a hajlítandó csőbe, a betétet leg­alább a melegítési fázis egy szakaszán benntartjuk a csőben, és a hűtési fázis kezdetén húzzuk ki abból. Előnyös, ha a melegítést sugárzó hővel végezzük. Előnyös továbbá, ha a hűtést a csőre permetezett hűtőfolyadékkal — célszerűen vízzel — végezzük. Egy másik előnyös foganatosítási módnál a kívánt alakra hajlított, még le nem hűlt csövet sablonba — célszerűen műanyagsablonba — helyezzük, és leg­alább a hűtési fázis egy szakaszán abban tartjuk. Egy további előnyös foganatosítási módnál a hajlí­tandó szakasz hosszával azonos hosszúságú betétet al­kalmazunk, és miközben az egyiket a hajlítandó cső belsejében tartjuk, a másikat előmelegítjük. Végül előnyös, ha egy adott cső hajlításával egyide­jűleg legalább egy további csövön melegítést, illetve hűtést hajtunk végre. A találmány szerinti megoldással lényegesen csök­ken a melegítési és hűtési idő, mivel a nagy tömegű be­tét már felmelegítve kerül a csőbe és hűtés előtt eltá­volítjuk abból, majd maradék hőtartalmát ismét hasznosítjuk, csak a csőnek leadott hőt kell ismét be­táplálni a betétbe, hűtéskor pedig a betét nélküli csö­vet kell csak hűteni. Elmarad a homokbetétnél szük­séges tömörítés, és nem lépnek fel a rugóból készült betétnél jelentkező problémák (alulról korlátozott ív­sugár, beragadás, kihúzási nehézségek, hullámos bel­ső és külső csőfal). Ily módon a hajlítási idő és költség töredék részére csökken, a minőség javul, jelentős élőmunkamennyiség szabadul fel és komoly energia­megtakarítás érhető el. Mivel a cső teljes keresztmet­szetében egyenletesen melegszik fel, nem maradnak káros feszültségek az anyagban, tehát a cső élettarta­ma nő. A betét egy mozdulattal könnyen kihúzható a meghajlított csőből. A találmányt az alábbiakban a csatolt rajzokon vá­zolt kiviteli példa kapcsán ismertetjük. Az la ábra az előmelegítési fázis előlnézetben: az lb ábra ugyanez oldalnézetben; a 2a ábra a hajlítandó cső lágyításának fázisa elölné­­zetben; a 2b ábra ugyanez oldalnézetben: a 3a ábra a hajlítási fázis kezdete előlnézetben; a 3b ábra ugyanez oldalnézetben; a 4a ábra a hűtési fázis kezdete előlnézetben; és a 4b ábra ugyanez oldalnézetben. Hajlékony szilikongumiból készült, rúd alakú 1 be­téteket sugárzó 2 hőforrással rendelkező 3 kemencé­ben előmelegítünk. A 3 kemencének három a, b, c sorban egymás alatt elrendezett I, II, III, IV rekeszei vannak. Az előmelegíteni kívánt 1 betéteket az a sor I, II, III, IV rekeszeibe helyezzük (la, lb ábra), majd a kellő (PVC cső hajlítása esetén 100—120 °C-os) hő­fok elérése után egy-egy hajlítandó 4 csőbe helyezzük át ezeket (2a, 2b ábra). Az előmelegített 1 betéteket tartalmazó 4 csöveket a 3 kemence b sorának I, II, III, IV rekeszeibe tesszük, miközben az a sor I, II, III, IV rekeszeibe további előmelegitendő 1 betéteket he­lyezünk. Az 1 betéteket tartalmazó 4 csöveket a 3 kemencé­ből kivéve 5 szerszámon a kívánt alakra hajlítjuk (3a, 3b ábra) (célszerűen kis hőkapacitású műanyagsab­lonba helyezzük), majd a meghajlított 4 csőből kihúz­zuk az 1 betétet és a 3 kemence c sorának I, II, III, IV rekeszeibe helyezzük hővel való „újrafeltöltés” céljá­ból anélkül, hogy még meglevő hőtartalmát hagynánk elveszni (4a, 4b ábra). Az 1 betétet már nem tartalma­zó meghajlított 4 csövet 6 szórófejből permetezett hű­tővízzel lehűtjük és a tárolás vagy a felhasználás he­lyére szállítjuk. Az a sor I, II, III, IV rekeszeiben időközben felme­legedett 1 betéteket újabb 4 csövekbe helyezzük be, amelyekkel együtt a b sor rekeszeibe tesszük ezeket. A továbbiakban felváltva az a és c sorból vesszük ki az előmelegített 1 betéteket, illetve felváltva ezekbe he­lyezzük vissza a meghajlított 4 csövekből kihúzott 1 betéteket „feltöltés” végett. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents