183728. lajstromszámú szabadalom • Eljárás éa berendezés két végén vonalelzáróval, hossza mentén pedig elágazásokkal ellátott adatátviteli vonalrendszeren széles frekvenciasávú adatforgalom megvalósítására

1 183728 2 56, 57 jelleggörbékkel demonstráljuk. Az 51, 52, 53, 55, 56, 57 jelleggörbékkel demonstráljuk. Az 51, 52, 53, jelleggörbék menetéből megállapítható, hogy az L induktivitás értéke/’reflexiós tényező konstans értéke mellett f frekvencia csökkenésével és az állomásszám növekedésével növekvő. Az 55, 56, 57 jelleggörbék az állomásszám állandó értéken tartása esetén és egy adott f frekvencián a r reflexiós tényező csökkenése­kor az L induktivitás értéknövekedést mutat. A fenti­ekből következik, hogy ha egy adott munkaponti f frekvenciára méretezett rendszernél és egy adott L in­duktivitásnál az átviteli sebességet csökkenteni kíván­juk, akkor az az illesztettlenség rovására történik, to­vábbá a 35 transzformátor — az L induktivitás — nem tudja a lassú jeleket helyesen átvinni. Az 5. és 6. ábrák 51, 52, 53, 55, 56, 57 jelleggörbéi alapján mód van az átviteli sebesség csökkenéséből eredő káros ha­tások kiküszöbölésére. Ez a 35 transzformátor, illetve a 31 vonalátalakító cseréjét jelentheti. Ellentétes eset­ben, ha az átviteli sebesség növelése szükséges, mint az 51, 52, 53, 56, 57 jelleggörbékből látható, ennek nincs elvi akadálya. A 35 transzformátor műszaki pa­raméterei, a vas minősége, a tekercselés geometriája, stb. azonban az ilyen irányú változtatásokat korlátoz­zák. A találmány szerinti kommunikációs hálózat tehát egy adott — tervezéskor meghatározott — átviteli se­bességgel, illetve annak környezetében tud csak mű­ködni. Ha a rendszerrel szembeni követelmények megváltoznak, akkor a helyes működés érdekében át­tervezés és a 31 vonalátalakító cseréje válik szükséges­sé. Ennek elkerülésére eltérünk a hagyományos kom­munikációs hálózat kialakítási gyakorlatától és olyan helyi kommunikációs hálózatot hozunk létre, amely­nél mód van az átviteli f frekvencia széles tartomány­ban történő változtatására. A széles átviteli sávot úgy valósítjuk meg, hogy azt a rendszer maximális mérete­zési frekvenciájától lefelé a lassúbb tartományok felé alakítjuk ki. A rendszer munkapontja pedig ebben az átfogási tartományban tetszőlegesen változtatható anélkül, hogy a 31 vonalátalakító áramköreit módosí­tanánk vagy kicserélnénk. A 7. ábrán a találmány szerinti kiegészítő modulá­ció jeldiagramjai láthatók, melynek alapján az eljárás működési mechanizmusa áttekinthető. Az ábrán a 41 órajelet, a soros 42 jelet, a modulált 43 jelet, az elemi helyzetjelző 61 jelet, a vonali modulált soros 62 jelet, a helyzetjelző jel T2 periódusidőt és az aktuális T3 pe­riódusidőt tüntettük fel. Vegyük fel a következő kiin­dulási feltételeket: egyrészt adott a 45 vonalpotenciál, másrészt a rendszer az áramkörök a TI periódusidő­vel lett kialakítva, harmadrészt a 43 jel előállítása a 4. ábrán bemutatott modulációval vagy azzal egyenérté­kű, más kódolási eljárással történik, továbbá a rend­szert a T4 periódusidővel jellemzett átviteli sebességen kívánjuk működtetni és a T4»T1 összefüggés érvé­nyes. A 7. ábra a már lelassított rendszer jeleit mutat­ja, tehát azt az állapotot, amelynél az időalapot jelen­tő 41 órajel periódusideje a TI periódusidőről tényle­gesen használt T3 periódusidőre lett módosítva. A le­lassított átviteli sebesség miatt a 44 jellel jellemzett vo­nali átvitelre azonban most nincs lehetőség, hiszen a 35 transzformátor a TI periódusidő alapján lett meg­tervezve. A T3 periódusidővel jellemzett átvitelnél más impedanciát képvisel, mint a TI periódusidőnél, így megváltoznak a 21 adatátviteli vonal impedancia viszonyai, leromlik a /’reflexiós tényező. Továbbá a 35 transzformátor a megnövelt periódusidejű jelet nem tudja alakhűen átvinni. Ahhoz, hogy az átvitel mégis megvalósulhasson, a 44 jel helyett olyan jelet kell a 21 adatátviteli vonal számára generálni, amely eleget tesz a rendszer méretezésekor feltételezett és ki­alakított vonali viszonyoknak. A találmány szerinti 62 jel kielégíti ezeket a követelményeket, így a vona­lon átvihető. A 62 jel előállításának az a felismerés az alapja, hogy a 44 jel teljes átvitele helyett csak a jel­ben meglévő elemi információ hordozókat vigyük át a 21 adatátviteli vonalnak megfelelő sebességgel. Ezek az alkalmazott modulációnál a 44 jel éleinek, illetve azoknak egymáshoz viszonyított helyzete. Tehát, ha előállítunk a 44 jel éleinek időbeni helyzetét jelző TI periódusidővel jellemzett 62 jelet, akkor azzal az átvi­telt végrehajtjuk, mert egyrészt a 44 jel információtar­talmát nem változtattuk meg, másrészt a 21 adatátvi­teli vonal impedancia viszonyait nem rontottuk le, to­vábbá a 35 transzformátor alakhűen képes a 62 jelet átvinni. A 62 jel előállításához a kiindulási alap a 43 jel, amely mint már említettük, az információt éleinek egymáshoz képesti időbeni helyzetével viszi át. A 43 jel ezen tulajdonságát használjuk ki a találmánynál ezáltal, hogy a 43 jel éleit leképezzük a 61 jelekké, majd ez utóbbiakból a 62 jelet állítjuk elő. A talál­mány szerinti 61 jel tulajdonságainak a 8. ábra alap­ján kialakított kritériumokat kell kielégítenie, hogy eleget tegyünk a transzformátoros csatolás és a 21 adatátviteli vonal által támasztott követelményeknek. A 8. ábrán egy jelleíró függvény T4 periódusidejű 63 jelleíró függvény A amplitúdójának t idő függését mutatjuk be. A 61 jel megadásához definiáljuk elő­ször a 63 jelleíró függvényt. A 63 jelleíró függvény a -oo^t^+oo tartományban értelmezett folytonos, periodikus, T4 periódusidejű függvény. A 63 jelleíró függvény jellemzője, hogy aT4 periódusidő megegye-T4 zik a 41 órajel TI periódusidejével, továbbá / (63 0 jelleíró függvény) dt = 0 összefüggés is teljesül. Ezek után a 63 jelleíró függvény egy periódusát megfeleltet­jük a 61 jelet leíró görbének. Nevezzük ezt az egy peri­ódust U=U(t) jelgenerátor függvénynek. Az U = U(t) jelgenerátor függvény értéke definiciójának megfele­lően a -oos^t< -fco és a T4<t^ +oo tartományok­ban zérus, a 0^t^T4 intervallumban pedig az U(t) azonosan egyenlő a 63 jelleiró függvénnyel. Tulajdon­ságait tekintve a 0 < t $ T4 tartományban folytonos és az - oo^t< + <» U(t)dt = 0 feltétel is teljesül. így a 62 jel a 61 jelekből a 45 vonalpotenciál figyelembevételé­vel építhető fel. A generálásához szükséges időalapot a 61 jelek időbeni elhelyezkedését a már előzőekben említett módon a 43 jel szolgáltatja. Áttekintve az így létrehozott 61 jel és a 62 jel tulajdonságait, minden különösebb magyarázat nélkül belátható, hogy azok megfelelően a hálózatra méretezéskor megállapított feltételeknek. Tehát a találmány szerinti kiegészítő modulációs eljárást alkalmazva egy a T3 periódusidő­vel jellemzett 43 jelre az abból származtatott 62 jellel az átvitel megvalósítható. A 9. ábrán látható találmány szerinti kiegészítő mo­dulációnál a 43 jelet, a 61 jeleket, az elemi helyzetjel­ző 65 jelcsoportot, a vonali modulált soros 66 jelcso­portot és a 45 vonalpotenciált tüntettük fel. Ez a ki­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents