183692. lajstromszámú szabadalom • Mérőperemes mérőkamra áramló folyadékok és gázok mennyiségének mérésére
1 183 692 2 mos energia megtakarítást eredményez. A viszonylag nagytömegű elemet a szerkezetről nem kell eltávolítani, ez a kezelést teszi egyszerűbbé, könnyebbé. Mivel a mérőperem, ahol ehhez hely van, igen előnyösen lefelé kiemelhetően is kialakítható, ennek további előnye a hagyományos megoldásokkal szemben — ahol a peremet felfelé, vagy oldalt emelik ki — az, hogy szennyező anyagokat tartalmazó közegek, elsősorban földgáz mennyiségének mérésekor a mérőperem mellett az áramló közegből kiváló szennyező anyag a mérőperem kiszerelésével egyidejűleg a kamrából kihullik, míg az ismert megoldásoknál bennmarad a mérőperem elhelyezésére szolgáló fészekben. A találmány tárgyát a továbbiakban példakénti kiviteli alak kapcsán, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti mérőkamra keresztmetszete a csővezeték hossztengelyét tartalmazó síkban, a 2. ábra az 1. ábra szerinti mérőkamra keresztmetszete a csővezetékre merőlegesen, a 3. ábra a találmány szerinti mérőpercmes mérőkamra egy axiális impulzusfurattal ellátott változata, míg a 4. ábra a találmány szerinti mérőperemes mérőkamra sarokfuratként kialakított impulzusfuratos változata. A találmány szerinti mérőperemes mérőkamrában (L ábra) 1 mérőperem van a mérendő közeget (például az 1. ábrán feltüntetett nyíl irányában) szállító csővezetékbe beépített 5 megvezető testben elhelyezve. Az 5 megvezető test külső felületén egy vagy több 10 záróelem van elrendezve és az 5 megvezető testben rajta áthaladóan 16 iinpulzusfuratok vannak kialakítva, amelyek egyik vége a csővezeték belső terével közlekedik. A 16 impulzusáratokat az 1 mérőperem előtt és után kell kialakítani, s ezek az áramló anyag mennyiségének nyomáskülönbség mérése alapján történő megállapítására alkalmasak. Az 5 megvezető testben az I mérőperemet befogadó 6 nyílás van kialakítva és rajta a 6 nyílást körbefogóan hengeres gyűrűalakú kiemelkedés van kiképezve, amelyen legalább a nyílás felett a csővezeték tengelyétől távolodva növekedő axiális méretű, például fecskefarok alakú 9 megvezetés van kialakítva. A 9 megvezetés nem veszi körül az 5 megvezető test teljes kerületét, hanem legalább egy 10 záróelemnek megfelelő hosszon meg van szakítva. A 10 záróelem belső felületét a 9 megvezetésnek megfelelő alakban kell létrehozni. Az 1 mérőperem részére a 6 nyílással szemben 2 bemélyedés van kialakítva, amelyben 3, illetve 4 gumigyűrűre támaszkodik. Ezzel a megoldással a rugalmas elhelyezés biztosított. Az 1 mérőperem a 6 nyílás felé 11 csavarral mozgatott 13 rúddal rögzíthető, amelyhez a hőmérsékletváltozások hatását kiegyenlítő 14 laprugó van csatlakoztatva. A 6 nyílást 8 szorítótest zárja le, amely az 5 megvezető testben előnyösen 7 gumizsinórokra támaszkodik. A 3,4 gumigyűrűk és a 7 gumizsinórok biztosítják a mérőkamra hermetikus zárását. A behelyezett 1 mérőperem helyzetét (2. ábra) 12 csapok biztosítják tengelyirányban, míg radiálisán erre a célra a 6 nyílással szemben 15 nyomócsavar van beépítve, amely egyrészt a 3 gumigyűrűt szorítja az 1 mérőperemhez, másrészt az 1 mérőperem kiemelését is hivatott szükség esetén elősegíteni. Az 1 mérőperemet előnyösen úgy építjük be, hogy a 6 nyílás lefelé mutat. Ebben az esetben az 1 mérőperem kiemelésekor a mellette felhalmozódott szennyezés, az áramló anyagból kivált részecskék kihullanak. Nagyméretű csővezetékek esetében sokszor nincs hely a 6 nyílásnak az 1. ábrán látható kialakítására, mivel nem lehet az 1 mérőperemet lefelé kivenni. Ilyenkor a 3. ábra szerint a 6 nyílás csővezeték felső részére kerül, az 5 megvezető test kissé meghosszabbított 17 nyakrésszel van ellátva és benne a 18 impulzusfurathoz viszonyítva 90°-os szög alatt vezetett 19 nyílás van a 10 záróelem alsó szintje alatt kialakítva. Az 1 mérőperem gyűrűkamrás elrendezéssel is kialakítható (4. ábra). Ilyenkor az 1 mérőperem a gumigyűrűvel van beszorítva, és 22 gyűrűkamra van a 8 szorítótest alatt kialakítva. Ebbe csatlakoznak a 23 impulzusfuratok. Ha a találmány szerinti mérőperemes mérőkamrában az 1 mérőperemet cserélni kell, a 10 záróelemet a 6 nyílás felől a 9 megvezetésen eltoljuk és szükség szerint csavarral rögzítjük. így a 6 nyílás szabaddá válik, a 15 nyomócsavar segítségével az 1 mérőperem a szükséges irányba kitolható. A gumi elemek mindenkor biztosítják a megfelelő hermetikus zárást a mérőkamra összeszerelt állapotában. A találmány szerinti mérőkamra az ismert elvek szerint működik, üzemeltetése, karbantartása egyszerű. Szabadalmi igénypontok 1. Mérőperemes mérőkamra áramló folyadékok és gázok mennyiségének mérésére, amely a mérendő közeget szállító csővezetékbe beépített megvezető testben cserélhetően elhelyezett mérőperemmel van ellátva, míg a megvezető test külső felületéhez a mérőperemet befogadó teret lezáró egy vagy több záróelem van illesztve és a megvezető testben rajta áthaladóan a csővezeték belső terével közlekedő impulzusfuratok vannak kialakítva, azzal jellemezve, hogy a megvezető testen (5) a mérőperemet (1) befogadó nyílást (6) körbefogó hengeres gyűrű alakú kiemelkedés van kiképezve, amelyen legalább a nyílás (6) felett a csővezeték tengelyétől távolodva növekedő axiális méretű megvezetés (9) van kialalakítva, ahol a megvezetés (9) legalább egy záróelemnek (10) megfelelő hosszon meg van szakítva és a záróelem (10) a megvezetéshez (9) illeszkedő belső felülettel van kialakítva. 2. Az 1. igénypont szerinti mérőperemes mérőkamra kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyílással (6) szemben bemélyedés (2) van kialakítva, amelyben a mérőperem (1) gumigyűrűre (3) támaszkodik. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti mérőperemes mérőkamra kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyílásban (6) a mérőperem (1) a záróelem (10) mellett becsavarható csavarral (11) van rögzítve, a csavarhoz (11) szorítótest (8) van illesztve, amely a gyűrű alakú kiemelkedésben gumizsinórra (7) támaszkodik. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti mérőperemes mérőkamra kiviteli alakja, azzal jellemezve, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
